MENÜ

Budapesten tartják az idei Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát

Feldman Zsolt: Százmilliárd forint a mezőgazdaság digitalis átállásához

Agro Napló 2021.07.19.

Százmilliárd forint, vagyis mintegy 280 millió euró keretösszeggel hirdetett meg az Agrárminisztérium (AM) pályázati lehetőséget a mezőgazdasági termelőink számára, a precíziós gazdálkodás feltételeinek fejlesztése érdekében – közölte az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára július másodok felében a témáról tartott nemzetközi tanácskozás megnyitóján Budapesten.

 

Feldman Zsolt a magyar fővárosban, 26 ország 116 előadójának részvételével, július 19-22. között megrendezett 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencián (ECPA) beszélt.

Többek között elmondta: egy gazdálkodó számára a legfontosabb célok, hogy jövedelmező és eredményes termelést folytathasson, aminek alapján a piaci versenyben való sikeres részvétele garantált. Emellett fontos még számára: összhang teremtése a gazdálkodás és természeti környezet között, és nem utolsó sorban kíméli és fenntartható módon hasznosítja a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrásokat, különösen a termőföldet. E célok eléréséhez ad számukra fontos eszközöket a digitális és precíziós technológia.

 

ecpa-2021-feldman_zsl5695

 

„Meggyőződésem – emelte ki az államtitkár –, hogy a precíziós gazdálkodás technológiájának tudatos használata áttörést jelent egyéni és ágazati szinten is az agrárium termelésében. Ezt számos példa támasztja ezt alá.”                   

Ezért nem véletlen, hogy a magyar kormány összehangolt munkát folytat a digitalizáció teljes agráriumban és élelmiszeriparban történő elterjesztése érdekében. Így 2019-ben külön digitális stratégiája is született az agráriumnak, szinte elsőként Európában és készül az élelmiszeriparé is.

„Hiszünk ugyanis abban, hogy a magyar és az európai élelmiszergazdaságban rejlő tartalékok jobb kiaknázásában óriási szerepe van ennek a technológiának. A gyakorlatban történő sikeres alkalmazása a termelés hozzáadott értékének növelésében, a termelékenység fokozásában és a versenyképesség erősítésében ugyanúgy alapvető fontosságú, mint a környezetvédelmi és klímapolitikai célok megvalósításában” – jegyezte meg Feldman Zsolt. 

Az államtitkár hozzátette; kevés másik olyan technológia van a mezőgazdaságban, amelynek alkalmazása ennyire igényelné a gazdálkodók felkészültségét és újszerű tudását. Éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mérettől és ágazattól függetlenül minél többük számára elérhetővé váljon ez a tudás. Mindent meg kell tenni annak érdekében is, hogy a gazdálkodók között ne alakuljon ki digitális technológiai szakadék. 

„Ehhez két fontos eszközt kell biztosítanunk. Az egyik, hogy a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illesztenünk az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A másik, hogy elérhetővé kell tenni a technológiát és a kapcsolódó szolgáltatásokat minden gazdálkodó számára.

Ehhez mi most Magyarországon 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettünk meg olyan pályázati lehetőséget a mezőgazdasági termelőink számára, amely révén precíziós fejlesztéseiket tudjuk támogatni” – mutatott rá.    

Feldman Zsolt azzal zárta mondandóját, hogy ma Magyarországon a precíziós gazdálkodást alkalmazók elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók vagy gazdaságvezetők. A technológia sikere tehát jelentős részben a generációváltás sikerétől is függ. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a precíziós technológiák alkalmazásával válaszokat lehet adni a környezeti fenntarthatóság fokozása érdekében az európai agrárium iránt megfogalmazott társadalmi elvárásokra is – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Magyarország először kapta meg az ECPA rendezési jogát. A konferencia lehetőséget ad arra, hogy tovább erősödjön a precíziós gazdálkodás magyarországi elterjedése, másrészt a mezőgazdaság új, digitális irányait kutató szakemberek megismerhetik régiónk adottságait és új kapcsolatokat alakíthatnak ki a helyi szakemberekkel.

Milics Gábor, a 13. ECPA konferenciát szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) elnöke az esemény nyitónapján elmondta: a szervezés különösen nehéz feltételek között zajlott. A múlt évben a világjárvány miatt a nemzetközi konferenciát nem rendezték meg, és a jelentkezés időszakában még tombolt a járvány, így elég bizonytalan volt a konferencia megszervezése. Ennek ellenére a konferencia-sorozat szervező bizottsága arra bátorította a szervezőket, hogy ne halasszák el a konferenciát.

