MENÜ

Év tanyája díj: hogy legyen vonzó életforma tanyán élni

Agro Napló 2018.12.12.

Az Év tanyája díj alapító szándéka az volt, hogy bemutassa Magyarország legszebb tanyáit és azok mintaértékű fejlesztéseit. Így is segítve, hogy e sajátos, magyar gazdálkodási és létformát minél többen – mindenek előtt a fiatalok közül – megismerjék és a mind több család számár jelentsenek vonzó életformát, biztos  megélhetést – húzta alá az agrárminiszter december elején a szaktárcánál tartott díjátadón.

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

Nagy István kiemelte: a tanyagazdák teljesítménye, munkája figyelemre és elismerésre méltó, amit az is jól mutat, hogy ennek a kitartó és következetes munkának az eredményeként a magyar tanya hungarikummá vált.

Elmondta: az Agrárminisztérium (AM) ismét meghirdette  a – 2018. évi - Tanyafejlesztési programot. A rendelkezésre álló 1,23 milliárd forint három célterület között osztották meg. Ennek alapján mintegy 200 millió forint jut a települési és térségi fejlesztések támogatására; 637 millió forint a tanyák, és a tanyás térségek megőrzésére, fejlesztésére, a tanyagazdaságok indítására és fejlesztésére. Emellett 300 millió forintot biztosít a szaktárca a tanyai lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre.

Az agrárminiszter hangsúlyozta:  a magyar mezőgazdaság a tájvédelem mellett, kiemelt szerepet tölt be a vidékfejlesztésben is, hiszen az agráriumban dolgozók mind többen ragaszkodnak földjükhöz, közösségükhöz, hagyományaikhoz, értékeikhez. Továbbá az agrárium közösségfejlesztő erővel is bír, és az is biztos, hogy a magyar gazdák tagjai egy olyan nagy családnak, amely munkája és tevékenysége révén magas hozzáadott mértékben járul hozzá hazánk gazdasági növekedéséhez, sőt gyarapítja annak természeti örökségét. Ez óriási szolgálat. Mindezért pedig köszönet illeti a gazdákat, a tanyagazdákat, akik a minőségi, hazai, magas szakmai színvonalon termelt vagy előállított alapanyagok, élelmiszerek elkötelezett híveiként szereznek elismerést. Így mindenkit megillet a gratuláció, mert a szorgalom, a kitartás, a magas fokú szakmai ismeretek mellett csak a munka szeretete az, ami valóban értéket tud teremteni. „Hogy napjaink ne csak elteljenek, hanem emlékezetesek maradjanak” – hívta fel a figyelmet egy fontos gondolatra Nagy István.

A miniszter az Agro Napló kérdésére elmondta: a tanyasi gazdálkodás olyan életformát kínál, amelyben ötvöződik a szabadság, az önfenntartás és a természet közeli életmód. Mindezek pedig egy fiatal ember számára rendkívül fontosak. Így minőségi életet élhet, aki tanyán él.

Mindez pedig gazdasági jelentőséggel is bír. Azok a termékek, amelyeket ezekben a tanyagazdaságokban állítanak elő, rendkívül keresettek. Az utóbbi időben ezekkel a kézműves termékekkel újították meg a magyar konyha nyersanyagait, gasztroforradalmat idézve elő hazánkban. A tanyán előállított kézműves termékek – legyenek azok tej- vagy hús- illetve zöldségalapúak – olyan új lehetőségeket hordoznak magukban, amelyek komoly megélhetési lehetőséget jelentenek a tanyagazdák számára.

Kis Miklós vidékfejlesztési államtitkár az Agro Naplónak arról beszélt, hogy amióta – ez a mostani évtized elején volt – a nemzeti kormány meghirdette a tanyafejlesztési programot számos olyan tanyagazda tudott beruházási forráshoz jutni, aki környezetét építve-szépítve mintául szolgálhat a többi tanyagazda számára.  A teljes programot tekintve mintegy 9 milliárd forint az az összeg, amellyel mintegy 2000 tanyagazdaságot lehetett támogatni.

Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) megtervezésekor szintén kiemelt területként kezelték a tanyagazdaságokat. Emellett kettéválasztották a nemzeti és az uniós forrásból biztosított pénzeket is. Így erre a programra az idei évben mintegy 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre a hazai költségvetésből. „Ezt a felhívást és jogcímrendeletet hirdettük meg nemrégiben, és december végéig megjelenik a pályázati felhívás.” De emellett az uniós forrásból biztosított tanyafejlesztési pénzek is pályázhatók még áprilisig. Ez több mint 5 milliárd forintos keret, amelyből már több mint 250-en nyertek beruházásra fordítható forrásokat 1,3 milliárd forint összegben. Ám még továbbra is rendelkezésre állnak források például tanyavillamosításra. – közölte az államtitkár. Hozzátette: Magyarországon még vannak olyan települések, ahol a lakosság több mint 50 százaléka külterületi tanyákon él. „Ráadásul nagyon sok olyan tanya van még mindig, amelyeket a tanyavillamosításba még nem sikerült becsatlakoztatni. De azt gondolom, hogy a most rendelkezésre álló forrásokkal – annak, aki ezt szeretné – mindezt biztosítani lehet, hiszen olyan támogatásintenzitással írtuk ki a pályázatot, hogy gyakorlatilag önerő nélkül lehet rá pályázni.” – mondta Kis Miklós.

Az Év tanyája díj elnyerésére az idén 15 tanyagazdaság pályázott. Nagy István agrárminiszter és Kis Miklós államtitkár az oklevelek mellett négy kategóriában adott át díjat: az Év hagyományőrző tanyája díjat Reisz József, a Natúr-életmód tanya gazdája kapta; az Év határon túli tanyája” díjban a szerbiai Adáról érkezett Csincsik Edit tanyagazda míg az Év tanyagazdasága” díjban Gyurákovics András mórahalmi tanyagazda részesült. A közönségszavazás nyertesének járó díjat Bartolák Mária, a békéscsabai Haluska-ház tanyagazdája és Molnár István tarhosi tanyagazda vehette át. (Ez utóbbi díjat megosztva ítélték oda.)