Az európai mezőgazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás a társadalom környezet- és klímavédelemmel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés, ezért hazánkban is a fenntartható mezőgazdaság a célkitűzés.
Ez a feladat csak közösen oldható meg. A közigazgatás, a kutatás, a termelők, sőt a fogyasztók összefogásával lehet sikert elérni - fogalmazott köszöntőjében Juhász Anikó, az AM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár egy, a kérdéskör kutatási eredményeiről beszámoló online fórumon a közelmúltban.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete (ELKH ATK TAKI) április közepén intézeti beszámolót tartott a kutatási program keretében elért 2020. évi eredményeiről. Ennek alapján az elmúlt évek egymásra épülő, folyamatos kísérleteinek eredményeképp mára megalapozott következtetéseket, a szakpolitika által feltett kérdésekre megbízható válaszokat lehet adni – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Az Agrárminisztérium (AM) öt éve szakpolitikai kutatási programot indított a sertéstenyésztés környezetvédelmi megfelelésének javítására. Célzottan a hazai és nemzetközi szabályozók tudományalapú felülvizsgálatának érdekében, kiemelten a nitrát rendelet és a levegőszennyezéssel kapcsolatos elvárások tématerületén.
A Talajtani Intézet az elmúlt években a maximálisan kijuttatható nitrogén-hatóanyag értékek módosításának alátámasztására folytatott kisparcellás és üzemi kísérleteket. Az eddigi eredmények igazolják a tilalmi időszak egyhónapos rövidítésének, valamint a maximálisan kijuttatható nitrogén-hatóanyag növelésének lehetőségét. Az üzemi kísérletek megvalósítását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a KITE Zrt. és gazdálkodók segítették.
A karbamid-alapú műtrágyák termőhely-specifikus használatának szabályozásáról is folytattak vizsgálatokat, ahol beigazolódott, hogy beforgatással vagy inhibitor alkalmazásával jelentősen csökkenthető az ammónia-kibocsátás és a nitrogénveszteség – idézi a kormányzati hírportál a témával kapcsolatban Juhász Anikót.