Érdekesség, hogy március 22-e a Víz Világnapja, március 23-a pedig a Meteorológiai Világnap. A csillagászati tavaszt nyitó héthez fűződő „jeles napok” megerősítik a felismerést, hogy a természetes vizekkel való gazdálkodás és a klímaváltozáshoz megkísérelt alkalmazkodás nemcsak a vizek faunájára hat, hanem az emberi élet minőségét is befolyásolja kisebb-nagyobb vízgyűjtő területektől a Kárpát-medence egészéig.
Dr. Ferincz Árpád tudományos főmunkatárs, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője előadásában a klímaváltozás halgazdálkodásra gyakorolt lehetséges hatásait mutatta be. Bevezetőjében megállapította, hogy a klímaadaptáció az evolúció egyik mozgatója, de az antropogén, azaz az ember tevékenységhez kapcsolódó klímaváltozás és az evolúciós folyamatok sebessége nem összeegyeztethető. A már napjaink történéseiben tetten érhető hatásokat az egyedek, a populációk, a fajok és az élőlényközösségek szintjén is értelmezte, hazai, kísérletes és természetesvízi példák ismertetésével. A kedvezőtlen hatások mérséklésére számos lehetőséget tárnak fel a kutatások. Ezek közé tartozik a vízminőség indikátorainak folyamatos ellenőrzése, a tápanyagterhelés víztest szintű, okszerű meghatározása és szükség esetén a mérséklése, a haltelepítés dinamikusabb tervezése – nem a „szokások" alapján, valamint az idegenhonos fajok terjedésével összefüggő jelenségek kezelése – értesült a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közleményéből az Agro Napló.
Fotó: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)Az utóbbi speciális területe a termálvizű Hévízi-tó déli, fő kifolyója, több, természetvédelmi szempontból fontos halfaj élőhelye, amire veszélyt jelenthet az idegenhonos halfajok elterjedése. Lente Vera PhD-hallgató arról a munkáról számolt be, aminek keretében két trópusi eredetű halfaj populációbiológiai vizsgálatát végezték el. A jaguársügér és a tűzfejű tarkasügér napjainkra jelentős és önfenntartó populációt hozott létre. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a trópusi fajok jelenléte állandósult a kifolyón, eltávolításuk valószínűleg lehetetlen.
A haltani konferenciák visszatérő szereplője a lápi póc, aminek a védelme tűnik olykor kilátástalan feladatnak. A Duna elterelésekor, 30 évvel ezelőtt több százezer példány pusztult el a Szigetközben. Természetvédelmi szempontból hazánk egyik legjelentősebb halfaját a világon elsőként ugyanakkor a MATE jogelődjén, a Szent István Egyetemen sikerült mesterséges körülmények között szaporítani. A veresegyházi Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület által 2008-ban elindított Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogramhoz 2009-ben csatlakoztak az egyetem kutatói.
Fotó: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)Az idei konferencián Dr. Tatár Sándor, az egyesület alelnöke elmondta, hogy a mintaprogram keretében 2010 és 2022 között 5 veszélyeztetett élőhelyről/populációból mentett lápi póc 191 egyedének felhasználásával 7048 lárvát állítottak elő. A lárvák 55 százalékát az anyahalak származási helyeire, a maradékot pedig a Szadai Mintaterület 8 tavába telepítették. Az amurgéb terjeszkedése, és esetenként a vízfolyások kotrása már régóta szorítja vissza a póc hazai állományait. A helyzetet a 2021–2022. évi aszály hatásai jelentősen súlyosbították.
A haltani társaság konferenciájának két napján 23 előadás hangzott el, ezek sorában romániai kutatók munkájáról is tájékozódtak a résztvevők.
Az előadásokat követő beszélgetésen felmerült az igény olyan eszmecserék szervezésre, melyeken a természetvédelmi biológia szakemberei együtt vitatják meg közös teendőiket az élőhelyek védelme érdekében a vízgazdálkodás, az agrárium és az erdészet képviselőivel. Elhangzott továbbá, hogy a szárazodás folyamatával elleni fellépéshez Kárpát-medencei összefogásra van szükség.
(Forrás: MATE)
