MENÜ

Felértékelődik az agrárfinanszírozás szerepe a következő években

Kiss Melinda Katalin 2018.12.10.

A következő években létfontosságú lesz a megfelelő finanszírozási háttér az agrárium modernizációjához, a tárcánál megindult az ezzel kapcsolatos gondolkodás, de szükség lesz a pénzintézetek együttműködésére is – hangsúlyozta Nagy István az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány évzáró partnertalálkozóján.

Fotó: Kovács Zoltán/AM

Számításaink szerint mintegy 500 milliárd forintnyi pályázati forráshiány miatt elutasított fejlesztési elképzelés megvalósításához lenne szükség megfelelő, az agrárium működési sajátosságait is figyelembe vevő finanszírozási lehetőségre a következő években annak érdekében, hogy kihasználható legyen a jelenlegi kedvező pénzügyi környezet az ágazat versenyképességének javításához – mondta Nagy István az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 27., év végi nyilvános kuratóriumi ülésén. Szavai szerint a szaktárca jelenleg is dolgozik egy olyan, az uniós támogatási szabályokat betartó pénzügyi program kialakításán, amely kezelné a beruházási célú vidékfejlesztési támogatások idei kifutását, és az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos elhúzódó vita nyomán egyre valószínűbben legközelebb 2022-ben elérhető új források közti finanszírozási űrt. Az új 7 éves költségvetés hatályba lépéséig várható átmeneti időszakban egyébként a pénzügyi szektorra is jobban számítanak majd a termelők a finanszírozási lehetőségek biztosításában.

A formálódó minisztériumi elképzelések szerint ez a program nem ingyen pénzt, hanem olcsó - valamilyen szintű kamattámogatással elérhető - forrást biztosítana az ágazat korszerűsítését célzó beruházások megvalósításához. Az én agrármérnöki elképzeléseim szerint ezek 30 százalékos önerő és 70 százalékos támogatásintenzitás valamint fél-egy százalékos kamattámogatás mellett 10 éves futamidejű hitelek lennének, a részletek kidolgozásához, az elképzelések tető alá hozásához pedig kérem, legyenek partnerek a pénzintézetek - mondta Nagy István. Hangsúlyozta azt is, hogy kormány továbbra is biztosítja a pénzügyi kockázatok mérséklését célzó alapítványi kezességhez szükséges állami viszontgaranciát, a tárca pedig a kezességhez nyújtott díjtámogatást is annak érdekében, hogy az ágazat szereplői minél gördülékenyebben juthassanak olcsó finanszírozási lehetőségekhez.

Ez a ciklus a versenyképesség növelésének időszaka lesz a kormány szándékai szerint, és ebben számítunk a pénzintézetek támogatására, ötleteire is - mondta Nagy István agrárminiszter, hozzátéve, hogy ugyan az agrárium szereplői banki szempontból nehezen kezelhetőek, értelmezhetőek, ugyanakkor pontosan és megbízhatóan törlesztő ügyfelek. Erre hívta fel a meghívott pénzintézeti partnerek figyelmét köszöntőjében Pongrácz István, az AVHGA kuratóriumi elnöke is, mondván 20 év alatt az agrárium bebizonyította, hogy megbízható adós, ráadásul a gazdasági válság alatt is stabilan tudott teljesíteni és fejlődni ellentétben más iparágakkal.

A mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások hitelállománya egyébként a 2012-es 409 milliárdról 2018 júniusáig 640 milliárd forintra, míg ugyanezen időszakban az élelmiszeripar hiteleinek volumene 383 milliárdról 444 milliárdra emelkedett. Különösen az egyéni gazdaságok hitelállományának bővülése kiemelkedő: a 2015. év eleji 83,2 milliárd forintról 2018 év közepére 306 milliárd forintra növekedett a fennálló hitelek összege.

