MENÜ

Egyre hatékonyabb a precíziós állatnemesítés Herceghalmon

Csurja Zsolt 2020.07.06.

Kettős átadóeseményt tartottak a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében Herceghalmon. A Pest megyei településen egy felújított kísérleti takarmánykeverő üzemet, valamint egy haszonállat embriológiai laboratóriumot mutattak be a hazai állattenyésztési ágazat és a sajtó képviselőinek.

 Fotó: NAIK

 

A nagy tenyészértékű lombik borjú, malac, csikó és bárány embriók többszörös előnyt biztosítanak a kutatásban. Az új üzemben folyó munka az afrikai sertéspestis járvány hatásainak enyhítését is szolgálja.

Az ÁTHK igazgatója, Dr. Rózsa László arról beszélt, hogy az intézetben az elmúlt időszakban megváltozott a kutatás iránya. Míg korábban az országos jellegű takarmányozási- illetve állattenyésztési programokat hajtották végre, napjainkban már a modern, gyakorlatorientált kutatásokat végzik. A stratégia a minőségi termelés javítása és támogatása, a magas minőségű tenyészállatok előállításával. Fontos, hogy a több, mint 100 milliós fejlesztés eredményeként megvalósuló központi régiós haszonállat reprodukciós biotechnológiai laboratórium és a kísérleti takarmánykeverő üzem mindenben megfelel a precíziós állattenyésztés követelményeinek - közölte.

Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint az egészséges élelmiszerek előállítása - mondta az eseményen a NAIK főigazgatója. Dr. Gyuricza Csaba szerint a beruházás a gyakorlati kutatásokat segíti, az embriológiai labor egyik célja, hogy hátteret biztosítson a géntartalékok képzéséhez. Az üzem átadása így az állattenyésztési ágazat mellett egész Magyarországnak fontos.

A haszonállat embriológiai laboratórium elsődleges célja in vitro embrió létrehozási technikák, gaméta és embrió mélyhűtési módszerek fejlesztése. Az afrikai sertéspestis járvány miatt a hazai tenyésztésű sertés fajták esetében szükségessé vált stratégiai géntartalékok létrehozása, amihez ex situ in vitro génmegőrzési eljárások kidolgozására van szükség. Az ezt biztosító kutatásokhoz a most kialakított infrastruktúra szolgáltatja a technikai környezetet. A laboratórium alkalmas továbbá szarvasmarha, kiskérődzők, sertés, ló esetében in vitro embrió előállításra is. A folyamat során a petefészekből kinyert petesejteket érlelnek in vitro, majd ezeket termékenyítik. A fejlődő embriókat hólyagcsíra állapotig tenyészthetik in vitro, amiket recipiens állatokba ültethetnek, vagy mélyhűthetik későbbi felhasználásig, genetikai tartalékot, embrióbankokat kialakítva ezzel. Az új létesítmény olyan csíramentes környezetet biztosít a kísérleti munkára, ami lehetővé teszi gazdasági haszonállatoknál szomatikus, illetve őssejt-tenyészetek kialakítását is.

Dr. Bodó Szilárd, az intézet tudományos tanácsadója, a laboratóriumot használó Haszonállat Embriológiai és Génmegőrzési csoport vezetője elmondta, hogy az új, multifunkciós kutatóhely lehetőséget nyújt embriók in vitro létrehozására (köznapi nyelven lombikbébi előállításnak). Lombik borjú, lombik malac, lombik csikó és lombik bárány embriók keletkezhetnek itt, amikből megfelelő állatorvosi beavatkozással, embrióültetéssel megszülethetnek az élő utódok. A fejlődésbiológiai kutatásokon és a génmegőrzésen kívül ennek az asszisztált reprodukciós technikának komoly gazdasági jelentősége lehet, mint a precíziós állatnemesítés szaporodásbiológiai alapú támogató módszerének. A genom alapú szelekcióval kiválasztott donor állatoktól kinyert petesejtek in vitro termékenyítésével nagy tenyészértékű embriók állíthatók elő, amelyek akár még a beültetésüket megelőzően genomikai tenyészértékkel rendelkezhetnek. Az in vitro embrióelőállítás kiválthatja a szuperovulációhoz szükséges hormonkezeléseket is, a genetikai előrehaladás növelése szempontjából fontos generációs intervallum csökkenthető, mert korábbi beavatkozást tesz lehetővé. Jól működő rendszer esetében költséghatékonyabb is lehet, mint a konvencionális MOET programok. A laboratórium felszereltsége lehetővé teszi a fiatal szakemberek képzését, az agrárfelsőoktatásban tanulók graduális és posztgraduális képzésében is szerepet kap. A laboratórium két PhD kutatás helyszíne is.

Dr. Bodó Szilárd és csoportja szarvasmarha in vitro embriók előállításával üzemelte be az eszközrendszert. A jóval nehezebb sertés in vitro embrió-előállító technológia képezi majd az alapját az afrikai sertéspestis okozta géneróziós veszteségek elleni védekezés szempontjából fontos stratégiai géntartalék kialakításának. Az igény a mangalica és a keszthelyi nagyfehér tenyésztők részéről is fennáll.

A kutató elmondta, hogy még az idén szeretnék egy szakmai tanácskozás keretén belül megismertetni a terület gyakorló hazai szakembereivel a munkájukat, kapacitásaikat és a lehetőségeiket, felmérni az együttműködési területeket. Ezt a megnyitóval egy időben tervezték, ám a koronavírus járvány miatt csak kora ősszel tudják megtartani. 

A felújított takarmánykeverő üzem

A kísérleti takarmánykeverő üzem felújításakor a régi tornyokat elbontották, majd 6 új silótornyot állítottak fel. A keverő teljesítménye 1200-1700 kg/óra, amivel lehetőség nyílik különböző kis mennyiségű saját receptúra alapján elkészített takarmányok összekeverésére és kísérleti tesztelésére. Az új kísérleti takarmánykeverő üzemmel részben a Keszthelyi Magyar Nagyfehér Hússertés Génmegőrzési programmal kapcsolatos kutatásaikat tudják támogatni. Ennek a végső célja egy génmegőrzési kutatás-fejlesztési program megvalósítása a keszthelyi magyar nagyfehér hússertés megmentésére, a beszűkült populáció kibővítésére, valamint a szelekciós bázis kiterjesztésére és fenntartására.