MENÜ

Gyakorlatilag befejeződött az aratás az országban

Agro Napló 2020.08.10.

A betakarítási munkából csak néhány ezer hektárnyi vágnivaló van csak hátra. Az összes termésmennyiség mintegy 7,5 millió tonnára rúg majd az idén nyári betakarítású gabonából – közölte az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára augusztus elején a szaktárcánál tartott sajtótájékoztatón.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

 

Tarpataki Tamás – az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követően – elmondta: a káposztarepce és az őszi árpa aratása már befejeződött, az őszi búza betakarítása pedig 97 százalékos arányú. Az őszi búza vetésterülete az idén valamivel kisebb volt, min tavaly, azaz a gazdálkodók mintegy 875 ezer hektáron vetettek, míg a múlt évben 899 ezer hektáron került az őszi búza vetőmagja a földbe. A hektáronkénti termésátlag ugyanakkor várakozáson felüli, eléri a 5,28 tonnát hektáronként, ami összesen, mintegy 4,7 millió tonna őszi búza hozamot eredményez országosan. Az árpa esetében a helyzet fordított volt az idén mint tavaly. Így  némileg nagyobb területen termett árpa, a hozam a múlt évivel volt azonos, ezért az összmennyiség valamivel nőtt, és eléri az 1,33 millió tonnát. Az idei „vesztes” a az őszi káposztarepce volt, nagyon megsínylette ugyanis a kedvezőtlen változékony időjárást. Ez azt jelentette, hogy a repce hozama jelentősen elmaradt a szokásostól, így hektáronként alig érte el a 2,5 tonnát, ami a vetésterület növekedése sem tudott ellen súlyozni. Mindez a hektáronkénti termésátlag mintegy 18 százalékos, az össztermésnél pedig mintegy 10-12 százalékos visszaesést jelent, a múlt évihez képest.

A helyettes államtitkár emlékeztetett: az idei tavaszon az aszály és a vízhiányos állapot jelentette a legnagyobb gondot a gazdálkodóknak. Ezért az ebből fakadó kárbejelentések is jelentősen nőttek ebben az évben a tavalyihoz képest. A múlt évben 139 ezer hektárra jelentettek aszálykárt az adott időszakban, míg az idén ennek a területnek a nagysága elérte a 312 ezer hektárt. Tarpataki Tamás megjegyezte ugyanakkor azt, hogy ez nem tényleges kárt jelent még, csupán az igénybejelentést, mivel a tényleges károkról csak a későbbiekben hoznak határozatokat.  Azaz a vizsgálat után döntik el, hogy ténylegesen történt-e 30 százalékos hozamcsökkenés az adott területen, ami feltétele a kárenyhítésnek.   

A helyettes államtitkár felidézte azt is, hogy az aszályos heteket követően május végén-június elején egy csapadékos időszak kezdődött Magyarországon. Ez felemás helyzetet eredményezett, mivel a csapadék hátráltatta az aratási munkákat, ugyanakkor rendkívül jót tett a tavaszi vetésű növények fejlődésének, viszont az őszi vetésű növényeken már nem segített igazán. A rendkívül csapadékos időszaknak köszönhetően a belvízkár is duplájára nőtt a múlt évinek. Tavaly ez mintegy 19 ezer hektárra rúgott, míg az idén csaknem elérte a 40 ezer hektárt. Az idén összesen – ebben benne van az aszály-, a belvíz-, a felhőszakadás-, a jég- valamint a tavaszi és téli fagy- illetve a viharkár is -  az összes káresemény mintegy 495 ezer hektárt érintett,. míg a múlt évben ennek a területnek a nagysága valamivel több mint 268 ezer hektár volt.

A világ búzamérlegében megfordult a trend: ami azt jelenti, hogy a 2017-es és 2018-as túlfogyasztást követően – amikor a világ gabonatermelése nem fedezte az az évi szükségletet – most már megint több búza terem a világban, mint amennyire kereslet mutatkozik. Ez a búzánál stabil viszonyokat jelent, azaz a termelés meghaladja a felhasználást. Az idei prognózis a világon 769 millió tonnára rúg, ami csaknem megegyezik a tavalyi 765 millió tonnával. Az előrejelzések szerint a búza termelési és felhasználási mennyisége csaknem megegyezik majd. Kukoricából pedig jók a terméskilátások, ami a becslések szerint meghaladja majd az 1,16 milliárd tonnát.

