MENÜ

Már most érdemes készülni a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére

2014.08.12.

A szakmai közvéleményt méltán foglalkoztatja a 2015-ben induló új közvetlen támogatási rendszer. Ezen belül az ún. zöld komponens újszerűségével is figyelmet érdemel. Magyarországnak, ahogyan mind a 28 tagállamnak, 2014. évben többlépcsős bejelentési kötelezettségnek kell eleget tennie a Bizottság felé a közvetlen támogatás zöldítés elemére vonatkozóan. Az alapos előkészítő munka eredményeképpen 2014. július végén Hazánk teljesítette a bejelentés első fordulóját, mellyel megalapozta a magyar zöldítési modell 2015-től alkalmazandó keretrendszerét.

Az előzmények közül ki kell emelni, hogy a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework, MFF) szóló tárgyalások során a zöldítés külön vitacsomag volt, mivel a zöld komponens a reform teljesen új elemeként kerül bevezetésre.  A  Tanácsban  és  a  Bizottsággal  való  tárgyalásaink  hatására  a  zöldítés szabályrendszere határozottan egyszerűbb és életszerűbb lett, mint az eredetileg várható volt a Bizottság javaslata alapján.
  
A  közvetlen  kifizetési  rendelet  (1307/2013/EU  rendelet)  tartalmazza  a  zöldítés alapvető szabályrendszerét. Ennek értelmében a mezőgazdasági termelőknek három zöldítési gyakorlatot kell végezniük:
  
   a növénytermesztés diverzifikálása: a 10 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak adott évben legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteniük, míg a 30 ha feletti  szántóval  rendelkezőknek  legalább  három  féle  növényt;  a  legnagyobb területen termesztett növény a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el, három növény esetén pedig a két legnagyobb területen termesztett növény együttesen nem teheti ki a szántóterület több, mint 95%-át;
  
   állandó  gyepterület   fenntartása:   a   környezeti  szempontból  értékes  gyepek átalakítása, feltörése nem megengedett, továbbá országos szinten is meg kell őrizni összességében  az  állandó  gyepek  arányát  a  2012-2015-ös  referenciához  képest, legfeljebb 5 százalékos romlást megengedve;
  
   ökológiai  célterület  fenntartása:  a  15  hektár  fölötti  szántón  gazdálkodóknak  a szántóterületük   5%-ának   megfelelő   kiterjedésű   ökológiai   célterülettel   kell rendelkezniük.
A  hazai  mezőgazdasági  termelők  adottságait  és  a  jogszabály  adta  lehetőségeket alaposan   mérlegelve,   a   terménydiverzifikáció   követelményének   betartásán   túl   a következő  döntések  alapján  kell  készülni  a  zöldítés  2015.  január  1-jei  bevezetésére, amellyel a  gyakorlatban  először  a  jövő  évi  egységes  kérelemben  találkozik  majd  a 2 gazdálkodó,  de  a  vonatkozó  hazai  jogszabályok  és  a  hivatalos  tájékoztató  anyag (praktikusan: gazdálkodói kézikönyv) még ebben az évben el fog készülni:
  
1.  Magyarország az állandó gyepterületek arányát nemzeti szinten tartja fönn. Ennek   fő   indoka,   hogy   az   üzemszintű   gyepfenntartási   kötelezettség   előírása aránytalanul  nagy  terhet  rótt  volna  a  döntően  nem  gyepgazdálkodással  foglalkozó mezőgazdasági  termelőkre.  A  természeti  szempontból  értékes,  ennélfogva  külön lehatárolt gyepeket egyáltalán nem lehet feltörni ebben az esetben sem, mint ahogyan azt a természetvédelmi szabályozásunk is tiltja.
  
2.  Magyarország    a    rendelet    által    meghatározott,    valamennyi    ökológiai fókuszterület  (EFA  terület)  bejelentésére  lehetőséget  ad  a  mezőgazdasági termelőknek a kőfalak kivételével.Minden  termelőnek,  aki  15  hektár  fölötti  szántón  gazdálkodik,  a  saját  területén vagy   bizonyos   fókuszterületek   esetében   (tájképi   elemek,   védelmi   sávok)   azzal szomszédosan is ki lehet jelölnie 5%-os arányban önálló ökológiai fókuszterületét.
   
