MENÜ

Kövessük a precíz(iós) gazdákat! ⁠–⁠ 3. rész: Észszerűen, okszerűen és precízen permeteznek Bodméron

Keresztes Krisztián, Bodmér

2022.10.05.

Nagyjából 500 hektáron gazdálkodik Keresztes Krisztián és családja a jórészt Bodmér környéki, alacsony humusztartalmú, laza szerkezetű, közepes minőségű Fejér megyei talajokon. Egy évben általában 3-4 féle növényt termesztenek, búza, árpa, repce, napraforgó és kukorica váltja egymást a földeken. A szakembert az Amazone gépeiről és az adatalapú termelésről kérdeztük.

Hogy kerültél kapcsolatba a mezőgazdasággal?

Falun nőttem fel, mindig is volt háztáji. Bikák, tehenek, anyadisznók, hízók és persze baromfi. Édesanyám és nagyapám melegházakban termesztettek primőr zöldségeket. Amikor 3 évesen a keresztanyámhoz mentünk, az ő kertjében is a libákat kergettem. Először 12 évesen bíztak rám gépet: apám kis egyhengeres Kramer traktorjával szántottam fel a szomszéd Gizus nénénk konyhakertjét. Egy egyfejes ekét húztam. Lelkes voltam, másnap mentem Bözske nénihez is. Pár év múlva apám elkezdett szántóföldön gazdálkodni, nagyjából 300 hektáron. Főiskolás koromtól már rendes munkaerő voltam, szünetekben, hétvégente segítettem a gazdaságban. Akkor is hazajártam a földekre dolgozni, amikor már gépészmérnökként, majd épületgépészként a fővárosban terveztem kórházi energetikát vagy éppen gázerőművet. Aztán 14 éve lehetőség nyílt egy földbérlet megszerzésére: ekkor alapítottam saját családi gazdaságot és cseréltem le a mérnöki munkát a földművelésre. Az életünk részévé vált az is, hogy a gyakorlati gazdálkodási folyamatokat a családdal közösen mutatjuk be a „haladaparaszt” Facebook-oldalunkon.

 

keresztes-krisztian-img_2772

 

Hogyan működik nálatok az adatalapú gazdálkodás gyakorlata?

Mivel egy személyben végzem ezeket a tevékenységeket és én ülök a gépekben is, igyekszem a lehető leghatékonyabb lenni. Meghallgatom a szaktanácsadókat is, de végül én döntök a kijuttatásokról. Végzek kísérleteket (pl. tőszám- és fajtakísérlet, termésnövelők kezelt és kezeletlen kontrollja, differenciált műtrágya-kijuttatás), és már aratás közben a hozamtérképek alapján elkezdem kiértékelni az eredményeket. Mire végzek az aratással, nagyjából megvan a konklúzió is, ami
természetesen nem azt jelenti, hogy azonnal tudok döntéseket hozni a következő évi beszerzésekről, azokat még sok más tényező is befolyásolja, de nagyon fontos kiindulási alap. Van egy jól bevált, egyszerű módszerem: a monitor képernyőjét lefotózom és a telefonomon tárolom, hogy aztán bármikor elő tudjam venni később, amikor információra van szükségem. Persze elegánsabb megoldás lenne a megfelelő adatfeldolgozó vagy térképkezelő programok használata. Ezek kezelésének elsajátítására még időt és energiát kell szánnom. A kockás füzetet ugyan felváltotta már az Excel-táblázat, de mivel én végzem az elemzést, a döntéshozást és a végrehajtást is, egyelőre magamnak rendszerezek és tárolok adatokat úgy, ahogy a legkényelmesebb és a legpraktikusabb. Más az, amikor egy nagyobb szervezetben kell a lehető legprecízebben információkat kommunikálni. Ott valóban nagy segítség a traktorosnak az NDVI-szenzor. Nekem a fejemben van a szenzor: munka közben valós idejű adatfeldolgozást hajtok  végre. Vetéskor a talajfoltok alapján differenciálok, amikor pedig műtrágyát szórok, oda juttatok ki többet, ahol gyengébbnek látom az állományt. Az agráregyetemre készülő fiammal már tervezzük, hogy együtt állunk neki a szoftveres támogatás bevezetésének. Nekem ez dupla haszon, mert ezáltal ő könynyebben bevonódhat, motiváltabb lehet.

 

keresztes-krisztian-img_6313

 

Milyen fejlesztéseket terveztek?

Azt tervezem, hogy késes hengerré alakítok át egy 9 méteres simító hengert, hogy jobb minőségű talajfelszínt érhessünk el. Ez az eszköz a szármaradvány aprítását és a zöldítés elmunkálását teszi sokkal hatékonyabbá. Már 5 éve forgatás nélküli technológiát alkalmazunk, és azt gondolom, hogy ezzel a fejlesztéssel tökéletessé válik a talajkezelés. Meggyőződésem, hogy az aratást követően minden műveletnek (beleértve a szárzúzást és szecskázást is) azt a célt kell szolgálnia, hogy a következő kultúrnövény számára a körülmények a lehető legideálisabbak legyenek.