A finanszírozási lehetőségek bővüléséhez az alapítvány is jócskán hozzájárult: ez idő alatt ugyanis háromszorosára nőtt az általunk garantált hitelállomány, és 2018 első felére elérte a 303 millió forintot - mondta Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az idei ügyletek 90 százalékánál nem volt szükség tárgyi fedezetre sem az igénylőknek. A kedvezményes - és jelenleg a piaci áraknál jóval olcsóbb, mindössze 0,3-0,5 százalékos díj mellett elérhető - intézményi kezesség révén számos olyan agrárszereplő is hitelhez jutott, amely egyébként nem lett volna hitelképes. Az alapítvány 16,5 ezer vállalkozás mintegy 20 ezer hitelügyletét garantálja jelenleg is. Döntő többségük, őstermelő, családi gazdaság, mikrovállalkozás, az ügyleteink 85 százaléka az ő hiteleikhez kötődik és itt volt a legdinamikusabb a növekedés is - mondta Herczegh András. Az egyéni agrárgazdálkodók teljes hitelállományának mintegy 35 százalékát garantálják. Ebben a szektorban jellemzően az átlagosan hitelösszeg 9,3 millió forint, 80 százalékban a takarékok által nyújtott forgóeszközhitelekről, jellemzően tárgyi fedezet nélküli folyószámlahitelekről van szó! A társas vállalkozások esetében az igényelt kezességvállalás már sokkal nagyobb mértékben kapcsolódik beruházási hitelekhez, és bár a mezőgazdasági társasvállalkozások hiteleinek jelenleg 18-20 százalékát biztosítják, sokkal többen vannak azok, akiket korábban már támogattak és jelenleg kezesség nélkül is könnyen jutnak hitelhez. Azonban az ágazat versenyképességének javítása, fejlesztések megvalósítása a cél, akkor érdemes nekik is megfontolniuk, hogy szükségük van-e újra az alapítvány segítségére. Itt 23,4 millió forint az átlagos kölcsönösszeg.

Az alapítvány továbbra is arra törekszik, hogy minél kedvezőbb feltételek, kisebb díjtételek mellett vehessék igénybe az agrárszereplők a különféle finanszírozási lehetőségeket. Ennek érdekében a jövőben is a fedezeti elvárások csökkentésére, a kockázatvállalás növelésére koncentrál majd.  A 2016-ban elnyert uniós COSME viszontgarancia révén ráadásul az agrár de minimis korlát alá eső támogatástartalom nélkül is tudnak olcsó és gyorsan igényelhető, elérhető kezességet biztosítani az ügyfeleknek.  Ugyan szó van arról, hogy az Európai Bizottság megemelné a jelenlegi 15 ezerről 25 ezer euróra a 3 éves agrár de minimis keretet, a részletek és az ütemezés azonban még nem ismertek.

Ezért főleg a Vidékfejlesztési Program támogatásaival megvalósuló nagyobb összegű beruházásoknál jön jól a gazdálkodóknak a COSME viszontgaranciás kedvezményes kezesség. Eddig 1140 ügyletet garantáltak a COSME program keretei között, mintegy 20 milliárd forint értékben. A mintegy 7500 VP pályázati nyertes közül 1500-an AVHGA ügyfelek, és összesen 60 milliárd forintnyi hitelhez nyújtottunk kezességet - hangsúlyozta Herczegh András.

AVHGA-kezességgel támogatott VP nyertesek aránya egyes beruházási jogcímeken belül:

  • Trágyatároló építése – 44%
  • Sertéstartó telepek korszerűsítése – 29%
  • Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése – 29%
  • Baromfitartó telepek korszerűsítése – 28%
  • Kertészet korszerűsítése – 21%
  • Borászati termékfejlesztés – 18%
  • Mezőgazdasági termékek értéknövelése – 16%

A KAP tárgyalások kapcsán arra hívta fel a figyelmet az ügyvezető, hogy az elosztható keret nagyságától függetlenül érdemes lenne megfontolni a hazai felhasználás tervezésekor, hogy a támogatásintenzitás csökkentésével és akár támogatott pénzügyi eszközök bevonásával, kedvezményes hitellel, valamint kezességvállalással a projektek nagyobb arányú megvalósulását lehetne elősegíteni. Ezáltal több pályázó juthatna támogatáshoz a támogatások szétterítése során. S így összességében az ágazat nagyobb része juthatna uniós tőketranszferhez. Ezzel együtt a vissza nem térítendő támogatásoknak a fejlesztések megvalósításában továbbra is döntő szerepet kellene kapniuk, azokat a pénzügyi eszközök önmagukban nem helyettesíthetik.

Az egyre inkább a magyar agrárium egyik legnagyobb kockázataként kezelt generációváltás kapcsán Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) társelnöke osztotta meg a találkozó résztvevőivel egyrészt a fiatal gazdák által működtetett gazdaságok pénzügyi, finanszírozási oldalról érdekes és meghatározó jellemzői mellett az általuk azonosított problémákat is. A művelhető földhöz jutás mellett ugyanis Európa szerte a hitelhez jutás nehézségeit nevezték meg a tevékenységüket akadályozó második legnagyobb gondként. Épp ezért az AGRYA az új KAP kapcsán is fontosnak tartaná az induló támogatás mellett a kiegészítő támogatás továbbvitelét is, lehetőség szerint növelve a mértékét. De épp ilyen lényeges lenne az érdekképviselet szerint egy speciálisan fiatal gazdákra szabott hitelprogram elindítása is.