Az árakról szólva a helyettes államtitkár elmondta, hogy azok mind a búza, mind a kukorica esetében kedvezőek, azaz 5-10 százalékot emelkedett. Így az aktuális árak is kedvezőek a gazdálkodók számára, ami például a búzánál azt jelenti, hogy tonnánként meghaladják az 50 ezer forintot.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke arról beszélt, hogy az idei aratás rendkívül nehéz volt a gazdák számára, mivel a termést sokuknak le kellett lopniuk a táblákról az esőszünetekben, amik igen rövidek voltak, és így a betakarítási időszak hosszabb lett a tervezettnél. Példaként említette, hogy a keleti országrészben volt olyan térség, ahol júliusban 200 milliméter eső hullott egy hónap alatt. Megjegyezte: az aratási munkák elhúzódása ellenére mára már csak néhány 10 ezer hektár betakarítása van hátra, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag befejeződött a nagy nyári munka.

A terméseredményekről szólva azt közölte, hogy az őszi árpa hozama nem vártan magas lett, ez hektáronként 5,5 tonnát jelent átlagosan. Ez azonban jelentős szórást mutat térségenként, mert volt olyan hely, ahol mintegy 3 tonnát takaríthattak be, míg máshol, ahol kedvezőbbek voltak a körülmények, ott bőven 6 tonna felett volt a hektáronkénti hozam. A magas hozamot ugyanakkor az árpa minősége nem követte, mert a fehérjetartalom viszonylag alacsonyabb a mostani termésben egy-két százalékkal a szokásosnál. Mindennek ellenére az árpát keresték is keresik jelenleg is a vevők. A repcénél és a búzánál csalódniuk kellett a gazdálkodóknak, mert a repce esetében az egyik leggyengébb évet tudhatják maguk mögött a gazdálkodók ennél a terménynél. A 2,2-2,3 tonnás hektáronkénti termésátlag a repcénél azt jelenti, hogy sok gazda még 2 tonnát sem tudott gyakran betakarítani egy hektárról. Ott pedig, ahol a 2 tonnás termésátlagot nem lehetett elérni, ott a termesztés veszteséges. A keresletre ugyanakkor jellemző, hogy a lengyel vevők az észak-keleti országrészből már a tábla széléről vitték el a repcét. Az őszi búzából még az előzetesen becsült mennyiséget sem lehetett betakarítani. Ez megmutatkozott abban is, hogy akár táblán belül is változott a hozam esetenként. Ez a termés minőségében is jelentősen megmutatkozott, mivel az átlagos 50-50 százalékos étkezési és takarmánybúza-arány felborult, vagyis lényegesen több lett a takarmánybúza aránya az étkezésinél, ami 60-70 százalékot jelent az idén.

Petőházi Tamás ugyanakkor megnyugtatott mindenkit, hogy az ország kenyérgabona-szükséglete még így is bőven fedezhető, mivel az évente mintegy 1,2 millió tonnát tesz ki általában az összes búzafelhasználás hazánkban éves szintem mintegy 2,5 millió tonnára rúg. Jelezte az is, hogy a kukorica és a napraforgó is jó állapotban van, de rekordtermésre e két növénynél sem lehet számítani az idén. A GOSZ elnöke reménykedett abban, hogy a kukorica és a napraforgó betakarítása után a gabonatermesztők az idén Magyarországon pozitív nullás eredménnyel zárhatják majd az évet.

Kérdésre válaszolva a szakember elmondta: búzából az export-árualap várhatóan mintegy 2 millió tonna lesz. Az őszi árpánál a tonnánkénti árak 43-47 ezer forintot tesznek ki, míg a búza esetében meghaladják az árak a tonnánkénti 50 ezer forintot, de a termelők a körülményeket figyelembe véve nagyon örülnének, ha az árak közelebb lennének a tonnánkénti 60 ezer forinthoz, mint az 50-hez. A magyar gabonára pedig van kereslet – összegezte Petőházi Tamás.

A GOSZ elnöke az Agro Napló kérdésére mindehhez még hozzátette, hogy a klímaváltozás okozta éghajlatváltozáshoz a gabonafajták nemesítésének is alkalmazkodnia kell. Ez a munka már évekkel ezelőtt megkezdődött, és már több sikert is el lehet könyvelni ezen a területen, de azért a nemesítőknek, a kutatóknak van és lesz is dolguk annak érdekében, hogy a megváltozott éghajlati körülményekhez a jelenleginél jobban alkalmazkodó fajtákat lehessen termeszteni Magyarországon. Főként az abiotikus stressz tűrést kell leginkább előtérbe helyezni a nemesítési folyamatban.