MENÜ

Így szórunk mi!

2017.03.16.

Feleannyi műtrágyát sem használnak a gazdálkodók itthon, mint Nyugat-Európában, de a Nitrogénművek növeli termelőkapacitását – írja a Magyar Hírlap csütörtöki száma. A műtrágya mintegy húsz százalékkal olcsóbb volt januárban, mint tavaly év elején. Ezekben a hetekben kezdődtek meg a műtrágyaszórások a földeken.

Magyarországon tavaly mintegy 1,1 millió tonna nitrogénműtrágyát és 400 ezer tonna NPK, azaz nitrogént, foszfort és káliumot egyben tartalmazó műtrágyát használtak fel kimutatások szerint – mondta a Magyar Hírlapnak Rácz Zoltán, a piacvezető Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Hozzáfűzte: jelenleg Magyarországon nagyságrendileg 75-80 kg/hektár nitrogén hatóanyagot használnak a termelők, amely behatárolja az elérhető terméshozamokat.

Az Európai Unió mezőgazdaságilag fejlett országaiban, például Németországban, Franciaországban és Hollandiában a nitrogén hatóanyag felhasználás évente 180 és 220 kilogramm között van hektáronként, és így a magyar átlagnál nagyobb terméseredményeket és jövedelmet érnek el.

A Nitrogénművek célja, hogy az itthoni műtrágya-felhasználás mértéke közelítsen a nyugat-európai trendekhez. Rácz Zoltán szerint a nitrogénfelhasználást meg kellene kétszerezni ahhoz, hogy a jelenleginél jobb terméseredményeket, és ezáltal többletjövedelmet érjenek el a magyarországi gazdálkodók.

A nitrogénműtrágya jelentős részét tavasszal használják fel a termelők az őszi vetésű növények fejtrágyázásához, illetve a tavaszi vetésű növények vetéséhez és fejtrágyázásához, több alkalommal. A vezérigazgató-helyettes jelezte: a szórások néhány hete, február végén kezdődtek el, és folyamatosan tartanak a vetések idejétől, a növények fejlettségi állapotától és a környezeti hatásoktól függően. Ősszel alaptrágyaként főként az NPK-műtrágyát szórják ki, illetve a vetések előtt úgynevezett starter műtrágyát juttatnak ki a termelők.

Rácz Zoltán hangsúlyozta: a gazdálkodók elsősorban a nitrogén, ezt követően a foszfor és a kálium hatóanyagú műtrágyákat vásárolják és használják. Ezek azok az elemek, amelyek a növények számára élettanilag a legfontosabbak és alapjaiban meghatározzák a termés eredményét. Hozzátette: hosszabb távra visszatekintve jelentős változások nem érzékelhetők a kálium többletfelhasználásában sem. Rövid távon egyik évről a másikra lehetnek minimális különbségek a vásárolt mennyiségekben, amelyet több tényező befolyásolhat: például a környezeti hatások, a gazdálkodók jövedelmi helyzete és a műtrágya ára.

A vezérigazgató-helyettes utalt arra, hogy a nitrogénműtrágya-árak 2016 tavaszának végére jelentősen, csaknem negyven százalékkal visszaestek a bázisidőszakhoz képest. Ennek oka a gáz árának, mint a nitrogénműtrágya-gyártás legfontosabb alapanyagának csökkenése volt. Az árak tavaly októberig tartották az előző évekhez képest alacsony szintjüket, majd novemberben és decemberben nőni kezdtek. Az áremelkedés oka a gáz árának növekedése volt. A termelők több szerződést kötöttek 2016 őszén, amikor a nitrogénműtrágya-árak alacsonyabbak voltak, ezeket a termékeket most szállítják ki. Egyébként Magyarországon a műtrágyaárszint alakulása hasonló az Európai Unió ártrendjéhez. Az idén januárban tapasztalt árak mintegy húsz százalékkal maradtak el a bázis időszakhoz képest.

Rácz Zoltán megjegyezte: a Nitrogénművek Zrt. elsődleges piacának Magyarországot tekinti, és fő célja, hogy az idén is zökkenőmentesen lássa el műtrágyával a belföldi mezőgazdasági termelőket. A Magyarországon felhasznált műtrágya (nitrogén és NPK összesen) nagyságrendileg ötven százalékát a Nitrogénművek Zrt. értékesíti Genezis márkanév alatt, a másik ötven százalékot importból szerzik be a felhasználók. A műtrágyaimport meghatározó része tíz-tizenkét országból érkezik hazánkba.

A kereskedelmi vezérigazgató-helyettes elmondta azt is: Pétfürdőn a Nitrogénművek Zrt. az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre, ezeknek köszönhetően a nitrogénműtrágya termelői kapacitása csaknem ötven százalékkal emelkedik, és 2017 nyarától meghaladja az 1,4 millió tonna éves termelést. A megnövekedett termelési mennyiség felét a belföldi piacon, a másik felét az exportpiacokon tervezi értékesíteni a cég, amelynek tizenkét országban vannak leányvállalatai.