A napokban a megjelent hírek szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) diagnosztikai igazgatóságának vizsgálatai megállapították, hogy a tavaly nyári tömeges méhpusztulás egyik oka a neonikotinoid típusú klotinaidin-tiametoxám hatóanyag volt. A Népszava kérdésére az Agrárminisztérium (AM) azt válaszolta, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a NÉBIH-vizsgálatok jelenleg is tartanak, és ezek egyelőre nem erősítették meg a gyanút, hogy neonikotinoid-mérgezés okozta a múlt évi tömeges méhpusztulásokat. Bár az egyik Somogy megyei méhész esetében a méhpusztulásért valóban neonikotinoid hatóanyag tehető felelőssé, ám a hatóságok nem találták meg a mérgezés forrását – tájékoztatott a minisztérium. Ettől függetlenül, minden, a méhek által látogatott kultúrában megszüntetik a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre szóló engedélyek kiadását.
A szaktárcához érkezett bejelentések szerint 115 méhész nagyjából 10 000 méhcsaládja szenvedett kárt tavaly. Ez egyébként a hazai 1,2 millió méhcsalád kevesebb, mint 1 százaléka – közölte az Agrárminisztérium. Ennél vélhetően jóval több eset fordulhatott elő, de sokan nem jelentették az állományban bekövetkezett pusztulást sem a nagyjából 20 ezer hazai méhészből 14 ezer tagot számláló OMME-nek, sem a megyei kormányhivataloknak.
Kada Zsuzsanna az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) balatonlellei szervezetének elnöke elmondta, tavaly az akácvirágzásra nem lehetett panaszuk, akár jó évet is zárhattak volna, de az Európában is óriási károkat okozó varroa atka pusztította a méhcsaládokat. A méhész fertőzés miatt legyengült és megtizedelt 50 méhcsaládjából aligha éri meg mindegyik a tavaszt, sőt, talán mind elpusztul. Bár nem a méhészkedésből élnek, de a 30 éves családi tradíció okán tavasszal újratelepítik a kaptárakat.
– A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az atka elleni szerek túlzott használata elősegíti a nozéma, a gyomorvész, vagy más néven májusi vész megjelenését. Természetesen a nozéma önmagában is fertőzheti a méhcsaládokat – magyarázta Pongrácz Attila, az OMME Csongrád megyei tagszervezetének, az Ambrózy Béla Báró Méhész és Környezetvédelmi Egyesületének elnöke. A szakember úgy vélte, a különböző betegségek és a környezeti hatások miatt nagyon nehéz azt mondani, hogy a tavalyi tömeges pusztulás fő oka nikotinoid-mérgezés volt.
Az atka elleni helytelen kezelés, illetve a nem megfelelő technológia alkalmazása is szerepet játszhatott a méhek tömeges elhullásában. Ahol mérgezés történt, ott ezt nagy valószínűséggel az eső után maradó tócsákban, talajvízfoltokban a határérték többszörösét meghaladó csávázószer-maradványok okozhatták. Ahol az elhullott méhek nagy területen szétszórva, szívókájuk a testük alá görbülve, szétterpesztett szárnyakkal hevertek, ott szerinte mindenképpen mérgezésre kell gyanakodni.
Csongrád megyében tavaly a méhcsaládok 60-70 százalékát érte károsodás, körükben 30-40 százalékos az éves elhullás, amit elsősorban a nozéma, vagyis a gyomorvész okoz. A mérgezések és a betegségek mellett a méhek számára egyre rosszabb klimatikus viszonyok is gyengítik a méhészetek teljesítményét. Vagy túl sok a csapadék, vagy a hőség miatt nem termelődik nektár, vagy a szeles idő nehezíti a rovarok dolgát.
Különösen nagy kitartás kell a méhészkedéshez, hiszen a kevesebb méz sem tudta feljebb tornázni az árakat. Nem végleges becslések szerint az átlagosan 25-30 ezer tonnás hazai méztermelés mintegy 5 ezer tonnával csökkenhetett 2018-ban a rovarok megfogyatkozása miatt. A legnépszerűbb akácméz kilóját például 1050-1200 forintért veszik át a termelőktől a kereskedők, ami alig fedezi a termelői költségeket. A vegyes virágméz 500-800 forintos átvételi ára nagyjából elfogadható a méhészek számára. A lellei szervezet elnöke szerint a nagy élelmiszerláncok is szerepet játszanak az alacsony termelői árakban.
