Közel 100 éve 1924-ben Ereky Károly fogalmazta meg az első magyar fehérjetakarmány programot, azóta ugyan volt még pár, de gyakorlatilag ugyanazok a problémák feszítik a hazai mezőgazdaságot. Ez a száz éves program főbb pontjaiban ugyanazt szorgalmazta, ami a nemrég elfogadott fehérjestratégiáról szóló kormányhatározatban is szerepel - mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a Portfolio.hu Agrarszektor Konferenciáján Siófokon. Ugyanakkor az elfogadott program végrehajtása elmondása szerint sajnos nem tervezett ütemben halad, jelenleg is dolgoznak azon, hogy a megvalósításhoz szükséges források rendelkezésre álljanak.
A NAIK koordinálhatja majd a program végrehajtását, ennek érdekében jövőre a saját kutatási és innovációs célkitűzései között már kiemelten szerepelnek e célok, és erre jelentős forrásokat összpontosítunk majd, továbbá az agrártárca is biztosít majd támogatást ehhez - ismertette a program állását a főigazgató. Szavai szerint ezen túlmenően tervezik a gazdasági szereplők, egyetemek és kutatóintézetek megkeresését is, hogy közösen kezdjék el a már rendelkezésre álló keretek között a végrehajtását.
Szavai szerint, bár a magyar mezőgazdaság a legtöbb fontos terményből képes az önellátásra, a fehérjetakarmányok terén nem sikerült ezt elérni, elsősorban a szója miatt. Igaz, egész Európára jellemző probléma, hogy mindössze a szója, illetve fehérjeigény 10 százalékát tudja helyben előállítani, ezen felül pedig behozatalra szorul.
Magyarországon annyival jobb a helyzet, hogy minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy a fehérjeszükségletünket önellátásban fedezni tudjuk - hangsúlyozta Gyuricza Csaba, hozzátéve, hogy ezért elsősorban a gazdasági szereplők tehetnek érdemben, mert a kormány ezt nem tudja, nem fogja megoldani. Szavai szerint a kormány feladata az, hogy támogatások, ösztönzők révén nyújtson segítséget a fehérjekérdés kezeléséhez. Ennek kezdeményei már most is megvannak a támogatáspolitikában, és a korábbiakhoz képest már most jelentős előrelépés mutatkozik a fehérjenövények termeléshez kötött támogatása révén, pedig még messze nem tartunk ott, hogy minden, a támogatáspolitikában rejlő lehetőséget kihasználtunk volna - mondta Gyuricza Csaba.
Gyuricza szerint abszurd, és mielőbbi változtatásra szorul az a hazai szójaágazatban tapasztható helyzet, hogy miközben nem tudjuk előállítani az ország szükségleteit fedező mennyiséget, még a megtermelt gmo-mentes termény is exportra kerül. Egyelőre még piaci előnyt számunkra a magyar gmo-mentesség, de nem valósítható meg a teljes értéklánc gmo mentessége az állattenyésztés fehérjeigénye miatt - mondta Gyuricza Csaba.
A főigazgató szerint egyébként a következő 8-10 évben letisztázódik a génmódosítással kapcsolatos globális álláspont. Három lehetséges jövőt vázolt fel: a legkevésbé valószínűnek a teljes, globális tiltást tartotta, egy másik út a technológia támogatása a növekvő élelmiszerigények kiszolgálása érdekében. De a legvalószínűbbnek egy köztest megoldást tart a kettő között, mivel szerinte a következő években az újabb tudományos eredmények tükrében tisztábban lát majd a világ, és egyértelműen meghatározza majd azokat a módszereket, amelyeket kizár, és amelyek használatát engedi. Szerintem a magyar gmo-politika is ebben az irányban halad majd, de addig még a tudomány és innováció terén számos előrelépésre van szükség - tette hozzá Gyuricza Csaba.
A hazai szójatermesztést kapcsán irreális az az elképzelés, hogy a teljes, potenciális 230 ezer hektáros termőterületet kihasználjuk, és a terményt belföldön fehérjetakarmányként használjuk fel. A százezer hektáros vetésterület már elérhetőbb Gyuricza szerint, de nem a kormányzat dolga, hogy az első lépéseket megtegye, hanem az ágazati szereplőké, mivel szerinte a legnagyobb akadály az, hogy hiányzik a kukoricával, vagy más hagyományos kultúrákkal összevetésben versenyképes termeléshez szükséges szaktudás. További nagy kihívás szerinte, hogy az öntözési lehetőség megteremtése nélkül nem elérhető még a 100 ezer hektáros vetésterület sem. Hosszabb távon elképzelhetetlen lesz az öntözés nélküli szójatermesztés, mivel eljön az az idő, amikor csak ezzel biztosítható a termelésbiztonság Magyarországon - hangsúlyozta Gyuricza Csaba.
A fehérjeprogram további elemeiről szólva elmondta, hogy a szójaterület növelésének ösztönzése mellett tervezik az alternatív fehérjenövények termesztésbe vonása, új takarmányozási receptúrák kidolgozása, innovatív takarmány-feldolgozási technológiák és a kapcsolódó minőségbiztosítási rendszerek kidolgozása. Ezen túlmenően nagy jelentősége lesz a kukorica, napraforgó vagy akár a repce ipari melléktermékek felhasználásának, vagy akár a rovarfehérje- előállításnak. Utóbbiban Magyarország számára is nagy lehetőségek rejlenek, akár több százezer tonnányi tiszta fehérje előállítására ad lehetőséget. Egykor Ereky fehérjeprogramjának része volt a fehérjefinomítók fejlesztése, új fehérjenövények nemesítése, új takarmánytartósító és hasznosító technológiák kidolgozása, biológiai alapok szélesítése, az oktatás és kutatás fejlesztése - akár 2018-ban is mondhattuk volna, szóval nem vagyunk elkésve a megvalósítással - tette hozzá Gyuricza Csaba.
