Így teljesített a magyar mezőgazdaság a múlt évben

Hozzáfűzték: a bruttó hozzáadott érték előző évi áron 6,6 százalékkal csökkent, folyó áron 9,9 százalékkal nagyobb az előző évinél. Előzetes adatok szerint a teljes mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág 3,5 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP).

A növénytermesztésé 3,3, az állattenyésztés volumene 1,3 százalékkal mérséklődött

Tavaly a növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése a tavaszi aszály, a kalászosok betakarítását nehezítő csapadékos nyári hónapok és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, ami alól csak néhány növényfaj – árpa, kukorica, paradicsom – jelent kivételt.

A gabonafélék mennyisége 2020-ban 2,1 százalékkal lett kevesebb az előző évi magas bázishoz képest. A legfontosabb gabonanövények közül a búza termesztése 7,0 százalékkal csökkent, a kukoricáé 1,3 százalékkal nőtt. Az árpa termésmennyisége 3,6 kszázalékal bővült.

Az ipari növények volumene 3,8, a növénycsoport nagy részét kitevő repce terméseredménye 5,8, a napraforgóé 2,3 százalékkal visszaesett, a kisebb részarányú fehérjenövényekből és szójából is kevesebbet takarítottak be az egy évvel korábbinál. A cukorrépa termesztésének csökkenése folytatódott (7,7 százalék).

A kertészeti termékek termésmennyisége 0,6 százalékkal mérséklődött. A takarmánynövények volumene közel azonos volt az előző évivel. A gyümölcsfélék volumene a tavaszi fagyok okozta jelentős virág- és rügykár miatt 18 százalékkal csökkent, a fontosabb gyümölcsfajok mindegyikét érintette a veszteség, az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 25 százalékkal visszaesett. A szőlő mennyisége is csökkent, 8,0 százalékkal, ennek ellenére a szakemberek kiváló évjárattal számolnak.

Az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene 2020-ban elmaradt az egy évvel korábbitól. Az állattenyésztés kibocsátását az új koronavírus okozta járvány és az állategészségügyi vészhelyzetek – például: az afrikai sertéspestis, vagy a madárinfluenza – miatti kedvezőtlen gazdasági körülmények is befolyásolták.

Az élő állatok volumene 2,4 százalékkal kisebb lett, ezen belül a szarvasmarháé 1,0 százalékkal nőtt, a sertésé 1,0 és a baromfié 5,0 százalékkal csökkent, a többi állatfajé nem változott.

Az állati termékek mennyisége összességében 1,3 százalékkal emelkedett. A tejtermelés a mezőgazdaság egyik meghatározó területe, a tejkvóta 2015-ös kivezetése óta lassú növekedési pályára állt. A 2020-ban felvásárolt tejmennyiség 1,575 milliárd liter volt, 2,7 százalékkal több az előző évinél.

Növekedett a mezőgazdaság teljes kibocsátása, de mérséklődött a termelékenység

A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együttes) folyó alapáron számolt kibocsátási értéke – amit a mezőgazdasági kibocsátás értékének és volumenváltozásának megállapítása, valamint az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé - 2020-ban 2973 milliárd forint volt. Ebből 1733 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1026 milliárd forinttal pedig az állattenyésztés részesedett. Az alaptevékenységek aránya (58 és 34 százalék) az elmúlt tíz év alatt 1–2 százalékpontos ingadozástól eltekintve lényegében nem változott.

2020-ban a teljes mezőgazdasági kibocsátás árindexe 7,2 százalékkal magasabb, volumene 2,2 százalékkal alacsonyabb volt a 2019-esnél. Értéke így összességében 4,8 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A növénytermesztési termékek árszínvonala 10,3, az állatok és állati termékeké pedig 3,2 százalékkal emelkedett.

A folyó termelő-felhasználás volumene és árindexe is növekedett, értéke összességében 1,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének visszaesését mutatta, ami mérsékelte a hozzáadott érték növekedését. A bruttó hozzáadott érték (1281 milliárd forint) előző évi áron 6,6 százalékkal csökkent, folyó áron 9,9 százalékkal nőtt. Előbbi 4,4 százalékponttal alacsonyabb, utóbbi 5,1 százalékponttal magasabb volt a teljes kibocsátásénál.

A termelési tényezők jövedelme 11, a vállalkozói jövedelem 17 százalékkal magasabb volt az előző évinél. A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 5,9 százalékkal csökkent. A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme (A mutató) 12 százalékkal emelkedett.

A gyümölcsfélék, az állatok, a gabonafélék és az ipari növények volumencsökkenését csupán részben tudta ellensúlyozni a mezőgazdasági szolgáltatások, az állati termékek termelése, illetve a burgonyatermesztés növekvő teljesítménye.

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása csökkent, és a trend alatt alakult

Az Európai Unió első előzetes becslési adatai szerint 2020-ban folyó alapáron 411 milliárd euró volt, 1,6 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban.

A növénytermesztés 1,7 százalékkal szűkült. A főbb termékcsoportok közül a gyümölcsfélék kibocsátása 9,0, a kertészeti termékeké 0,4 százalékkal nőtt, a többié csökkent. A legnagyobb mértékű visszaesést az olívaolaj termelése és a burgonya termesztése szenvedte el.

Az állattenyésztés 1,3 százalékkal maradt el az előző évitől. Az élő állatok közül egyedül a juh és kecske kibocsátása nőtt, 3,8 százalékkal, a többi állatfajé és az állati termékeké csökkent.

A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme (A mutató) 2020-ban 4,0 százalékkal mérséklődött, a termelési tényezők jövedelmének 5,2 és a munkaerő-ráfordítás 2,9 százalékos csökkenése következtében.

(Magyarország a 12 százalékos növekedésével a legjobban teljesítő országok közé került. A mutató értéke Litvániában és Spanyolországban nőtt a legnagyobb mértékben. A legnagyobb arányú csökkenés Romániában és Németországban következett be.)

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke 0,7 százalékkal elmaradt az elmúlt 9 év trendjétől.

A tagországok közül Írországban és Magyarországon volt az előző évhez viszonyítva a legnagyobb növekedés, és a trend fölött teljesítettek.

Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában csökkent legnagyobb mértékben a kibocsátás, a trendhez viszonyított érték előbbi esetben 9,7, utóbbi esetben 4,9 százalékkal kisebb volt.

Az EU teljes mezőgazdasági kibocsátásából Magyarország 1,9 és 2,2 százalék között részesedett az elmúlt 10 évben. Az állattenyésztés a legkisebb, a növénytermesztés a legnagyobb mértékben járult hozzá az unió kibocsátásához, viszont a folyó termelő-felhasználás aránya (2,1 és 2,2 százalék) az időszak során alig változott.

(Megjegyzés: a mezőgazdasági kibocsátás értékének és volumenváltozásának megállapítását az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé. Az EU estében az első (2020. novemberi) becsült adatok. Magyarország esetében második (2021. januári) becsült adat.)