A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének kutatói csaknem három éve vizsgálják, hogy a különböző gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai, a természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás, valamint a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekre épülő konvencionális gazdaságok milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat tudnak nyújtani és milyen mértékben. Ezek alatt mindazokat a kézzel fogható és kézzel nem fogható javakat és szolgáltatásokat értjük, amelyek az ökológiai rendszerek természetes vagy ember által befolyásolt működése során keletkeznek és hozzájárulnak a társadalom, s benne az egyén jólétének fenntartásához és növeléséhez.

„Feltételezésünk szerint az extenzív gazdálkodási rendszerek, azaz az ökológiai és permakultúrás gazdaságok ökoszisztéma szolgáltatásai nagyobbak lehetnek és ezek jobban is teljesíthetnek a környezeti fenntarthatóság terén” – mutat rá kutatásának lényegére Szilágyi Alfréd, a MATE Környezettudományi Doktori Iskola Phd-hallgatója.

„A Szentendrei-szigeten történt előzetes méréseink igazolták is ezeket a várakozásokat, ugyanis ezeknél a gazdaságoknál több beporzó- és giliszta-egyedszámot regisztráltunk, valamint a talaj humusztartalma is jelentősen nagyobb volt, mint a konvencionális gazdaság esetében. A tavalyi évben nagyobb mintaelem-számmal, 15 kertészeti üzemben (öt konvencionális, öt ökológiai és öt permakultúrás gazdaságban) meg tudtuk ismételni a terepi vizsgálatokat, s az új adatok alapján is hasonló trendek mutatkoznak” – folytatja a fiatal szakember, akinek kutatásait Centeri Csaba és Tormáné Kovács Eszter egyetemi docensek irányítják.

„A terepi vizsgálatok mellett interjúkat is készítettünk a kutatásban részt vevő gazdálkodókkal, ami fontos adatokat szolgáltat számunkra a gazdálkodás módja és a gazdálkodói attitűd feltárásához. Ezek az információk nagyban segítik majd a terepi adatok értelmezését és tovább színesítik kutatási eredményeinket” – tette hozzá a fiatal kutató.

A MATE szakértői az adatok alapján az üzemek fenntarthatóságát is értékelik, amelyhez az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) által kidolgozott Fenntarthatósági keretrendszert veszik alapul – tájékoztat azösszegzés.