MENÜ

Csaknem háromszorosára nőtt tíz év alatt a szántók átlagára

2020.06.12.

Tavaly 7 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 14 százalékkal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint az előző évben – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

 

Az árak emelkedése ugyanakkor továbbra is töretlen – állapítja meg az OTP Agrár honlapján közzétett összefoglaló, jelezve: a tavalyi 7 százalékos árnövekedés alapján az látható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföldnek az ára 2019-re összességében már átlagosan bő két és félszeresére nőtt. Az még nem egyértelmű, hogy milyen módon befolyásolja a koronavírus-járvány a földpiacot, a hamarosan megkezdődő új uniós támogatási ciklus azonban negatív hatásokkal járhat – vélekednek a szakértők.

A 2018-as 1,312 millió forintról tavaly 1,402 millió forintra, 7 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként a NAV – egyelőre nem teljes körű – adatai alapján. A legnagyobb mértékben (16 százalékkal) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében emelkedtek az árak. Békés és Csongrád megyékben is 10 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Négy megyében volt tapasztalható termőföldár csökkenést, a legnagyobb arányú (-12 százalék) Pest megyében.

„A legdrágább megye tavaly immár hagyományosan Békés lett, elsőként átlépve a 2 millió forintos hektárárat, ami 2,028 millió forintot jelentett. Emellett emelkedtek az árak Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Csongrád megyében is, ahol a hektáronkénti ár haladta a másfél millió forintot. Tavaly már csak három megye, Nógrád, Zala és Heves  hektárára maradt egymillió forint alatt. A múlt évben a legjobban, 16 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként; csak a szántóföldeket vizsgálva viszont Nógrádé az elsőség, egy év alatt 14 százalékos drágulással” – kommentálta az adatokból kirajzolódó folyamatokat Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

 

jarasi_atlagar_ossz_700x387

 

Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2019-ben legnagyobb mértékben, 7 százalék körül a kert-gyümölcsös és a szántóterületek drágultak. A gyep művelési ág 6 százalékát a szőlő-, valamint az erdő-fásított területek 2-3 százalékos árnövekedése követi.

Bár az árak nőttek, a forgalom csökkent a múlt évben – állapítja meg az elemzés, ami azt jelenti, hogy a termőföld-piac – a 2017-es látványos visszaesés, majd a 2018-as élénkülés után – tavaly érezhetően megtorpant.

A megelőző évi 44 ezerről a múlt évben 41 ezerre, 7 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám csak négy megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplénben. A másik végletet ugyancsak négy megye (Zala, Bács-Kiskun, Baranya és Somogy) produkálta, ahol a 20 százalékot is meghaladta a forgalom visszaesése.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva is 14 százalékos csökkenést volt tapasztalható 2019-ben. Átlagosan tehát jóval kisebb földterületeket értékesítettek tavaly, mint a korábban. Ez már harmadik éve tartó folyamat. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint tavaly mintegy 42,2 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében.

Míg 2016-ban még hét megyében haladta meg a forgalom a tízezer hektárt, addig azóta egyetlen megyében sem volt ekkora az eladás volumene. A legnagyobb területet, mintegy 4,7 ezer hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2019-ben. A másik véglet Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület hat megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 39 százalékkal Vas megyében. Zala megyében viszont majdnem ugyanilyen mértékű, 40 százalékos volt a visszaesés.

Az országos forgalom 74 százalékát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 13 százalékkal csökkent tavaly a forgalom. A NAV szűrt adatbázisa szerint mintegy 31,1 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2019-ben. Ezt is meghaladó (egyenként 14-20  százalék közötti) az erdő-fásított, a szőlő- és gyepterületeknél mérhető visszaesés, míg a kert-gyümölcsös művelési ág forgalma 6 százalékkal csökkent.

A szakemberek szerint ugyanakkor tízéves távlatban látványos volt a változás. A termőföld ugyanis tíz év alatt stabilan növelte az árát. Így a mostani évtized végén érdemes megvizsgálni, hogy a termőföld-forgalom háromnegyedét adó szántóföldeknél hogyan változtak az árak 2010 és 2019 között – vélekednek az elemzés készítői. Így megállapítható, hogy országosan 189 százalékos volt a drágulás mértéke, azaz közel megháromszorozódott az árszint. Nem meglepő – állítják a szakértők -, hogy a lista élén alföldi megyék állnak. A legnagyobb ütemű, 240 százalékos áremelkedés Bács-Kiskunban ment végbe, emellett Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben nőtt legalább háromszorosára az átlagár. A másik véglet 108 százalékkal Komárom-Esztergom megye.

agrar_diagram_700x387

„A jelenleg a gazdaság minden szegmensét érintő koronavírus-járvány hatása a termőföld-piacon egyelőre nem egyértelmű. Míg ugyanis a vevők általános elbizonytalanodása és a hotelek, vendéglátóhelyek felvevőpiacának szűkülése kisebb keresletet feltételez, a mezőgazdaság várható általános erősödése élénkítheti a forgalmat. A gazdálkodók ugyanakkor hagyományosan hosszú távra terveznek, így nehéz a hirtelen megmutatkozó hatásokat mérlegelni. A termőföld-piacra meghatározóbb – és a gazdálkodók számára várhatóan kedvezőtlenebb feltételek miatt vélhetően összességében negatív – hatása a 2022-2023-tól új szabályok szerint induló uniós támogatási ciklusnak lehet majd” – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Egyelőre azonban nincsen arra utaló egyértelmű jel, hogy a közeli jövőben megállna a termőföld árak emelkedése, ami így a vásárlásra jogosult gazdálkodók számára továbbra is biztos befektetés maradhat – tartalmazza az összefoglaló.