Hogyan és mire használjátok az Amazone gépeket?

Három Amazone gépünk van. Egy fronttartály, amellyel vetéskor folyékony startertrágyát juttatunk ki, egy henger, amelyet vetéshengerezéshez, illetve talajművelés után a rögök eltüntetésére és a talajfelszín precízebb visszazárására használunk, a harmadik pedig a permetező, amellyel folyékony műtrágyát (nitrosol, folyékony NP, vinasz) juttatunk ki, és amellyel permetezünk és sávpermetezünk. Az Amazone UX 5201 Super nagy előnye, hogy fúvókánkénti szakaszolásra képes. A 30 méter széles kereten félméterenként elhelyezkedő fúvókákat az adott művelet függvényében, a körülményekhez alkalmazkodva váltogatom. Fúvókatartónként 4 fúvóka van fent, amit menet közben átkapcsolhatok. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai alapján ma már 7 féle fúvókát használok. Manuálisan és automatika által is tudom szabályozni a fúvókák működését: domboldalon, lecsökkent munkasebességnél át tudok váltani kisebb fúvókára, hogy az optimális nyomástartományban maradjon, megtartva a permetezés minőségét.

 

keresztes-krisztian-img_6446

 

A CurveControl funkció segítségével a széles keret ellenére kanyarodásnál is egységesen szór a gép, lehetővé téve, hogy azonos lémennyiség jusson minden négyzetméterre. A keret belső ívén átkapcsol a kisebb fúvókára, a külső íven pedig, ahol nagyobb a keret haladási sebessége, együtt használja a normál és a kisebb fúvókát. Így elkerülhető, hogy a külső íven gyomosodás legyen, a belső íven pedig a túldozírozás következtében kiégjen a kultúra. További előny, hogy egyszerre két fúvókát is be lehet kapcsolni. Amikor például nagy mennyiségű vinaszt juttattam ki (400 liter hektáronként), egyszerre szórt egy 6-os és egy 8-as fúvóka. A fúvókák többféle méretének köszönhetően kis lémennyiséggel (80–100 liter hektáronként) is permetezhetünk, ha a körülmények engedik. Ezzel nem csak vizet, de sok időt is megspórolunk: egy töltéssel 50–60 hektárt is leszórhatunk. A permetező fejlett keretvezérlése lehetővé teszi, hogy megvalósítsuk a sávpermetezést is. 2 éve már próbálkoztam a technológiával, idén továbbfejlesztem és tökéletesítem: a teljes napraforgó- és kukoricaállományban sávpermetezve fogok gyomirtást végezni, így a vegyszerköltség felét megspórolhatom. A permetezést persze kultivátorozásnak kell követnie. Minek permetezzek arra a területre
drága vegyszert, amit utána ekézni fogok? Sávpermetezni levéltrágyát is lehet, ez különösen fiatal állományban költséghatékony.

Milyen nehézségekre és kihívásokra válaszol a precíziós gazdálkodás?

Egyre inkább tudni kell alkalmazkodni a változó időjárási és piaci körülményekhez, nagyon sok tényező válik kiszámíthatatlanná. Fontos az adatok gyűjtése és elemzése, majd az információk alapján hozott tudatos döntés. Viszont az is érdekes, hogy maga a precíziós gazdálkodás mekkora kihívás a magyar gazdáknak. Mert sokan még ma is abból indulnak ki, mit és mikor szór ki a szomszéd.

Mit tanácsolsz vagy javasolsz az átállni készülő, illetve részben, vagy egészben átállt gazdatársaidnak a technológiával kapcsolatban?

Szerintem csak akkor érdemes elkezdeni precíziós technológiával foglalkozni, ha az alapok már rendben vannak. A gazdálkodás nagyon összetett munka, nem csak mezőgazdasági ismereteket igényel. Nem lehet egyértelműen kijelenteni azt sem, hogy attól lesz magasabb a hozam, ha precíziós technológiát alkalmazunk. Inkább úgy fogalmazok, hogy a megfelelő technológiával, amelyet precíziós módszerek segítségével fejlesztünk ki, szélsőséges körülmények között is hozamstabilitást lehet elérni. Még akkor is, ha kevesebb a csapadék, rosszabb minőségű a talaj vagy a magas árak miatt kevesebb inputanyag fér bele a
költségkeretbe. A modern technológia lényege, hogy a kijuttatás precizitásán javítva nagyobb hatást érhetünk el a gazdálkodás gyakorlatában.

keresztes-krisztian-img-9525

 

Szakmai támogató:

amazone_rgb.gif


A cikk eredetileg a Precíz gazdák nyomában című online kiadványban jelent meg.

Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.

A kiadvány online végigolvasható, vagy letölthető az alábbi képre kattintva!

 

preciz_gazdak_nyomaban-borito