MENÜ

Fel kell ébresztenünk Európát! - szakmai kerekasztal egyeztetést tartottak a termőtalajok védelmében

2017.06.30.

A termőtalajok eddiginél fokozottabb védelmét kezdeményezi a magyar agrártárca az unióban, mert egyre több országban okoz gondot a talaj termőképességének csökkenése – hallhattuk múlt héten Nagy István FM parlamenti államtitkártól a szakmai kerekasztal egyeztetést követő sajtótájékoztatón.

A szakmai kerekasztalt a Magyar Talajbaktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete kezdeményezte, a mezőgazdasági termőtalajok védelmének, állapotának megóvásának, illetve javításának érdekében- nyilatkozta Pénzes Éva a Szervezet titkára.

kerekasztal tn496c0

A világon az elmúlt 50 év intenzív szántóföldi termelése, műtrágyázása miatt a mezőgazdasági területek 65% károsodott, illetve nem alkalmas művelésre (pl. szikesedés). A FAO adatbázisa szerint a világban a mezőgazdasági termelésre potenciálisan alkalmas területek 6 %-a szikes és sós, 15 %-a erősen savanyú (pH < 4,5), további 14 %-a (erősen csapadékos területek) gyengén savanyú  kilúgozódott talaj.

Az Európai Bizottság 2012. február 13-án sajtóközleményben is jelezte, hogy határozottabb lépéseket vár a talajromlás megállítására. A talajromlás csökkenti Európa élelmiszer-termelési kapacitását, valamint gyengíti az aszály és árvíz megelőző képességét, a biológiai sokféleség leépülésének megállítását és az éghajlatváltozás kezelését. Tehát ez azt jelenti, hogy a jelenlegi intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy Európában minden talajnak megfelelő szintű védelmet biztosítsunk.

Magyarország területének közel 50 %-a (48,5 %) mezőgazdasági művelés alatt áll. A szántóföldi művelésű területek több mint egy harmada (2,3 millió ha), az ország területének egy negyede valamekkora mértékben erodálódott. A mező – és erdőgazdasági területek közel 60 %-a veszélyeztetett a talajdegradáció által.

Hazánk legféltettebb természeti kincsei az édesvízkészletek és a termőföld. Ugyan a talaj pusztulása még nem olyan látványos, mégis a kutatások szerint, ha a jelenlegi mértékkel romlik, akkor hamarosan nem lesz megfelelő jó minőségű a termőtalaj.

A talaj egy életközösség. Mikrobiológiai élet nélkül csak mállott kőzet. Ha a talajélet elpusztul a különböző stresszhatások miatt, elveszik a pufferkapacitás, felborul a finoman hangolt egyensúly és termőképtelenné válik a föld.

dr. pénzes Éva

A fenti problémákkal párhuzamosan jelentkezik az, hogy a földek tápanyag szolgáltató képessége is csökken. Így a termesztett növényeinkben a kimutatások szerint is az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a vitamin, és ásványi anyag tartalom. Ez mind kihat a termelt élelmiszereink és takarmányaink minőségi paramétereire.

A gyenge minőségű talajokon a termelés kockázatos és jóval költségesebb, mint a jó adottságú területeken. A különböző talajjavító eljárások (pl. meszezés) és talajkímélő módszerek alkalmazásának éppen az a célja, hogy a talajtermékenységet fenntartsák és fokozzák, a növények ökológiai igényeit kielégítsék, biztosítsák a talaj zavartalan funkcióképességét és növeljék a talaj pufferoló képességét.

A kerekasztal szakemberei a problémák feltárásáig jutottak el.

A folytatásban a különböző szakterületektől érkező illetékesek javaslati megoldásokat dolgoznak ki.  A beérkezett anyagok megvitatása ősszel várható, szintén kerekasztali összejövetel formájában. Az a cél, hogy egy komplett megoldási stratégia kerüljön a Földművelésügyi Minisztérium asztalára a magyar mezőgazdasági termőtalajok védelméről.-hangsúlyozta Pénzes Éva.

Kapcsolódó anyagunk