MENÜ

MAGOSZ: a megkezdett fejlesztési folyamat folytatása a cél

Agro Napló 2022.01.25.

A magyar agrárium valamennyi szereplőjét képviselik azok a szervezetek, amelyek a legkorszerűbb tudás felhasználásával kívánják közösen tovább fejleszteni a magyar agrárgazdaságot, folytatva a már megkezdett folyamatot – ennek érdekében írt alá együttműködési megállapodást a napokban a fővárosban a MAGOSZ és 17 agrárszakmai szervezet.

Fotó: MAGOSZ

„A magyar vidék felszálló ágban van”

„Óriási siker, hogy a magyar vidék felszálló ágban van. Ennek a folyamatnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is több szegmensében hatékony és cselekvő résztvevője volt” – mondta Győrffy Balázs, a köztestület elnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) alelnöke az Agro Naplónak azon az agrárkamarai választást előkészítő eseményen, amelyen 17 támogató agrárszakmai szervezet írt alá együttműködési nyilatkozatot a Magosszal az idén májusban sorra kerülő következő agrárkamarai választás sikeres lebonyolításának támogatására.

A NAK elnöke kifejtette: igen jelentős eredmény, hogy a 2017-2022 közötti időszakban, 17 támogató agrárgazdasági szervezet és a MAGOSZ olyan eredményesen  tudott együttműködni, hogy most újabb 5 évre kötelezte el magát a közös munkára. Ez jól mutatja, hogy az együttműködés szakmai alapon történt és történik. A NAK elnöke példaként hozta az együttműködés sikerére, hogy a köztestület és az őt támogató szervezetek véleményeként jelent meg először és foglalták azt írásba, hogy a vidékfejlesztési források vonatkozásában egy magasabb többletforrást biztosító nemzeti társfinanszírozásra van szükség. Emellett több más olyan jogszabály lépett már életbe, amelyet ugyancsak az a közös munka és alkotó véleménycsere alapján fogalmaztak meg a törvényalkotók, amelyek szintén segítették a teljes magyar agrárium vagy a magyar mezőgazdaság egy-egy kulcsfontosságú ágazatának hatékonyabb, versenyképesebb működését.

Mindennek eredménye is jól látszik, hiszen a magyar vidék az elmúlt fél évtizedben komfortosabb életminőséget és hatékonyabb gazdasági tevékenységet tudott biztosítani az ott élők számára, ami megtartó erejét is növelte. Ez a NAK tagság számára igen jelentős előrelépést jelentett, mivel jobb körülmények között élhetett és dolgozhatott, mint korábban. Megjegyezte: mindez azonban nem jelenti azt, hogy a köztestületnek a továbbiakban ne lenne dolga, mivel a NAK tagsága és vezetése sok megoldandó feladatot lát még maga előtt. De ezek megoldására megvan az eltökéltség és elszántság, és a szükséges szakmai tudás is rendelkezésre áll, hogy a következő időszakban is sikeres legyen mind az agrárszakmai szervezetek munkája, mind pedig a NAK tevékenysége a tagság és a magyar agrárium számára egyaránt – mutatott rá Győrffy Balázs.

Az együttműködés folyamata a kezdetektől

Áttekintve az eddigi közös munkát, a legnagyobb eredmény az együttműködés folytatása, vagyis, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége tizenhét szakmai szervezettel együttműködve állít közös listát a tavaszi agrárgazdasági kamarai választásokra – megvalósítva az agrárium valamennyi szereplőjének képviseletét. Az erről szóló együttműködési megállapodást január közepén írták alá a szervezetek képviselői Budapesten a sajtó képviselői előtt.

A MAGOSZ tizenhét szakmai szervezettel együttműködve indul a 2022. május 20-i agrárgazdasági kamarai választásokon. A mostani megállapodás a MAGOSZ és a támogató szervezetek között 2017-ben létrejött, és az akkori választásokon komoly sikert elérő szövetséget erősíti meg. Az együttműködés célja – az elmúlt időszakhoz hasonlóan – továbbra is az, hogy a kihívásokra gyorsan és határozottan reagálva, együttesen, közös erővel képviseljék az ágazat érdekeit.