A  2015.  január  1-jétől  ökológiai  fókuszterületként  elismertethető  területek  a következők:
  •   parlagon hagyott földterület;
  •  teraszok;
  • tájképi  elemek:  fás  szárú  növényzettel  borított  sávok,  elszigetelten (magányosan) álló fák, fasor, facsoport, táblaszegély, tavak, vizes árkok;
  • védelmi sávok;
  • agrár-erdészeti hektárok;
  • erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok
  • rövid rotációs idejű sarjerdő;
  • erdősített terület
  • ökológiai   jelentőségű   másodvetés,   amennyiben   azt   különböző   növényfajok magkeverékének  vetésével  vagy  fű  alávetéssel  hozzák  létre  és  nem  foglalja magában   az   ősszel,   rendes   betakarítás   vagy   legeltetés   céljára   vetett,   téli takarónövényekkel borított területeket;
  •  nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek.Mivel   a   mezőgazdasági   termelők   zömének   a   legnagyobb   terhet   az   ökológiai fókuszterület fenntartási kötelezettség jelenti, a fő irányvonal a zöldítés végrehajtását előkészítő  munka  során  az  volt,  hogy  minél  szélesebb  körű  választási  lehetőséget adjunk  ezen  területek bejelentéséhez. Az  egyes  ökológiai  fókuszterületek  fogalmát  a jogszabályi kereteket figyelembe véve és a hazai sajátosságokat felmérve alakítjuk ki.

  

3.  A  nem  földhasználati  nyilvántartás  köteles  területek  bejelentése  ökológia 
célterületként.
A  mezőgazdasági  termelő  rendelkezésére  álló  ökológiai  célterületeknek  nem  kell feltétlenül     a     Mezőgazdasági     Parcella     Azonosító     Rendszerben     (MePAR)támogathatóként    szereplő    területen    lenniük.    Elegendő,    ha    határosak    a mezőgazdasági  termelő  által  használt  szántóterülettel.  Emiatt  az  olyan  tájelemek  és védelmi  sávok  területe  is  elszámolható  ökológiai  célterületként,  melyekre  nincs földhasználati nyilvántartási bejelentési kötelezettségük a termelőknek, továbbá a MePAR-ban  jelenleg  nem  SAPS  támogatható  besorolásúak.   Ilyen  tájelemek lehetnek például egyes önkormányzati területek is: útmenti sávok, árkok, melyeket fás-cserjés  vegetáció  borít,  parti  sáv  és  facsoport.  Ezek  a  területek  azonban  jellemzően nem  a  mezőgazdasági  termelő,  hanem  az  önkormányzat,  útfenntartó  vagy  más vagyonkezelő  szerv  kezelésében/tulajdonában  állnak.  Ugyanakkor  a  termelő  annak érdekében, hogy teljesítse ökológiai célterületekkel kapcsolatos kötelezettségét, ezeket a  területeket  bejelentheti  ökológiai  célterületnek  akkor  is,  ha  nem  a  szántóterületén, hanem azzal határosan helyezkednek el (természetesen csak akkor, ha ezek a területek számára rendelkezésre állnak).
A Minisztérium  megítélése szerint nem elhanyagolható azoknak a  gazdálkodóknak a száma, akiknek valószínűsíthetően az előbb említett célterületek szomszédságában van szántóterületük.  Éppen  ezért  az  említett területek  bejelentése  nagyban  segíteni  fogja azokat    a    termelőket    ökológiai    célterületekkel    kapcsolatos    kötelezettségeik teljesítésében.     Megteremtjük     a     jogi     hátterét     a     jogszabályban     előírt, Magyarországon  nem  földhasználati  nyilvántartás  köteles  területek  ökológiai célterületként való elismertetésére.