MENÜ

Jó termésre számítanak a körtetermelők

Idén – hasonlóan más gyümölcsökhöz – hamarabb érik a Vilmos körte is. Az előzetes adatok alapján idén a megszokottnál 15 százalékkal több, 38 ezer tonnányi lehet a termés körtéből – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

 

A körtefajták érési ideje júliustól október végéig tart, a július, augusztus hónapokban érő fajtákat nyári körtéknek nevezzük. E fajtákra jellemző, hogy hosszú idejű tárolásra nem alkalmasak, frissfogyasztásra viszont kedveltek, keresettek a piacon. Jelentős képviselőik a Clapp kedveltje, a Guyot Gyula és a Vilmos körte – utóbbi általában augusztus végén érik, de a korai érés miatt egyes területeken már a napokban megkezdték a szedését. A körteültetvények nagy részében elsősorban az őszi fajtákat találjuk meg. A Bosc kobak – amelyet Magyarországon a körték közül a legnagyobb területen termesztenek –, a Conferance és a Hardy vajkörték igen kedveltek a piacon. Gyümölcsük szeptember közepétől októberig érik, és 2-2,5 hónapos tárolásra alkalmasak.

Körtéből az éves termésmennyiség kiugró évben elérheti akár a 40 ezer tonnát, sokéves átlagban azonban inkább 33 ezer tonna körüli volt az utóbbi évtizedben. Az előzetes adatok alapján idén a megszokottnál 15 százalékkal több, 38 ezer tonnányi lehet a termés körtéből, a minőség jónak ígérkezik.

Magyarországon az Alpokalja, a Bodrogköz és Szatmár a három nagy körtetermő táj, ezeken a főként ártéri területeken ugyanis több az eső, illetve kevésbé jellemző a légköri aszály. Hazánkban a termesztés az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, amely számos megváltozott körülménynek a hatása. (Az Európai Unióban egyébként Olaszország, Belgium, Spanyolország és Hollandia a legjelentősebb körtetermelő, ezen országok önmagukban a magyar termésmennyiség tíz-hússzorosát produkálják.) A területalapú támogatások igénylése alapján 2017-ben 2342 hektár, 2018-ban pedig 2269 hektár körteültetvény volt hazánkban, ez csaknem 100 hektáros csökkenés az előző évhez képest.

A kevés megfelelő éghajlati adottságú terület, a szegényes alanyfajta-kínálat, az öntözés és szakképzett munkaerő hiánya, az elöregedett ültetvények magas aránya, a hatékony növényvédő szerek kínálatának csökkenése, a körte kártevőinél a gyors rezisztencia kialakulása, valamint az újabb betegségek megjelenése sajnos nem teszi a körtét nagy területen, nagy terméshozamokkal gazdaságosan termeszthető növénnyé hazánkban.