A baromfi a második legjelentősebb magyar agrárexporttermék, több mint ötvenezer embert foglalkoztat az ágazat, s alapanyag-termelési szinten 250 milliárd forint, feldolgozott áruként mintegy a duplája az értéke évente. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta, a hazai víziszárnyas-termelés a felére eshet vissza az elmúlt évhez képest. Több olyan ország is van, például Japán, Dél-Korea vagy Dél-Afrika, amely a magyar baromfi meghatározó piacának számít, ám a madárinfluenza miatt tőlünk nem szállítható oda baromfihústermék sem. Akkor sem, ha olyan hazai régióban tenyésztették a szárnyast, ahol nem bukkant fel az utóbbi hónapokban a kór. Az unió piacán viszont ezek a baromfitermékek értékesíthetők, ám nyomott árakon.

Az elnök jelezte: mivel még áprilisban is újabb hazai telepeken észleltek fertőzést, ezért a hatósági előírások, időkorlátok alapján valószínűleg csak szeptemberben indulhat be a baromfiexport, elsősorban a csirke és a pulyka révén. A hazai kacsa- és libaállomány októberre heverheti ki a veszteségeket. Csorbai Attila megjegyezte: amíg az elmúlt években bővült a baromfitermelés a világon, 2016-ban mintegy két százalékkal elmaradt a 2015-ös szinttől, ebben pedig a madárinfluenza a ludas, amely nemcsak Európában, hanem Ázsiában is súlyos károkat okozott.

A közvetlen károkat, amely a mintegy 3,2 millió leölt baromfi miatt 3,2 milliárd forintra tehető, az állam megtéríti a tenyésztőknek. A terméktanács elnöke utalt arra, hogy felméréseik szerint összességében mintegy 6-6,5 milliárd forint közvetett kár érte a baromfiágazatot. A vágóhidakat, feldolgozóüzemeket a leállások miatt csaknem hárommilliárd forint bevételkiesés érte. A kereskedők – akik tenyészállatot, tenyésztojást is exportáltak volna a baromfihús mellett – kára mintegy másfél milliárd forint, a termelők pedig, akik fél évig nem telepíthettek új állományt, mintegy kétmilliárdos közvetett kárt szenvedtek el a terméktanács szerint. A kormány úgynevezett de minimis, azaz csekély összegű támogatási keretet nyitott. Vágóhidanként legfeljebb kétszázezer euró, termelőnként maximum 15 ezer euró támogatás kapható.

Csorbai Attila bízik abban, hogy a kormány és Brüsszel közötti tárgyalások eredményeképpen a magyar baromfiágazat a madárinfluenza okozta károk ellentételezésére jelentős forrásokhoz jut. Az európai uniós szerveknél most tételesen kell bizonyítania az országnak, hogy hol, milyen termelőt, mekkora kár ért. Az elnök megjegyezte: amikor több évvel ezelőtt francia gazdák kaptak uniós kártérítést madárinfluenza miatt, mintegy kilenc hónapig tartott a procedúra. Csorbai azzal kalkulál, hogy a közvetett károk akár felét is megkaphatják uniós forrásokból a magyar baromfitartók 2018-ban.