A MAGOSZ 2013-ban 11 szervezettel összefogva teremtette meg a NAK felépítésének és hatékony működtetésének alapjait, egy olyan együttműködés keretében, amely – további csatlakozó szervezetekkel kibővülve – mostanra a teljes ágazatot lefedi. Az összefogás eredményeként a NAK olyan eredményt ért el, amely elképzelhetetlen lett volna egy erős köztestület nélkül, és amit az elmúlt időszakban a pandémia alatti helytállása is bizonyított. A MAGOSZ és az együttműködő szervezetek célja ennek a közös munkának folytatása, az ágazat érdekeinek hatékony képviselete.

A tizenhét, a MAGOSZ-szal együttműködési megállapodást aláírt szervezet: a Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet és a Baromfi és Tojástermelők Szövetsége; a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége; a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA; a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács; a Gabonatermesztők Országos Szövetsége; a HANGYA – Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek Együttműködése; a Kisgazda Polgári Egyesület; a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége; a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet; a Magyar Állattenyésztők Szövetsége; a Magyar Biokultúra Szövetség; a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete; a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége; az Országos Erdészeti Egyesület; az Országos Magyar Méhészeti Egyesület; a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

„Egységes fellépés a haladás érdekében, a magyar agráriumért”

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke az idén tavasszal esedékes agrárkamarai választást megelőző együttműködési megállapodást aláíró szervezetek képviselőinek mindenekelőtt köszönetét fejezte ki azért, hogy a mostani tisztújítást megelőző 5 évben – azaz 2017-2022. között – sikeres és eredményes munka résztvevői voltak, amit az együttműködők közös elhatározásukkal a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar érdekében végeztek.

Kiemelte: mindez azt jelentette, hogy a különböző szakmai területek képviselői érdekeik mentén össze tudtak fogni a teljes magyar mező- és élelmiszer-gazdaság érdekében, de közös álláspontjukkal egy-egy ágazat konkrét tevékenységét is képesek voltak segíteni, tanácsokat adva a döntéshozóknak. Ez azért fontos, mert az a szövetség, amelyet az együttműködésben részt vevő szervezetek megkötöttek, a haladást, a magyar agrárium közös érdekét szolgálta minden egyes apró részletével. Mindez pedig közös, egységes fellépésekben testesült meg a véleményformálást követően, ami pedig a mostani éveket egy különleges időszakká minősíti a magyar agrárium számára.

A MAGOSZ elnöke a magyar agrárium előtt álló kihívásokról részletesen is beszélt.

Elmondta: a megelőző években kialakult konstruktív együttműködésre a következő években is szükség lesz, ezért fontos, hogy az együttműködési nyilatkozatot aláíró szervezetek megújítsák a következő időszakra is elkötelezettségüket a közösen végzett munka iránt. Fontos ugyanis, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) változásaihoz alkalmazkodni tudjon, és megfeleljen az új KAP elvárásainak. Erre azért van szükség, hogy az ágazatok az új lehetőségekkel minden esetben élni tudjanak, és teljesíteni tudják kötelezettségeiket is. Ezért is készült el a KAP-hoz kapcsolódó Stratégiai Terv, amelyet már az agrárkormányzat el is juttatott az Európai Bizottsághoz.

Jakab István jelezte: komoly kihívást jelent majd, hogy a magyar termelők megfeleljenek azoknak a követelményeknek, amelyeket a klímaváltozás nyomán a vízgazdálkodásban kell majd alkalmazni és hasznosítani. A hatékony vízgazdálkodás ugyanis alapfeltétele valamennyi növénytermesztési ágazatnak a szántóföldi növénytermesztéstől a díszkertészetig bezárólag – vélekedett a MAGOSZ elnöke, hozzátéve: a klíma- és környezetvédelem területén ugyancsak egységes álláspontot kell a magyar termelőknek kialakítani, hogy az unió által ezen a területen kínált lehetőségekkel élni tudjanak és megfelelhessenek az EU elvárásainak is.

