MENÜ

Idén extraprofitot hozott az árpa

Kiss Melinda Katalin 2018.08.24.

Az elmúlt évtizedben évi rendszerességgel, ám nagyon hektikusan változott az árpa vetésterülete, összességében azonban folyamatos a visszaesés. Az őszi vetéstervek összeállítása előtt érdemes egy pillantást vetni az árpa piacára, hogy megéri-e vetni.

 

Amíg 2004-ben, az uniós csatlakozáskor a KSH adatai szerint még 331 ezer hektár volt - az őszi és a tavaszi árpa együttesen -, addig 2018-ban a legfrissebb, a nyári gazdasági összeírás adatain alapuló statisztikai tükör szerint 248,3 ezer hektáron került árpamag a földbe. Ebből mindössze 29,3 ezer hektárnyi volt a tavaszi árpa - vélhetőleg jövedelmezőbb tavaszi vetésű növények vették át a helyét, ráadásul most már sörárpából is elérhető a piacon őszi vetésre nemesített mag.

Az Agrárminisztérium által közölt idei betakarítási adatokban azonban mindössze 206 ezer hektárnyi őszi, és mintegy 21 ezer hektárnyi tavaszi árpa szerepel. A különbség oka, ami egyébként a gabonakereskedőknek is fejtörést okoz, az az, hogy míg korábban a NAK által szolgáltatott adatok felméréseken alapultak, idén áttértek a SAPS kérelmek alapján összesített adatok használatára, a KSH pedig más módszertan szerint állapítja meg a közreadott vetésterületet.

A KSH idei összesítésében azt is megállapítják, hogy őszi árpát 2011-től folyamatosan egyre növekvő területen vetettek, de ez a tendencia megtorpant. 2016-ban kiugróan magas, 265 ezer hektáros vetésterület után tavaly már csak 226 ezer hektáron döntöttek e termény mellett a gazdák, idén pedig tovább csökkent a vetésterület.

Kérdés, hogy az idei időjárási anomáliákkal és világpiaci turbulenciákkal bőven terhelt év után megéri-e ismét nagyobb területen árpát vetni?

Petőházi Tamás, a Gabonaszövetség elnöke az Agro Naplónak elmondta, hogy az elmúlt években látott vetésterület ingadozásnak egyértelműen jövedelmezőségi, és nem elsősorban piaci keresletbeli változás állt a hátterében. Mivel az őszi árpa és a takarmánybúza ára között minimálisra szűkült az árkülönbség, ezért főleg azoknak érte meg nagyobb területen ezzel a kalászossal foglalkozni, akiknek nem volt azonnali értékesítési kényszerük, és megválaszthatták az értékesítés időpontját. A búza bekerülési költségéhez képest ugyanis jobban megérte az árpába invesztálni.

Árrobbanás a kalászos gabonáknál

Az idei aszály, és a nyugat-európai gyengébb terméseredmények azonban jócskán megkavarják a helyzetet: egyelőre mindenki a végleges európai hozamokat várja, a fizikai piac szinte le is állt, bár a múlt héten már volt tonnánként 52-53 ezer forintos takarmánybúza vételi ajánlat is. Átlagos évben a búzatermesztők csak szeretnének 50 ezer forint körüli összeget kapni az étkezési minőségért.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb Agrárpiaci információs kiadványa szerint idén júliusban még 47,9 ezer forint volt az étkezési búza ára a fizikai piacon szállítási költség és áfa nélkül, 12 százalékkal drágábban, mint egy éve. A takarmánybúza termelői ára 45,1 ezer forint volt tonnánként - 10 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit -, míg a takarmányárpáért 42,8 ezer forintot adtak, 23 százalékkal többet, mint 2017 júliusában. Utóbbi augusztus harmadik hetére 50 ezer forint fölé kúszott.

