MENÜ

Egyeztetés az uniós állatjóléti jelölésről és az állatszállításról

Agro Napló 2020.09.07.

Szeptember elején egyeztetést folytattak a szakértők az uniós szintű állatjóléti jelölés, valamint az élő állatok EU-ból harmadik országokba történő szállításának kérdéseiről – közölte honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A megbeszélésre az uniós mezőgazdasági miniszterek koblenzi szakpolitikai tanácskozásához kapcsolódóan került sor az informális AGRIFISH találkozó keretében.

 

A vitát Julia Klöckner német agrárminiszter vezette, aki elmondta, hogy kollégái körében nagy a támogatottsága a magas szintű állatjóléti előírások uniós jelölésére vonatkozó elképzelésnek. Ezt Németország elnökségének júliusi kezdete óta személyesen ő maga is támogatja. Klöckner azt emelte ki, hogy minden ország előre lépést szeretne az állatjóléti jelölés tekintetében, de egyben figyelmeztetett arra, hogy ez egy folyamat, ami időbe telik, mert a tagállamoknak eltérő véleményük van arról, hogy pontosan mit is foglal magába az állatjólét.

Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdasági biztosa a témáról tartott sajtótájékoztatón szintén nyíltan támogatta az állatjóléti címkézési rendszer létrehozását, kijelentve, hogy ez „nagyon fontos a fogyasztók számára”. Klöckner álláspontja szerint a címke − amely a biotermékeknél már alkalmazott jelöléshez hasonló lehetne  − megkönnyítené a fogyasztók számára, hogy az élelmiszerek vásárlásakor szem előtt tudják tartani az állatok jólétét. Ez arra ösztönözné az állattenyésztőket, hogy jobb gyakorlatokat alkalmazzanak mind az unión belül, mind külföldön.

Németország hamarosan saját nemzeti állatjóléti címkéjének bevezetését tervezi a sertésekből származó termékekre, és önkéntes jellegű lesz. Hasonló rendszerek már léteznek Dániában, Hollandiában, Írországban és Franciaországban is. Magyarország, Észtország, Írország, Dánia, Lengyelország, Csehország és Franciaország álláspontja szerint az állatjóléti jelölés uniós szinten csak és kizárólag önkéntes alapon vezethető be. A mezőgazdasági miniszterek mindössze 17 százaléka tartja a legfontosabb eszköznek az állatok jólétének javítása tekintetében a „címkézést”. A miniszterek fontosabb prioritásnak tekintették a „mezőgazdasági termelők pénzügyi ösztönzőit” (54 százalék) és a „jogszabályi rendelkezéseket” (29 százalék).

A mezőgazdasági miniszterek az ülésen megvitatták az élő állatok EU-ból harmadik országokba történő szállításának kérdését is, tekintettel arra, hogy ez év májusában az Európai Bizottság (EB) megállapította: az élőállat-kereskedelem területén hiányosságok vannak, a szállítások során nem biztosított ugyanis a kellő védelem az állatoknak az állatjóléti kockázatokkal szemben. Az Európai Parlament (EP) ezért létrehozott egy bizottságot annak érdekében, hogy megvizsgálják, miként lehetne hatékonyabban végrehajtani a szállított állatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat.

Wojciechowski álláspontja szerint a probléma fő forrása nem az uniós jogszabályokban keresendő, amelyeket „általában jónak” nevezett, sokkal inkább e szabályok tagállami végrehajtásában. A biztos ezért határozottabb fellépésre szólította fel a tagállamokat és kérte a minisztereket, hogy javítsák ellenőrzési rendszereiket. Wojciechowski arról is beszélt, hogy az élő állatok szállítására vonatkozó jelenlegi uniós szabályok értékelését − amelyet 2023-ra terveztek a Farm to Fork (F2F) stratégia részeként − a folyamatban lévő viták miatt korábban meg kell tartani.

Az állatok szállítás közbeni védelme kapcsán a tagállamok többsége az egységes uniós megközelítés alkalmazását sürgette és a biztos valamint több tagállam is az ellenőrzések fontosságára hívta fel a figyelmet. Wojciechowski azt is megemlítette, hogy néhány tagállam nyolc órára akarja korlátozni a vágásra szánt állatok szállításának időtartamát. Így ezt a javaslatot meg kívánják vitatni - bár hozzátette -, hogy ez nem a Tanács közös álláspontja – olvasható az összefoglalóban.