Aláhúzta: az agráriumban dolgozók számára a környezet- és a klímavédelem egyaránt fontos, ezért ezt az álláspontot széles körben kell megismertetni mindazokkal, akik az agrár- és élelmiszer-gazdaság szakmai kérdéseiben kevésbé járatosak. Hangsúlyozni kell azonban a magyar agrárium szakmai alapokon működik, és a termelési feltételeket biztosítani kell ahhoz, hogy az országban lakók élelmiszer-ellátása ne kerüljön veszélybe nehéz helyzetek esetén sem. Ezért a termelés folyamatában kell azokat a lehetőségeket megtalálni, amelyek védik a környezetet és a klímát is anélkül, hogy a termelés biztonsága egészében veszélybe kerülne. Ezért fontos az az új vízgazdálkodással kapcsolatos stratégia, amely hamarosan a kormány elé kerül.

Fontos továbbá a feldolgozóipar korszerűsítése, modernizálása, fejlesztése, hogy a magyar áruk a lehető legnagyobb hozzáadott-érték megvalósításával kerülhessenek mind a bel- mind a külföldi piacokra. Az áruk közötti verseny ugyanis nemcsak külföldön, de már belföldön is folyik, és ebben a magyar termelők minél jobb pozíciókat kívánnak megszerezni. Erre a magyar termelőknek jelentős esélyük van, mert a magyar agrárgazdaságban adottak a feltételek a jó piaci pozíciók elfoglalásához.

Ezért fontos az az agrárkamarai információs rendszer, amelyet a köztestület már az elmúlt időszakban is működtetett, de most azt továbbfejlesztve lehet még inkább sikeres azáltal a magyar agrárgazdaság. Emellett figyelni kell arra is, hogy a gazdálkodók zárják ki maguk közül azokat, akik akármelyik területen megszegik a szabályokat – jegyezte meg a MAGOSZ elnöke, hozzátette: ez a záloga annak, hogy az értékeket megőrizve, de a jövőt építve dolgozhassanak a magyar termelők és feldolgozók saját és a magyar agrárium érdekében.

A MAGOSZ elnökének figyelemfelhívó megállapításait megelőzően Győrffy Balázs ismertette az agrárkarai választási együttműködési folyamatot és a közös tevékenységben részt vevő szervezetekkel való közös munka leglényegesebb mozzanatait.

„Erősödő szövetség agrárkamarai koordinációval”

Eszerint: a MAGOSZ 2013-ban a vele szövetséges 11 szervezettel együtt fontos szerepet vállalt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakításában. A 2017. évi kamarai választások előtt pedig további 6 szervezet csatlakozott a szövetséghez. Ez az együttműködés azóta is folyamatos, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a mostani kamarai választások előtt is a MAGOSZ mellé áll az a 17 meghatározó ágazati szakmai, érdekképviseleti szervezet, amelyek lefedik a teljes agrár-, élelmiszer- és erdőgazdaságot.

A kamara a jelenlévő szervezetekkel folyamatosan együttműködött az elmúlt években, ami számos, a magyar gazdálkodókat, élelmiszeripart és erdőgazdálkodókat segítő eredményt hozott. Győrffy Balázs, a NAK 2013 óta hivatalban lévő elnöke a legfőbb pontokat kiemelve beszélt arról, hogy mi mentén dolgoztak együtt az elmúlt években.

MAGOSZ

A MAGOSZ nemcsak jelölő szervezet, hanem a NAK kiemelt stratégiai partnere, így napi rendszerességű kapcsolat van a két szervezet között. Ennek során nemcsak a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság stratégiai jelentőségű kérdéseiben, de a folyamatosan jelentkező szakmai problémák megoldásában is intenzív kommunikáció zajlik. A legfontosabb ügyekben közösen fordulunk az államigazgatás illetékes döntéshozóihoz, és közösen kezdeményezünk egyeztetéseket, szükség esetén bevonva az érintett ágazati partnerszervezeteinket is.

