– Több mint 22 ezer diák tanul a magyar agrárszakképző rendszerben, akiket mintegy 3 ezer pedagógus tanít szerte az országban 48 agrárszakképző iskola 63 feladatellátási helyén – mondta Mezőszentgyörgy Dávid, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az intézet Agrárakadémia elnevezésű konferenciasorozatának csütörtöki eseményén. A tanácskozáson ezúttal az agrárium munkaerőpiaci helyzete volt fókuszban.
Erősödik az agrárszakképzési rendszer
Kiemelte: az agrárszakképzés külön stratégia alapján működik: a Tessedik Sámuel agrárszakképzési stratégiát két éve fogadta el a kormány, aminek lényege, hogy az agrárszakképzés rendszerének megújítása elsősorban a duális képzés – a gyakorlatorientált oktatás – előtérbe helyezése. Továbbá a stratégia kiemelt feladata, hogy létrejöjjön és biztosított legyen a zökkenőmentes átmenet a középfokú agrárszakképzés és az agrár-felsőoktatás között. Megjegyezte, e területen már történt előrelépés a stratégia megalkotása óta.
Az ügyvezető igazgató kitért rá: a szaktárca azért alakította ki az egységes agrárszakképzési rendszert, hogy a képzéssel a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatást nyújtsanak a diákoknak az agrárszakképző iskolák, figyelembe véve az agrár-felsőoktatási intézmények elvárásait is. Ezért az agrárszakképzési intézményekbe mind az oktatás színvonalát, mind pedig a tanulók tudásszintjét folyamatosan emelik. Egy gyengébb-átlagos tudásszint mellett a képzés is nehézkesebb. A képzett munkaerő ugyanakkor egyre keresettebb a munkaerőpiacon, aminek az agrárszakképzés igyekszik megfelelni. Ezen követelményeknek való megfelelés érdekében a szaktárca infrastrukturális fejlesztésekre mintegy 2 milliárd forintot fordított a közelmúltban.
A magasabb munkabért nagyobb hatékonysággal lehet kigazdálkodni
Mezőszentgyörgy Dávid jelezte, a múlt év végén az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésében készített agrármunkaerő-piaci felmérés szerint a magyar élelmiszer-gazdasági vállalkozások vezetőiben tudatosodott a humán tőke fejlesztésének versenyképesség-növelő szerepe. A tudásszerzésben jelentős az igény a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható, gyakorlatközpontú ismeretek iránt. Továbbá a felmért élelmiszer-gazdasági vállalkozások – több mint 900 megkérdezett volt – körében jelentős kereslet mutatkozik a húsfeldolgozó, az állatgondozó és az állattenyésztő, valamint a mezőgazdasági gépkezelő és -szerelő szakképzettségű munkavállalók iránt. Az ágazatban jelentős az egyszerű betanított munkaerő iránti igény is. A szaktudás hiánya nemcsak az alkalmazottak, hanem már a vállalatvezetők jelentős részénél is gondot okoz – állapította meg a felmérés.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy kiürült az agrárium és az élelmiszergazdaság munkaerő-tartaléka. Ezért komplex megoldásokra van szükség: nemcsak gyakorlatorientált oktatás szükséges, hanem megfelelő bérezés is. Ezzel egyetértett Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke is, aki hozzáfűzte, hogy a magasabb munkabért csak akkor fedezhetik az ágazati szereplők, ha a cégek hatékonysága is növekszik, csak így válhatnak a magyar élelmiszeripari vállalatok versenyképessé a globális piacon.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezésében 2017 tavaszán indult Agrárakadémia konferenciasorozata az agrár-szakpolitika irányvonalainak bemutatását és népszerűsítését tűzte ki céljául. Minden hónapban más-más témát ölel fel a tanácskozás.