 

ecpa-2021-milics_zsl5677

 

„Az elmúlt két évben megtanultuk, hogy hogyan lehet átállni az online térre, mégis rájöttünk arra, hogy a személyes találkozásoknak nagyon fontos szerepe van az emberek életében. Bár a bizonytalan utazási szabályok miatt a konferencián a személyes résztvevők száma sajnos alacsony maradt, mégis úgy gondolom, hogy az európai szintű esemény megszervezését sikeresen végrehajtottuk. Hálás vagyok a háttérben dolgozó szervezőknek, akik erejükön felül teljesítettek azért, hogy a rendezvény megvalósuljon, és ezúton köszönöm meg a támogatást a szponzorainknak, akik fontosnak érezték, hogy támogassanak egy nemzetközi tudományos konferenciát” – foglalta össze az előkészítő munkát az MPGE elnöke.

Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a világban zajló technológiai forradalom során kitüntettt szerepe van az egyetemeknek, aktív szerepük van az innovációban. Ebben kiemelkedik a Széchenyi Egyetem, új együttműködési formákat kialakítva vállalati és intézményi partnereivel. Mindezt annak érdekében tették, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes legyen világszinten is. Kihasználják az egyetemen működő különböző tudományi szinergiákat, büszkék az évtizedes tudásukra.

 

ecpa-2021-knab_zsl5971

 

„A preciziós gazdálkodás elvének nem csak a mezőgazdaság, de a klíma-és környezetvédelem során is kienmelkedő fontossága van, örülünk, hogy egyeteműnk részt vehet e folyamatban” – emelte ki Knáb Erzsébet.

„A mezőgazdaságot az emberiség története folyamán mindig érték kihívások, azonban kevés olyan időszak volt, amikor forradalmi, robbanásszerű változásokhoz kellett igazodni, alkalmazkodni! Napjainkban ez a helyzet, ami jelentőségét és hatását tekintve az ipari forradalomhoz hasonló hatású, amikor az állati erőt felváltották a gépek, ma pedig az informatika, digitalizáció térhódítása hoz robbanásszerű változásokat” - kezdte előadását Gyuricza Csaba professzor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora.

 

ecpa-2021-gyuricza_zsl5992

 

Kiemelte: Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő agrárgazdasága  jelenleg, azonban ha továbbra is őrizni akarjuk ezt a dinamizmust, vagy inkább fokozni, akkor elkerülhetetlen, hogy alkalmazkodjunk az egyre komplexebbé, egyre fenyegetőbbé váló globális kihívásokhoz (1. népességnövekedés, 2. klímaváltozás, 3. termőföld és vízkészlet csökkenése, 4. a genetikailag módosított növények és állatok térnyerése)

Jelenlegi szerkezetében a hazai agrárium elérte teljesítőképessége csúcsát, további növekedés átfogó fejlesztést igényel.

A XXI. század első évtizedeiben Magyarországon az agrárgazdaság hat átfogó területén van szükség radikális előrelépésre ahhoz, hogy a versenyképesség, a termelésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidéki életforma vonzóbbá tétele valamint a lakosság helyben tartásának feltételei javuljanak. Ezek így: az agrárkutatás és felsőoktatás; a megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása, öntözésfejlesztés; a precíziós mezőgazdálkodás; horizontális és vertikális integráció erősítése; a földbirtokpolitikai kérdések megoldása; a mezőgazdaság kedvezőtlen termőhelyeken való működése – fogalalta össze a MATE rektora.

„A mezőgazdasági kibocsátás dinamikussan növekszik. Ugyanakkor a versenyképesség és fenntarthatóság erősítése kizárólag a hazai és a globális trendek egyidejű figyelembevételével valósulhat meg. A csúcstechnológiai irányokhoz alkalmazkodva az ágazat kibocsátása stabilan további 30-35 százalékkal növelhető. A fent felsorolt, a szakpolitika zászlóshajóiként bemutatott hat terület erősítése elengedhetetlen” – összegezte a professzor.

Kovács Norbert, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vezérigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, ami nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka. A mostani jogutód pedig változatlan célokkal, de a modern és nyereséges mezőgazdaság termelés érdekében meghatározott feladatokkal folytatja a hagyományok továbbvitelét. Így összetett munka zajlik Mezőhegyesen és ezt csak preciziós gazdálkodás mellett lehet sikeresen végrehajtani, a fejlődés csak így biztosítható.

 

ecpa-2021-kovacs_zsl6004

 

Mezőhegyes éllovasa a drónos tápanyag és egyéb anyagok kijutttatásanak, ezen kívül tesztkörnyezetet is biztosít drónoknak, szabályozás kialakításában, vagy akár a mindennapi működésben. Kovács Norbert mindehhez még hozzátette azt is, hogy világszinten is élvonalban vannak abban a tekintetben is, hogy a Szegedi Tudomány Egyetem Természettudományi Kar Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriumával közös pályázatban fél éves periódusra megnyerték a nagy spektrális felbontású DESIS szenzor használatát, amely nagyon részletes ún. hiperspektrális űrfelvételek készítésére képes mezőhegyesi területről a 400-1000 nm tartományban. A DESIS szenzor még nem készített magyarországról felvételeket, míg a világszinten is 44 projektben használták.