Az elmúlt években több tucatnyi szakmai ügyben jártunk el közösen. A teljesség igénye nélkül ezek közt olyan ügyek szerepelnek, mint a földbirtok-politikai intézkedések, vagyis hogy a magyar gazdák tulajdonában és használatában tudjuk tartani a termőföldet; az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, a családi gazdálkodói rendszer reformja, az öntözésfejlesztési kérdések, illetve a támogatáspolitikai döntések kezdeményezése vagy az egyes ágazatokat érintő áfacsökkentések.

Baromfi Termék Tanács

A Baromfi Termék Tanáccsal való együttműködés egyik legmarkánsabb eredménye a baromfihúsok és étkezési tojás áfakulcsának 2017-ben 5 százalékra csökkentése. De komoly szakmai munka folyt a madárinfluenza, valamint az élelmiszer-feldolgozás, vagy a húspépek felhasználása és jelölése tekintetében is.

Az eddigi együttműködés bővítését tervezzük oktatási, kutatási, képzési témákban, nemzetközi szakmai érdekképviseletben, közös szakmai konferenciák, médiamegjelenések területén. Fontos továbbá, hogy megvédjük a jól működő, modern termelési technológiáinkat a szélsőséges és átgondolatlan, magukat állatvédőnek tituláló szervezetek támadásaival szemben.

FÉSZ

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségével (FÉSZ) közös lobbitevékenységet folytattunk egyebek mellett az élelmiszerek áfacsökkentése, az e-útdíj felülvizsgálata érdekében. A NETA (népegészségügyi termékadó) kapcsán is szoros az együttműködésünk. Számos közös előterjesztés, jogszabály-véleményezés és sajtóközlemény mellett támogatjuk a NETA okán elindított „Együtt a fogyasztókért” nevű programjukat, amelyben arra ösztönözték az élelmiszer-feldolgozókat, hogy a fogyasztók egészsége érdekében önkéntes vállalásokat tegyenek.

Az elmúlt két évben a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy-rendszerhez kapcsolódó termékleírások elkészítésében is szorossá vált az együttműködés.

A jövőben még többet kívánunk tenni annak érdekében, hogy a magyarországi élelmiszergyártók képesek legyenek hazai és nemzetközi szinten versenyképes termékek előállítására. Ehhez elengedhetetlen a hazai feldolgozók technológiai fejlesztése, modernizációja. Ennek érdekében támogatásösztönzéssel elő kell segíteni a feldolgozás modernizációját, a kapacitások korszerűsítését.

AGRYA

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével közös célunk, hogy megerősítsük a fiatal gazdálkodókat, és hogy a fiatalok számára vonzóbbá tegyük a mezőgazdaságot. Az agrár generációváltás elodázhatatlan, a családokon belüli gazdaságátadást új jogi szabályozás is segíti, amelynek kidolgozásában aktív részünk volt, ahogy a családi gazdaságokról szóló törvényében is.

A nemzet jövőjének záloga a fiatal generációk fejlődésében rejlik, amihez minden támogatást meg kell adnunk, ezért a NAK a jövőben is kiemelt feladatként kezeli a fiatal gazdákkal és szervezetükkel történő együttműködést.

FruitVeB

A FruitVeB és a NAK közösen, aktívan részt vesz az ágazatot érintő rendeletek, pályázatok előkészítésében és véleményezésében.

A kertészeti ágazat egyik legsúlyosabb problémája az uniós szigorítások miatt a rendelkezésre álló növényvédő szerek és növényvédelmi technológiák hiánya. Ennek megoldására munkacsoportot hoztunk létre, és a közös munka eredményeként immár tucatnyi olyan készítmény kapott engedélyt hazánkban, amelyek segítenek a kertészek eredményes gazdálkodásában.

A másik meghatározó korlát a rendelkezésre álló munkaerő hiánya. Az egyszerűsített foglalkoztatás és a közmunkaprogram szabályrendszerének életszerűbbé tétele érdekében többször is lobbiztunk, ennek eredményeként több pozitív intézkedés is született.

Az érintett állami és tudományos szervezetekkel közösen összeállítottuk a gyümölcságazat kutatás-fejlesztési programját, melynek megvalósítása reményeink szerint nagy lendületet adhat az ágazat fejlődésének.

