Felemás méztermés, összefogás a mézhamisítás ellen

Agro Napló
Akácból és napraforgóból az elmúlt öt év legjobb termése várható, míg repcéből és hársból katasztrofális lett a termés. A szakmai szervezetek szerint az egészségre is veszélyes lehet a hamisított méz, és a hazaihoz hasonló eredetjelölési-nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolják az Európai Unió számára.

Az elmúlt öt év legjobb akácméztermését pergették ki a méhészek az idén – mondta a Magyar Hírlapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Hozzáfűzte: mivel a hideg téli időjárás és a betegségek miatt az egymillió-kétszázezer méhcsalád száma tavaszra hétszázezerre csökkent, hiába a méhcsaládonkénti kedvező mennyiségű pergetés, összességében jó közepes termés lett országosan. Repcéből kevés méz lett, akkor pusztítottak a tavaszi fagyok, a méhek gyengék voltak. A hárs- és a selyemkóróméztermést sem lehet értékelni, oly kevés termett, ellenben napraforgóból az utóbbi öt esztendő legtöbb mézét termelte a mintegy húszezer méhész az országban. Bross jelezte: a sikeres tavalyi kampány után az idén ősszel is lesz magyar mézet népszerűsítő akció a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával karöltve, amely ötmillió forintos támogatást nyújt erre. Elsősorban online kampányban gondolkodnak, célzottan családokra, háziasszonyokra, egészséges életmódra fókuszálva. A cél: a termelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz jusson el a méz.

Az OMME elnöke elmondta: tavaly az előző évekhez képest húsz százalékkal kevesebb kínai méz érkezett az Európai Unióba. Ennek oka egyrészt a bizonytalan eredet, a kétes, rossz minőség. Másrészt az értékes, megbízható, magyar, európai méz bár drágább volt a kínai árunál, ám annyival nem, hogy a kereskedőknek megérte volna kockáztatniuk az ázsiai termékkel. Újra és újra terítékre kerül az EU-ban, hogy az Európai Bizottság lépjen fel az ázsiai, nem ritkán hamisított termékekkel szemben, illetve az ezek útját egyengető cégek ellen.

Bross Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a világ mézellátásában meghatározó Argentínában, mivel lanyhult a kedv a méhészkedés iránt, a felére esett vissza a méztermelés, csökkent az előállított mennyiség az Amerikai Egyesült Államokban is. Romániában, amely Magyarország mögött a második legnagyobb akácméztermelő Európában, kimondottan rossz termés volt ebben az évben.

Az elnök megjegyezte: a kínai, az indiai, a vietnami méz ára nem éri el a világpiaci átlagszintet, az amerikaié igen, az új-zélandié pedig afölött mozog. A világ- piacon egyébként a méz mintegy húsz százalékkal drágult az utóbbi egy évben.

Bár a magyar mézet a minősége arra predesztinálná, hogy elérje a világpiaci átlagárat, sőt azt meg is haladja, ám a magyar méhészek az utóbbi öt szűk esztendő után júniustól piacra dobták portékáikat, így a kínálat lenyomta az árakat mintegy 15 százalékkal, ám Bross szerint az elkövetkezendő hónapokban az árszint kiegyenlítődik.

Európai szinten is fellépést sürgetnek

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Csömörön, a Mervald József 75 éve működő bemutató méhészetében tartott sajtótájékoztatón bejelentette, a NAK és az OMME is sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjenek fel a főképp Kínából beáramló hamis méz ellen. Hozzátette: a két szervezet az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja.

A NAK elnöke ismertette, hogy a kamara közreműködött az Erdős Norbert európai parlamenti képviselő (Európai Néppárt) által jegyzett Méz-jelentés elkészítésében, amely 2017. augusztus 31-én került az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elé, ahol komoly támogatottságot kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növény-védőszerek ellen is. Az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a mézek csomagolásán pontosan szerepeljen: mely országokból származnak, szemben a mostani irányelvvel, amely szerint "EU-s tagországokból származó", "EU-n kívüli országokból származó" felirat is megfelelő a mézeken - mondta Győrffy Balázs.

Közleményében a NAK azt a javaslatát is közölte, miszerint a 2020 utáni közös agrárpolitikába kerüljön be a méhcsaládszámon alapuló közvetlen támogatás.

A csömöri méhészetben Bross Péter, az OMME elnöke elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség Európában: 12 méhcsalád négyzetkilométerenként. Hozzátette: a méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek 3 százalékát adja, 25 milliárd forintos hozzáadott értékkel.

Az OMME elnöke beszélt arról is, hogy az ágazatban 20 ezer méhtartó, családtagokkal és beszállítókkal együtt 100 ezer ember dolgozik, akik 25 ezer tonna mézet állítanak elő, amelynek a kétharmada olasz, német, francia, ausztriai és japán exportra megy.

A méhész egyesület elnöke ismertette a nemrég lefolytatott magyarországi mézvizsgálatok eredményét, amely szerint 75 termelői és 43 bolti minta közül valamennyi magyar és természetes eredetű volt.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!