Érdemben nem változik a takarmányipari kereslet

A takarmányipar továbbra is igényli az árpát, főleg az elmúlt időszakban kialakult viszonylag stabil árak miatt, igaz, a csökkenő sertéslétszám, és az egyéb sertéspiaci gondok miatt nem nő érdemben a kereslet - mondta az Agro Napló megkeresésére Szekszárdi Imre, a Vitafort Zrt. értékesítési igazgatója. Mivel a takarmányipar nem exportál, ezért az itt fel nem használt árpa túlnyomó része alapanyagként hagyja el az országot és máshol dolgozzák fel.  Az azonban továbbra is tény, hogy jó minőségű sertéshús előállításához a nevelés befejező szakaszában szükséges az árpából készült takarmány.

A takarmányiparban alapvetően a gabonafélék és fehérjenövények aktuális ára és rendelkezésre állása alapján változtatják az egyes állattenyésztési ágazatok számára kínált receptúrákat. Az elmúlt időszakban azonban eléggé búzatúlsúlyossá vált a kínálat - a baromfiiparban mindenképp, így ott a takarmány búza árának drasztikus emelkedése mindenképp növeli a költségeket.

A szójaár is bekavar az árpapiacon

Arról nem is beszélve, hogy az amerikai-kínai vámháború szójapiacot érintő mozzanatai - és a várható piaci átrendeződés - ellenére egyelőre egyáltalán nem lett olcsóbb az Európában elérhető szójadara, amihez a napraforgó és repcedara árak is igazodnak. Utóbbiak jelenleg kilogrammonként 51-52, illetve 80 forint fölötti árakon elérhetőek az ipar számára. Mivel az idei napraforgó hozamok még nem ismertek, ezért vélhetőleg az ókészletek kiárusítása zajlik - a piaci bizonytalanságot kihasználó magasabb árakon. Szekszárdi Imre várakozása szerint azonban elképzelhető, hogy még az idén enyhülés lesz a szójaárakban, ami könnyebbséget jelentene a takarmányiparnak és az állattartóknak is.

Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára ezt azzal árnyalta, hogy Európa eddig főleg azért nem fordult az amerikai szója felé, mert ez a piacon a legdrágább, bár nem tartja kizártnak, hogy ha kiszorul a hagyományos piacairól, akkor a piacnyerés érdekében hozzáigazítják az amerikai szójadara árát az Európába máshonnan érkező - egyébként szintén magas - árszinthez.

A főtitkár szerint egyébként a hazai gabonaárak - beleértve a kukoricát is, amelynél az előzetes termésbecslés a vártnál rosszabb 7,8 millió tonnás termést jelez (itt csak a módszertan változása miatti 130 ezer hektárral kisebb vetésterület mintegy 800 ezer tonnás kiesést eredményez) - a globális trendhez igazodva tovább drágulnak majd. Az pedig egyelőre megjósolhatatlan, hogy mekkora lesz az aszály sújtotta észak- és nyugat-európai országok pótlólagos takarmányigénye, ami az európai keresletet és árakat befolyásolja majd - tette hozzá Pótsa Zsófia.

 A sertéságazatnak kiajánlott receptúrákban már zajlik is a váltás az olcsóbb termények hangsúlyosabbá válása felé, azonban egyelőre a végleges nyugat-európai gabonahozamokkal kapcsolatos várakozások miatt nagy a bizonytalanság - mondta Szekszárdi Imre. Szerinte a jelenlegi magasabb terményárak semmiképp sem kedvezőek a takarmányipar eredményessége szempontjából, sőt az állattenyésztőknek sem kedveznek. Igaz, a partnereik jelentős része növénytermesztésben is érdekelt, így az itt elért nyereségből kompenzálhatják a magasabb takarmányköltségeket, és a tejiparban kialakulni látszó keresleti piac, illetve a sertéshústermékeknél az afrikai sertéspestis ellenére tapasztalható áremelkedés is biztató kilátásokat jelent. A Kínában felbukkant afrikai sertéspestis járvány pedig újabb piaci átrendeződést, akár hiányhelyzetet is hozhat a sertéságazatban.