Nem szenvedtek különösebb kárt a hazai gyümölcskertek a hétvégi zivatarokban. Bár helyenként jégeső is kísérte a viharokat, országosan megúszták a kertészetek az ítéletidőt. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (­Fruitveb) alelnöke a lapnak elmondta: jégkárokra április közepétől minden évben számítani lehet.

Az elmúlt napok jégesői is érintettek gyümölcsültetvényeket, de országos viszonylatban nem okoztak olyan kárt, ami bármilyen hatással lenne a termésre, illetve a piacra. – Természetesen egy-egy termelőnek, akinek a gyümölcsösét elverte a jég, nagy lehet a kára, de szerencsére még csak lokális kiesésről van szó – fogalmazott.

Május elsejétől kezdve ezen a téren is könnyebbségre számíthatnak a gazdák, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett jégkármérséklő rendszer (Jéger) ugyanis a hét elején szolgálatra készen üzemel. Apáti Ferenc szerint az országos lefedettségű hálózat nagy segítség a gyümölcstermelőknek, de a civil lakosságnak is haszna származik a működéséből. Teljes védettséget ugyanakkor ettől a rendszertől sem lehet várni, ahogy a neve is mutatja: a jégverést nem megelőzni, csak mérsékelni tudja.

– Az idén derül majd ki, hogy milyen hatékonysággal működik a hálózat. Annyi azonban már most biztos, hogy a többszörösét menti meg annak – akár gyümölcsökről, szántóföldi növényekről vagy épp civil vagyonról beszélünk –, mint amennyibe a rendszer üzemeltetése kerül – emelte ki a Fruitveb alelnöke. Bár a Jéger valóban nagy segítséget jelenthet a kertészeteknek, a korszerű, nagy áruértékű gyümölcsültetvények gazdái nem alapozhatják csak erre a védekezésüket.

– Nagyon sok kisebb ültetvény esetében, ahol gazdaságossági okok miatt nincs és nem is lesz pénz más jégeső elleni védelemre, elfogadható megoldást jelenthet a Jéger működése. A nagy termést hozó, jelentős értéket termelő profi gyümölcsösökben azonban egyéb védelemről, elsősorban jéghálóról is gondoskodniuk kell a tulajdonosoknak – jegyezte meg. A gyümölcsfák állapotáról a szakember elmondta: a virágzás szinte minden fajtánál lezajlott, csupán egy-két alma- és diófa virágzik még az országban.

Nagy szerencse, hogy a mostani meleghullám nem korábban érkezett, a szokatlan forróság a virágzás alatt ugyanis akár kárt is tehetett volna a gyümölcsösökben. A hirtelen jött nagy meleg miatt ugyanis gyorsan lezajlik a virágzás, így a méheknek sem jut elég idejük a beporzásra, ami a termésre is rossz hatással lehet. – A gyümölcsfák szempontjából sem normális, hogy március 20-a körül még havat lapátoltunk, most pedig már gyakorlatilag nyár van.

Ennek ellenére a mostani időjárás még nem nevezhető akkora szélsőségnek, ami erősen megzavarná a gyümölcsfákat – jelezte Apáti Ferenc. A virágzás néhány hete alatt szinte optimális volt az időjárás, így a termelők is bizakodóan tekinthetnek az idei szezon elé.

Kajszibarackból sajnos így is nagyon gyenge termésre számítanak, a március eleji kemény fagyok ugyanis alaposan megtizedelték a termést. Apáti Ferenc szerint egy kiváló szezonnak megfelelő 40 ezer tonnás termésnek csupán a negyedét, harmadát takaríthatják be idén a termelők.

– Csupán tűzoltásra lesz elég a mostani mennyiség. Hozzávetőlegesen annyi kajszi teremhet a hazai ültetvényeken, amennyivel a meglévő piacainkat úgy ki tudjuk szolgálni, hogy az ne járjon piacvesztéssel – mutatott rá. Az őszibarack esetében egy fokkal jobb a helyzet, de ott is gyenge termést várnak. Az előző évek átlagának 30-50 százaléka kerülhet le az ültetvényekről. Minden más gyümölcsfajnál a jelenlegi állapot szerint jó termés ígérkezik.

A virágzást követően május 10-től 31-ig zajlik az úgynevezett természetes tisztuló hullás az ültetvényeken. Ekkor azok a gyümölcsök, amelyek nem kötődtek jól, lehullnak a fáról. Apáti Ferenc szerint a tényleges terméskilátások is attól függnek majd, hogy mekkora lesz a lehullás mértéke.