A köztestület tájékoztatása szerint jelenleg Magyarországon 24 ezer 700 hektáron végeznek almatermesztést – a fő körzetek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, a nyugat-magyarországi megyék, valamint a Duna-Tisza-köze –, és augusztus 20-dika után megkezdik a korai érésű fajták szüretelését.

Míg 2017-ben nagyon kevés alma termett, addig 2018-ban rekordmennyiségek voltak az almatermesztésben meghatározó országokban (különösen Lengyelországban) és hazánkban is. Itthon összesen mintegy 900 tonna étkezési és ipari alma termett. Ezzel szemben idén kevesebb termésre, mintegy 450-500 ezer tonnára számítanak a hazai almatermesztők, ami elmarad még a többéves átlagtól, a 600-650 ezer tonnától is.

A csökkenésnek két oka van. Egyfelől okozza ezt az alternancia jelenség, amikor is egy-egy csúcstermés után – természetes élettani hatásként – „pihennek” az almafák. Másrészt a hektikus tavaszi időjárás és a kora tavaszi fagyok kedvezőtlenül befolyásolták a termékenyülést és a terméskötődést. A szélsőséges időjárás nyomán kialakuló júniusi jégeső és vihar a legnagyobb károkat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében okozta, ahol a termés mintegy 60 százaléka esett ki, vagy lesz  másodosztályú minőségű.

Az idei prognosztizált termésmennyiségből mintegy 100-150 ezer tonna alma étkezési minőségű lesz, míg nagyjából 350 ezer tonna alma a feldolgozóiparhoz kerül. Magyarországon az egy főre eső étkezési almafogyasztás évi 12-15 kiló, és a többéves adatokat figyelembe véve az idei mennyiség fedezi majd a hazai igényeket.

Ellenben az ipari alma esetében intenzív keresleti piac kialakulása várható. A belföldi hozamok az ősz folyamán válnak véglegessé, akkor derül ki, hogy a tavalyinál magasabb árak mennyire kompenzálják a kiesett mennyiséget, és ez ad-e lehetőséget arra, hogy a termelők biztonságosan elkezdjék a 2020-as termelést.

Nem csak Magyarországon, hanem Európában is alacsonyabb termés várható: a WAPA világszervezet előrejelzése szerint a kontinensen mintegy 10,5 millió tonna alma teremhet ebben az évben. A szervezet felmérése alapján Magyarországon és Lengyelországban várható a tavalyihoz képest a legjelentősebb kiesés.

A 2018-as és a 2019-es tapasztalatok arra ösztönözhetik a magyar almatermelőket, hogy tovább modernizálják termelésüket. Ez részben az étkezési alma előállításának stabilizálását jelenti, másrészt pedig a feldolgozottan nagyobb termelési értéket adó iparialma-termelésben korszerűbb fajtákat és nagyobb hozamokat célozzanak meg.

Az ipari alma felvásárlási ára magasabb lesz a tavalyinál, ami egyúttal normális árszintet jelent a termelők számára. Az Agrárminisztérium (AN) idén bevezette a kötelező szerződéseket az ágazatban, a NAK bízik abban, hogy ennek köszönhetően kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé válik az ipari alma termelése – tartalmazza a tájékoztatás.