Az elmúlt években sikeres nagyszabású promóciókat hajtottunk végre a zöldség- és gyümölcsfogyasztás ösztönzése érdekében, amiket folytatni kívánunk.

GOSZ

A Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Vetőmag Szövetséggel közös programjaink a sikeres posztregisztrációs fajtakísérletek. Ezek három fő növényt érintenek, a kukoricát, őszi búzát és az őszi káposztarepcét.

Fontos közös eredményünknek tartom a nitrátrendelet módosítását, amelynek értelmében egy hónappal tovább, november 30-ig lehet trágyázni a földeket.

HANGYA SZÖVETKEZETEK

Támogatják a HANGYA erőfeszítéseit a termelői szerveződések és a termelői tulajdonlású feldolgozók megteremtése, erősítése érdekében. E folyamat folytatásához fontos az alulról építkező termelői csoportok és a termelői értékesítő szervezetek, TÉSZ-ek működési és fejlesztési támogatásának érvényesülése a Vidékfejlesztési Programban és más források esetében.

Kisgazda Polgári Egyesület

A Kisgazda Polgári Egyesülettel egyetértünk abban, hogy szükséges a fiatalok mezőgazdasági ismereteinek bővítése, mi is számos eszközzel tettünk és teszünk ezért. Ugyancsak dolgozunk azon, hogy ösztönözzük a termelők önkéntes összefogását a beszerzés, az erőforrások hatékony kihasználása és az értékesítés terén.

MEGOSZ és Országos Erdészeti Egyesület

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével és az Országos Erdészeti Egyesülettel elért legfontosabb közös eredményünk az erdőtörvény módosítása, amely csak összefogással jöhetett létre.

Emellett szorosan együttműködtünk az ágazat helyzetének folyamatos monitorozásában, elemzésében; az erdőgazdálkodók, az erdészeti vállalkozások gazdálkodási körülményeinek javításában; az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók, valamint az erdészeti szakszemélyzet szakmai felkészültségének növelésében, illetve hazai, uniós és nemzetközi érdekképviseleti feladatok ellátásában.

MA-HAL

A NAK a halászati ágazatra vonatkozó jogszabályok megalkotása, véleményezése és a pályázati munka területén is szorosan együttműködik a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel.

Fontos közös eredmény az áfacsökkentés, a vízkészletjárulék és a vízszolgáltatási díj mérséklése, illetve a koronavírus-járvány ágazatra gyakorolt hatásának csökkentését célzó intézkedések, így a közel 1200 tonna ponty intervenciós felvásárlásra.

A továbbiakban is segíteni kívánják a halfogyasztást ösztönző marketinget, valamint a halász szakma elismertségének és presztízsének növelését.

MÁSZ

A Magyar Állattenyésztők Szövetségével (MÁSZ) sikeres az  együttműködés számos, a tagok érdekeit szolgáló jogszabály-változtatás kialakításában.

Megalakult a Gyepgazdálkodási munkacsoport. Ennek tevékenysége révén megkezdődött a Natura 2000-es gyepek fenntartására vonatkozó szabályozások felülvizsgálata, illetve az Országos Legelő- és Rétgazdálkodási Stratégia összeállítása.

Közös lépések történtek annak érdekében is, hogy tudományos alapokon nyugvó információkkal oszlassuk el az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhiteket.

Az ágazati érdekek hatékonyabb érvényesítése érdekében a jövőben is összehangoltan léptek fel a jogszabályalkotásban, az ágazati stratégiák kidolgozásában, az állattenyésztés társadalmi megbecsülésének javításában.

Magyar Biokultúra Szövetség

A Magyar Biokultúra Szövetséggel közösen támogatjuk a biogazdálkodás, az ökológiai gazdálkodás térnyerését, a magyar biotermékek piacra segítését.

Fontos együttműködési pont az ökológiai gazdálkodás támogatásának és szabályozásának kérdése is, amiben támaszkodunk a Szövetség szakértelmére és gyakorlati tapasztalataira, és közösen képviseljük javaslatainkat a döntéshozók előtt.

Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetével közösen országos rendezvénysorozatot indítottunk, ahol bemutatjuk a „Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek” című kiadványunkat. Ennek célja, hogy a települések zöldfelület-gazdálkodásért felelős döntéshozói és szakemberei a telepítéseik során részesítsék előnyben a hazai növényeket az importtal szemben.

Szorgalmazták 2020-ban azt is, hogy az anyák napján a korlátozások ellenére nyitva tarthattak a virágboltok, ezzel tudtunk segíteni a nehéz helyzetben lévő dísznövény-termesztőknek.

Jelentős problémaforrás itt is munkaerőhiány, ennek kezelése érdekében a NAK dísznövény alosztálya folyamatos egyeztetéseket folytat az ágazat szereplőivel.

MADOSZ

A dohánytermesztésnek nagy szerepe van egyes hátrányos térségekben a helyi foglalkoztatásban és a vidék eltartóképességében.

A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége és a NAK között folyamatos a kapcsolattartás és az egyeztetés a nemzeti támogatások fenntartása érdekében.

Egyetértés van a MADOSZ-szal abban, hogy a magyarországi fenntartható dohánytermelés jövedelmezőségének – és ezzel együtt a foglalkoztatásnak – a fenntartása jelentős feladat. Ennek érdekében szükséges mind a piaci eszközök, mind támogatások összehangolt alkalmazása.

OMME

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) minden, az ágazatot érintő jogszabály-változásban és fontos kérdésben számíthat a NAK-ra.

Fontos feladat, hogy a méhészek, a szántóföldi növénytermesztők és a kertészek között erősítsük az együttműködést, a szakmai párbeszédet, ebben partnerei vagyunk az OMMÉ-nak, ahogy a mézfogyasztás népszerűsítésében, a mézhamisítás elleni harcban, és a mézek eredetének feltüntetésében is.

TTT

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal, ahogy eddig, a jövőben is kiállunk a magyar tejtermelők és feldolgozók érdekeiért, ahogy azt már nem egyszer megtettük, akár demonstráció formájában is.

A közreműködés segítségével a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az elmúlt években mintaértékű ágazati összefogást tudott elérni, így minden nehezebb időszakban, legyen az túltermelési, dömpingárazási, vagy humán járványügyi probléma, sikerült a szempontrendszerek harmonizálása mellett minden piaci szereplő támogatását elnyerni a kedvező megoldások érdekében.

A folyadéktej áfacsökkentéséhez szintén hathatós segítséget nyújtottunk a MAGOSZ-szal és a MÁSZ-szal együttműködésben, így jelentősen csökkent a hazai UHT-tej import.

VHT

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), illetve más szervezetek részvételével a NAK 2018 áprilisa – az afrikai sertéspestis hazai vadállományban való megjelenése – óta működteti a Sertéspiaci Monitoring Bizottságot, melynek szerepe az elmúlt három évben folyamatosan bővült: folyamatosan értékelik az aktuális sertéságazati eseményeket, információt osztanak meg és javaslatokat tesznek a helyzet kezelésére, a legfontosabb témákban az ágazati stratégiákra.

A közös célkitűzésünk a sertéságazat erősítése, a sertésállomány lehetőségek szerinti növelése. Ehhez szorosan kapcsolódik a húsipar, vágó- és feldolgozóipar versenyképességének javítása. A VHT-val a húsipari képzések, a tájékoztatások és a tudástranszfer terén is szorosan együtt kívánunk működni a jövőben, folytatva a közös lobbitevékenységet is.

„További együttműködés és folyamatos párbeszéd”

Győrffy Balázs rámutatott: „a NAK rendre törekszik a széles körű, folyamatos, párbeszéden alapuló szakmai együttműködésre, annak tudatában, hogy csak együtt lehetünk sikeresek, együtt még nagyobb erőt képviselünk.

Az agrárkamara a jövőben is ennek szellemében végezné a munkáját, mindannyiunk kölcsönös céljaiért, konszenzusra törekedve” – hangsúlyozta a köztestület vezetője.