Jelentős mennyiségű, úgynevezett „visszahulló” pénzre pályázhatnak majd a magyar gazdaság szereplői. Előzetes felmérések szerint „hiába” döntöttek már a hét évre járó keretösszeg 98 százalékáról, az elmúlt évek masszív ár- és béremelkedése miatt több százmilliárd forintnyi felszabaduló keretet kell majd újra elosztani.
A decemberben beérkezett csaknem kilencszázmilliárd forintnyi európai uniós támogatás után januárban csak körülbelül kétszázharmincmilliárdot utalt át az Európai Bizottság a magyar hatóságoknak – írja a Portfolio.hu. A lendületvesztés érthető, hiszen az volt mindkét fél érdeke, hogy a Brüsszelbe kiküldött számlák alapján tavaly év végéig tornásszák fel minél inkább a kifizetéseket Magyarországnak, és ez meg is történt. A felmérésekből az is kiderül, hogy januárban a hatóságok továbbra is viszonylag dinamikus kifizetési tempót valósítottak meg a magyar pályázóknak.
Jelenleg viszonylag kevés EU-s forrás áll rendelkezésre, de legkésőbb nyárra kiderül, hogy mennyi pénz kerül vissza a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programba, ezeket úgynevezett „visszahulló” pénzeknek hívjuk – mondta lapunknak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Ez, a becslések szerint több mint százmilliárd forintnak megfelelő összeg leggyakrabban meg nem valósuló projektekből keletkezik, aminek fő oka az építőipari árdrágulás, egyes esetekben a lassú bírálati folyamatok miatti projektelévülés – mondja a vezérigazgató.
Essősy Zsombor hozzátette: a „kalapba” visszakerülő pénzek az Ipar 4.0 hatékonyságnövelő projektjeit fedezik majd. Az újra megpályázott összegeket képzésekre és technikai újításokra fordíthatják majd a nyertes pályázók. A pályázatokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium közösen kezeli.
Programozási munkacsoport alakult
Tervezési szinten elkezdett felkészülni a kormány a következő EU-ciklus pénzeinek becsatornázására. A legfrissebb Magyar Közlönyben három vonatkozó kormányhatározat is megjelent. A tervek főként arra vonatkoznak, hogy a versenyképesség javítása érdekében mely területeken, mit fejlesszenek és ezekből milyen tartalommal álljanak majd össze a szükséges operatív programok. Mindehhez programozási munkacsoportot is felállítottak, amely feladata a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás és operatív programok tervezésével kapcsolatos feladatok összehangolása, a tervezési folyamat felügyelete, az előterjesztések előzetes megvitatása, továbbá az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások nyomon követése és a mandátumok előzetes véleményezése. A 2021–2027 közöttre vonatkozó uniós kohéziós források versenyképességet növelő felhasználásának tervezéséről szóló határozat felhívja az érintett miniszterek figyelmét a legfontosabb célra, hogy hazánk 2030-ra bekerüljön Európa öt legsikeresebb országa közé.