A konferencián kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat.

A díjazottak: Jakab István, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa voltak.

 

ecpa-2021-jakab-dij_zsl5826

 

Jakab István laudációjában kiemelté: élete és munkája a Magosz elnökeként és a Magyar Országgyűlés alelnökeként a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az anyaországi és határon túli magyar gazdatársadalom összefogása. Jakab István személyesen támogatta a Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának elkészítését, valamint a Stratégiai Kormány általi elfogadását. Részt vállalt a Digitális Jólét Program által koordinált Stratégia megvalósításában, a digitalizáció szükségességének elfogadtatásában. Az ágazat meghatározó vezetőjeként közreműködésével megalapozta a gazdák figyelmének felkeltését.

 

ecpa-2021-jakab_zsl5834

 

„Az eredményes gazdálkodás egyik kulcsa a digitalizáció, az adat alapú mezőgazdaság elterjedése, a tudomány eredményeinek széleskörű alkalmazása. A mezőgazdasági termelőknek úgy kell helytállniuk a nemzetközi versenyben, hogy közben optimalizálni kell a környezeti terhelést, a környezet erőforrásainak felhasználását. Az agrártermelés minden évben hatalmas környezeti erőforrásokat használ fel az élelmiszer előállításához. Feladatunk ennek pontos megismerése, nyomonkövetése és a környezet védelmében az ésszerű módosítások tervezése. Prioritás továbbá az egészséges élelmiszer előállítása, a lakosság egészségügyi helyzetének javítása, fenntartása, hiszen csak egészséges alapanyagból lesz élvezhető és egészséges élelmiszer. Meggyőződésem, hogy a magyar szakemberek birtokában vannak a XXI. századi tudásnak, környezetkímélő módon képesek világszínvonalon különböző termékeket, szolgáltatásokat előállítani” – mondott köszönetet az elismerésért Jakab István.

Gál András Levente, mint a Digitális Jólét Program (a továbbiakban: DJP) szakmai vezetőjének métatásában többek között elhangzott: 2018 óta koordinálja Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (a továbbiakban: DAS) elkészítését és végrehajtását. A DAS-t az általa vezetett, számos kormányzati szervezet bevonásával létrehozott munkacsoport állította össze, a DAS-t a Kormány 2019-ben fogadta el. A DAS elfogadását követően számos szakmai egyeztetés vezetett a stratégiában írt célok eléréséhez szükséges kormányzati források megszerzése érdekében. A forrásokat biztosító DAS Intézkedési Tervet a Kormány 2020-ban fogadta el, amelynek végrehajtását a Digitális Jólét Nonprofit Kft., a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. és több állami szervezet közösen végzik, a DJP koordinálásával. Iránymutatásai és a DAS tapasztalatai alapján 2021-ben került sor a Digitális Élelmiszeripari Stratégiai elkészítésére.

 

ecpa-2021-gal-dij_zsl5857

 

A kitüntetett arról szólt, hogy „eddig a mezőgazdaság kétszereplős volt; ember, természet, paraszt, föld. A 21 században megjelent a 3. szereplő; a gép a precíziós mezőgazdaságban. Ma már egyre dinamikusabban változik a jogszabályi környezet, amihez alkalmazkodni kell”.

 

ecpa-2021-farkas_zsl5911

 

Farkas Lászlót, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosát azért díjazták, mert a vállalkozása 2003 januárja, a vállalkozás megalakulása óta használja, alkalmazza a helyspecifikus gazdálkodás vívmányait. A vállalkozás jelenleg 434 ha területen folytat saját termelést, további 204 ha területet integrál. Farkas László a gépvásárlási döntéselkészítés folyamán, egy 2003-ban, Keszthelyen megrendezett tanácskozáson hallott először a precíziós gazdálkodásról. Rögtön felismerte, hogy ezt a technológiát kell alkalmaznia a szabálytalan alakú és heterogén talajú táblákon. A Farkas Kft. szervezésében több szakmai találkozók kerül megrendezésre, amelyek mindig nagy érdeklődésre tartanak számot. A vállalkozás részt vett és részt vesz több fejlesztési projekt eredményeinek tesztelésében így közvetlenül is hozzájárul az innovációk eredményéhez.

 

ecpa-2021-farkas_zsl5917

 

„Nagyon széles a digitalizáció, szeretném, ha nem csak a precíziós gazdálkodásra szűkítenénk le. Javaslom a gazdatársaimnak, hogy foglalkozzanak a gondolattal, mert ha mindenki alkalmazná, sokkal szebb eredményeket tudnánk elérni, ráadásul fenntartható módon”  – tette hozzá az elhangzottakhoz Farkas László.

 

Fotók: Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesületet