A Codecool immár rendszeres meetupjain az informatika különböző iparágakra gyakorolt hatását mutatják be meghívott előadók Ezúttal valódi példákon keresztül bizonyosodhattak meg az érdeklődők, hogy az informatika a mezőgazdaságban is ugyanolyan húzóerőt képvisel, mint az ipari termelésben vagy éppen a pénzügyi szolgáltatásokban.
A korábbi évtizedekben már hozzászoktak az emberek a gépesítéshez. Közismert, hogy egy minőségi traktor, kombájn, vagy éppen egy tehenészet fejőgépei ugyanolyan csúcstechnológiát képviselnek, mint az autógyárak gyártósorai. Azonban a legújabb kori digitalizáció külsőre kevésbé látványos, így az elmúlt egy néhány évben lezajlott változásokról az emberek java még csak nem is hallott. „Félmilliárd forintért szereltünk műholdas navigációta szántóföldeken mozgó gépeinkre, továbbá egyéb informatikai fejlesztésekkel 3-4 hónapról 10 nap alá csökkentettük a termelési adataink naprakész feldolgozását.” – mesélte példaként Raskó György, a lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője.
A boltokban vagy a piacon zöldséget, gyümölcsöt, húst, pékárut vagy feldolgozott élelmiszert vásárló közönség ismeretei mára teljesen elszakadtak az agráriumot jellemző valódi folyamatoktól. Sokan vallják, hogy bezzeg régen mindennek jobb íze volt, vagy éppen a romantikus tévképzetek okán esküsznek a háztáji terményekre. Márkus Zsolt, a teljesen digitalizált termelési technológiával működő Veresi Paradicsom Kft. tulajdonos-ügyvezetője konkrét számokkal bizonyította, hogy a piacra kerülő paradicsomaik nem csak az import spanyol, holland és német termékeknél finomabbak, de nem maradnak el ízben és édességben a szkeptikus fogyasztók emlékeiben élő „gyerekkori” ízélménytől sem: egyszerűen annyival több cukrot fogyaszt a 21. század embere, hogy azzal már nehezebben veszi fel a legkiválóbb paradicsom is a versenyt.
Mint Márkus elmondta, számos lehetőség adódik további fejlesztésekre, ezeknek csak a büdzsé szab határt, illetve igyekeznek a valóban megtérülő beruházásokat kiválasztani. Bár az üvegházas technológia használatával a földrajzi adottságok – napfény, csapadék, hőmérséklet – kiegyenlíthetők, egészen új tényezők befolyásolják a technológiai versenyt: például a zöldenergiával termelt villamos áram országonként jelentősen szóró árai, vagy éppen a támogatási struktúrák eltérítő ereje.
A magyar gazdálkodók nyitottságát, kísérletezőkedvét és érdeklődését méltatta Gorotyák Igor, a mezőgazdasági vezetői információs rendszereket fejlesztő AgroVIR marketingvezetője. A magyar mezőgazdaság nincs lemaradva sem az automatizációban, sem a digitalizációban. Ugyanakkor szerinte nagyon sok múlik a szakértői támogatáson, a gazdálkodók és a programozók közötti „tolmácsolás” minőségén. Az AgroVIR szakemberének véleményét támasztotta alá Raskó György is, mikor arról számolt be, hogy a vezetői információs rendszer beszerzésének és működésének költsége nagy gazdaságok esetében nem éri el a terményárbevétel 1 százalékát sem, mégis százalékban mérve két számjegyű haszonnövekedést hozhat. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet Raskó, hogy a jó kereskedelmi és üzleti kapcsolatok, a piaci folyamatok felismerése még mindig nagyobb hasznot hozhatnak, mint csupán a digitalizáció fetisizálása. Mégis, üzemmérettől függetlenül mindenkinek azt tanácsolja Raskó György, hogy minél hamarabb vágjon bele az informatikával való ismerkedésbe és kísérletezésbe. „Nyilvánvalóan ez a jövő, és a betanulás éveit később borzasztó nehéz lesz behozni, a versenyképesség látja kárát”.
Az agrárium digitalizációját nem csak a termésátlagok növelése vagy a profit maximalizálása mozgathatja, hanem a fenntarthatósági kihívás is, erre mutatott rá Dr. Láng Vince, az AgriDron Kft. alapítója. Előadásában kiváló példát hozott arra, hogy miként volt megspórolható egy kevésbé jól termő terület túlzott műtrágyázása légifelvételes elemzéseik révén. A drónokkal szkennelt területről kimutatták, hogy csupán a vetés volt tökéletlen, és a területen nincs nyoma tápanyaghiánynak, így inkább a vetőgépet kell karbantartani, semmint műtrágyával túlkezelni a talajt.
Miközben ezek ma még egyedi példák, a következő években és évtizedekben folyamatosan mennek át ezek a fejlesztések a hétköznapi rendszeres gyakorlatba, így az IT-munkaerő iránti igényt egy konstans magas szint fogja jellemezni. A modern rendszereket ismerő állattenyésztőket ma is nagyítóval kell keresni – állította Raskó György, amihez Márkus Zsolt hozzátette: akár ezer eurós nagyságrendű helyszíni kiszállási órabérrel is dolgoznak a legkomolyabb üvegházas üzemeltetési rendszerek szakértői.
A mezőgazdasági folyamatokat átalakító digitalizáció miatt szükség lesz új szabályokra is. A Codecool eseményén résztvevő szakértők viszont attól tartanak, hogy a magyar állami szervek nem feltétlenül lesznek képesek lépést tartani az igényekkel. „Drónszabályozás igénye már hat évvel ezelőtt felmerült, akkor ígérték már, hogy lesz iránymutató állásfoglalás” – emlékeztetett Dr. Láng Vince, annak kapcsán, hogy felröppent a hír: egyelőre tilos drónnal permetezni, meg kell várni a készülőfélben levő szabályozást. Nem csak a késedelemtől tart Raskó György, hanem a piaci valóságtól elszakadó szabályozási elképzelésektől is. Szerinte az elmúlt évtized agrárvezetése kifejezetten innovációellenes volt, bizonyos meggyőződések vezérelték. Ha most ugyanezek a hivatalok hirtelen meggyőződésesen kommunikálják a felhőalapú központosított termelési adatbegyűjtést, az felvet hitelességi aggályokat és biztosan bizalmatlanságot szül majd. A termelési folyamatokkal kapcsolatos műszaki paraméterek (hőmérséklet, nedvesség, tápanyagszintek, fejlődési jellemzők, stb.) ugyanolyan egyedinek számítanak, mint például a közösségi médiában a felhasználói információk. Ezekről csakis valamilyen kölcsönös előny reményében mondanak le a termelők, de amúgy önmagukban a know-how részét képező értékes információk, erősítette meg Márkus Zsolt és Gorotyák Igor is. Nem fenyegethetik a termelőket azzal, hogy amennyiben nem adják át ezeket az adataikat, akkor nem kapnak minőségi tanúsítványokat, ha egyébként ezeknek a tanúsítványoknak amúgy sem lehet nemzetközi árukereskedelemben hasznát venni. „Az olasz kekszgyár a saját ellenőreit küldi hozzánk, ha prémium búzát vásárol, és nem sokat jelent neki bármilyen nemzeti tanúsítvány” – véli Raskó. A jövőben ugyanakkor nem kizárt, hogy a felvásárlók, vagy akár a fogyasztók olyan transzparenciát várnak el a termelőktől az alkalmazott növény- és állatvédelmi illetve hozamfokozó eljárások tekintetében, ami akár egyes termékek előéletének block-chain alapon való rögzítését is indokolttá teszi.
Nem csupán arra kell tehát berendezkedni, hogy egy-két év alatt lezajló digitalizációs folyamatokat kell áthidalnia az informatikai beszállítóknak, hanem folyamatosan magas lehet az aránya az IT-nek a mezőgazdasági innovációkban.
