MENÜ

Megkezdte működését a Nemzeti Földügyi Központ

2019.07.08.

A Nemzeti Földügyi Központ (NFK) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) általános jogutódjaként 2019. július 1. napjával kezdte meg működését – jelentette be az agrárminiszter újságírók előtt július elején Budapesten.

 Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

Nagy István a sajtótájékoztatót emlékeztetett rá: minden gazdasági tevékenység alapja, kiindulópontja a föld. Ezért - mint mondta -, ha a földre vonatkozó szabályozásba bármilyen változás is történik, az mindig nagy jelentőséggel bír. Így van ez most az NKF létrehozásakor is.

Emlékeztetett arra, hogy mindenki mást lát meg a magyar földekben: a közgazdászok egy mérhető területet, a geodéták vázrajzokat és tereptárgyakat, a gazdálkodók kiaknázható lehetőséget, az örökösök pedig az emlékeket.

Aláhúzta: hazánk földvagyona nemzeti öntudatunk része. Egy olyan kiemelkedő közös vagyontárgy, amely pótolhatatlan és korlátozott mértékben áll rendelkezésre. Az Agrárminisztériumban (AM) éppen ezért, az volt a célkitűzés, hogy az újonnan megalakuló Nemzeti Földügyi Központ magába foglalja azokat az értékeket, amit a föld jelent ma Magyarországon és ezekre a tapasztalatokra alapozva, rendszerben gondolkodva épüljön fel az új szervezet.

Közölte: az NFK szervezetét elnökként, Nagy János elnök - az átalakulással megszűnő NFA korábbi elnöke - vezeti. A Nemzeti Földügyi Központ - az NFK - változatlanul ellátja az NFA korábbi feladatait, de újonnan alapított költségvetési szervként tevékenységi köre és létszáma egyaránt bővül.

Kiemelte: a stratégiai döntés eredménye tehát egy hosszú távon is életképes, szakmailag meghatározó, jól szervezett és többfunkciós intézmény létrejötte. A kormány a nemzeti birtokrendezésben meghatározó szerepet szán a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervezetként az NFK-nak. Az NFA tevékenységének elmúlt nyolc és fél évéből is kiemelkedik, a 2015-2016-os években lebonyolított „Földet a gazdáknak!” Program. Éppen ezért nem is kérdés, hogy a programot folytatni kell, amely mostantól az NFK feladata lesz .mondta a miniszter.

Hozzáfűzte: a szervezet tevékenységi körébe tartozik az osztatlan közös tulajdonú földek rendezése is, ezt az előző hónapban - június 30-án - megszűnt Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft-től vette át. A jövőben az NFK, mint birtokrendezési eljárásokat koordináló szerv feladata lesz, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével és más, átfogó birtokrendezési eljárásokkal kapcsolatos feladatok országos szintű előkészítése, koordinálása is.

Kiemelte: a XXI. század számos új kihívást állított elénk, amelyekre gyorsan és hatékonyan kell reagálni. Ilyen például a klímaváltozás okozta negatív hatásokhoz történő alkalmazkodás - mondta. De az öntözés szintén ilyen kérdéskör, mivel az öntözésfejlesztés mára megkerülhetetlenné vált. Ezért szeretné növelni a szaktárca a mezőgazdasági termelők öntözés iránti hajlandóságát az öntözésfejlesztés- és üzemeltetés szabályozási és támogatási környezetének megteremtésével, továbbá az együttműködési és hosszú távú tervezési szemléletet is ebbe az irányba kívánja befolyásolni. A mindezekkel összefüggő támogatói, szolgáltatói, tervezési, illetve koordinációs, jogi és igazgatási típusú feladatokat az NFK fogja ellátni, mint a korábbi kormány határozatok alapján létrehozni tervezett öntözési ügynökség.

„Ahogyan korábban említettem – mutatott rá Nagy István -, nélkülözhetetlennek tartom, hogy rendszerben gondolkodjunk és az egymással összefüggő feladatokat egy helyen oldjuk meg. Ebben a szellemben alakítottuk ki az NFK hatásköreit és döntöttünk úgy, hogy egyes erdészeti igazgatási feladatok is átkerüljenek az új intézményhez. Ezért ezen túl az NFK hatáskörébe tartozik majd többek között: az erdőgazdálkodás szabályozásához szükséges erdészeti informatikai rendszerek üzemeltetése, így kiemelten az Országos Erdőállomány Adattárhoz kapcsolódó térinformatikai állományok folyamatos karbantartása és fenntartása is. Emellett az erdészeti hatósági tevékenységéhez kapcsolódó informatikai rendszerek működtetése szintén az új intézmény dolga lesz. De az NFK végzi majd az erdőgazdálkodói nyilvántartás és az erdészeti szakirányítói névjegyzék vezetését is. Továbbá az NFK rendkívül fontos feladata lesz az erdő ökológiai állapotának és gazdasági erőforrásainak felmérése, változásának nyomon követése, az egészségi állapotának, az éghajlat-változás hatásainak, valamint az erdőt veszélyeztető szükséghelyzeti károsítók folyamatos figyelemmel kísérése is. A jövő év elejétől pedig az NFK hatáskörébe kerül a körzeti erdőtervezési feladatok ellátása is.

„Gyakorlatilag a Nemzeti Földügyi Központnál összpontosul minden olyan természeti erőforrás, amely a földdel és az erdővel kapcsolatos az NFK-nál van.  Mindehhez még a vizet is hozzákapcsolva az új intézmény olyan erőforrások felett rendelkezik, amely megkerülhetetlenné teszi az NFK-t, és ezért a szaktárca nagyon számít az intézményben dolgozók szakértelmére és munkájára -  mondta a miniszter. Hozzátéve:  úgy gondolom, a Nemzeti Földügyi Központtal egy újabb erős bástya jött létre, amely a mezőgazdaság versenyképességét és az ezzel kapcsolatos teendők átláthatóságát szolgálja. Az intézmény létrejötte egy jó példa arra, hogy érdemes proaktívan cselekedni, ahogy  Darányi Ignác mondta: …hogy ha az állam nem kezdeményez mindent, ha serkentőleg, buzdítólag, segélyzőleg nem lép fel, jóformán semmisem történik! (...) és igenis sok vonatkozás lesz, ahol szükséges, hogy az állam hatékonyan a hóna alá nyúljon a gazdának… - Ez most most megtörtént” – közölte az agrárminiszter.

A Nemzeti Földügyi Központ célkitűzéseiről az újságíróknak átadott anyagban a úgy fogalmaznak, hogy az állami tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó ügyek további magas szintű ellátása, a felelős és átlátható földvagyon gazdálkodás, a földbirtok-politikai irányelvek érvényre juttatása, a magyar gazdák földtulajdonhoz és földhasználathoz való hozzáférésének bővítése, földhasznosítási programok indítása, az állami földvagyon-nyilvántartási rendszerek fejlesztése, az NFK leg fontosabb feladata.

Emellett a tevékenységi körbe tartozik a nemzeti birtokrendezési program végrehajtásának megvalósítása, az osztatlan közös tulajdonú földek számának lényeges csökkenése, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése és hasonló birtokrendezési folyamatok gyorsítása. Továbbá az új öntözési igazgatási és a szolgáltatási feladatok végrehajtásával elősegíteni az öntözésfejlesztést, a gazdálkodók és az öntözési termelői közösségek számára az adminisztratív terhek és költségek csökkenését, valamint a szervezetbe érkező új feladatok magas szintű ellátása a több funkció integrált feladatvégzésből származó előnyök felhasználásával – tartalmazza a sajtóanyag.