MENÜ

Másfél százalékkal nőtt a magyar élelmiszeripar tavaly

2017.04.11.

A magyar élelmiszeripar teljesítménye 1,4,-1,5 százalékkal nőtt tavaly, meghaladva az ipari átlagot, a termelés értéke 2880 milliárd forintot tett ki a 2015-ös 2831 milliárd forint után – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón – közölte az MTI.

Éder Tamás ismertette, az élelmiszeripar belföldi értékesítése 1713 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi  1681 milliárd forintról. Az export 1,6 százalékos növekedése mellett a belföldi értékesítés tavaly 1,2 százalékkal bővült. Így mivel a belföldi élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom ennél jelentősebben, 3 százalékkal nőtt, a magyar élelmiszeripar belföldön ismét piacot veszített - mondta Éder Tamás. Jelezte: a magyar áruk aránya az élelmiszerüzletekben mintegy 70 százalék.

A NAK alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az emelkedés kevésbé volt jelentős a meghatározó agrárhátterű ágazatokban - hús-, a tej, zöldség-gyümölcsfeldolgozás -, míg nagyobb volt például az állateledel-gyártásban, az izocukor előállításban. Ezek strukturális gondokat jeleznek - mondta, hozzátéve, hogy mindezt a versenyképesség javításával lehet orvosolni. Ehhez szavai szerint a magyar élelmiszeriparban jelentős fejlesztésekre van szükség. A fejlesztési források az idén várhatóan jelentősebb mértékben rendelkezésre állnak majd a Vidékfejlesztési Programból illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból - mondta Éder Tamás.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke felidézte, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulása óta napirenden tartja az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentését: már 2014-ben javaslatot tett arra, hogy - a költségvetés helyzetének függvényében - lépésről-lépésre csökkenjen az egyes termékpályákon 5 százalékra az áfakulcs. A kormány az utóbbi években több élelmiszer esetében csökkentette az áfakulcsot - például a sertés, a baromfi, a tojás -, ugyanakkor azokon a termékpályákon, ahol ez még nem történt meg, a magas áfa miatti áfacsalás a legálisan működő szereplők számára mind nagyobb problémát jelent - tette hozzá.

Ezért a NAK továbbra is fenntartja javaslatát az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésére, hiszen ez visszaszorítaná feketegazdaságot, és javítaná a feldolgozóipar versenyképességét. Emlékeztetett: napirenden van például a hal általános forgalmi adójának mérséklése. Az áfacsökkentés költségvetési igénye az alapvető élelmiszerek esetében összességében a piacfehéredés, és a fogyasztás növekedése miatt mintegy 150 milliárd forint lenne - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet: a magyar agrárium versenyképességének növeléshez a gazdaságfehérítés mellett elengedhetetlen az együttműködés feltételeinek javítása. Ezért a közelmúltban a NAK előterjesztett egy integrációs javaslatot, amelyet társadalmi vitára bocsátott. A tervezet a NAK honlapján elérhető, április 30-ig várják minden érintett véleményét.

Győrffy Balázs beszélt arról is, hogy tavaly több kereskedelmi lánccal együttműködve sikeres népszerűsítő kampányt szervezett a NAK a magyar dinnyének és almának, ezt az idén kiegészítenék a gombával, illetve a sütőipari termékekkel.