MENÜ

Nagy vitákat váltott ki a neonikotinoidok betiltása

2018.05.08.

Év végétől tilos lesz szabad földön használni három neonikotinoid-tartalmú rovarirtó szert – határoztak a biodiverzitás és a környezet védelmére hivatkozva az uniós tagállamok szakminiszterei. Magyarország a javaslat ellen szavazott, a Magyar Növényvédelmi Szövetség pedig elhamarkodottnak tartja a döntést – írja a Világgazdaság keddi számában.

 

Az uniós döntés nem előzmény nélküli: az Európai Élel­miszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban rész­legesen már megtiltották a méhek számára vonzó terményeknél, vagyis a repcénél, a kukoricánál és a napraforgónál a német Bayer által gyártott imidakloprid és klotianidin, valamint a svájci Syngenta terméke, a tiametoxám hatóanyag alkalmazását. A döntést több olyan kutatásra alapozták, amelyekben megállapították, hogy ez a három, a rovarok idegrendszerét megtámadó szer árt a méheknek.

Az EU-ban egyébként öt neoni­kotinoid-tartalmú rovarirtó szert használhatnak: a betiltás előtt álló három szer mellett az acetamiprid és tiakloprid vegyületet tartalmazó szert. Az utóbbinak e hónap végén jár le az engedélye. Több környezetvédelmi szervezet üdvözölte a döntést, az Európai Növényvédelmi Szövetség szóvivője azonban kijelentette, hogy az európai agrárágazat meg fogja szenvedni a tiltást. A gyártók is tiltakoztak: a Bayer szerint az európai mezőgazdasági termelők még kevésbé lesznek képesek védekezni veszélyes kártevők ellen, mert egy sor esetben nem létezik alternatív védekezési mód, a Syngenta pedig azt állította, a bizonyítékok egyértelműen igazolják, hogy a neonikotinoidok vegyületei minimális mértékben veszélyeztetik a méheket. Szerintük az eddigi ideiglenes tiltás megmutatta, hogy ezek a szerek nehezen helyettesíthetők a szántóföldi növénytermesztésben. A hektáronként pár grammnyi csávázószer betiltása miatt a gazdáknak az egész táblát le kellett permetezniük, így a környezeti terhelés nagyságrenddel nagyobb lett, mint a tiltás előtt.

A magyarországi növényvédőszer-gyártó, illetve -forgalmazó vállalkozások szakmai érdekképviseleteként működő Magyar Növényvédelmi Szövetség szintén elhamarkodottnak tartja a tiltást. Szalkai Gábor, a szövetség ügyvezető igazgatója szerint érdemes szélesebb perspektívából vizsgálni ezt a konkrét ügyet. Mint mondta, az átlag fogyasztónak, ha frissen termesztett árut lát a boltok polcain, elsőre nem az élelmiszer-termelés kihívásai jutnak az eszébe. Sokszor meg is feledkezünk arról, mi kell ahhoz, hogy naponta friss kenyér kerüljön az asztalra, vagy hogy egészséges takarmányt kapjanak az állataink.

Mindannyian azoktól a gazdálkodóktól és termelőktől függünk, akiknek egyre több élelmiszert és takarmányt kell előállítaniuk a növekvő népesség igényeinek kiszolgálása végett. Mi, fogyasztók pedig joggal számíthatunk arra, hogy az általunk vásárolt élelmiszer biztonságos, megfizethető és tápláló is legyen.

Tisztában kell lenni azonban azzal is, hogy ez az elvárás folyamatos kihívás a mezőgazdasági ágazat, a termelők számára, hiszen egyszerre kell hozzájárulniuk a gazdasági növekedéshez és a társadalmi jóléthez, és közben egyre szigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak kell megfelelniük. Ebben az összefüggésben is igaz – nyomatékosította –, hogy a növényvédő szerek hozzájárulnak a növényeket pusztító károsítók, kártevők és betegségek elleni védelemhez, és elszigetelik a kártevőket és a kórokozókat az élelmiszerlánctól.

Az EU-ban évek óta folyamatosan szigorodnak a növényvédőszer-engedélyezés és -felhasználás szabályai. A gazdálkodók számára a stabil élelmiszer-termelést ma már a szakszerű, innovatív növényvédelmi technológiák alkalmazása, az egyre szűkösebb természeti erőforrások hatékony felhasználása, valamint a szabályok pontos betartása teszik lehetővé – tette hozzá.

A konkrét tiltással kapcsolatban Szalkai Gábor a Világgazdaságnak elmondta, hogy a három érintett hatóanyag értékelését az EFSA végezte, mégpedig egy máig el nem fogadott méhes útmutató alapján. Az ebben előírt, de a hivatalos útmutató által nem követelt kísérletek hiánya miatt ítélte kockázatosnak a hatóanyagok felhasználását.

A hatóanyagok felfüggesztéséről szóló döntéskor egyben hiánypótlást is előírt az uniós testület. A hatóanyagok tulajdonosai az Európai Bírósághoz fordultak jogorvoslatért, és ez a folyamat még nem zárult le. Ezzel egy időben a rendelkezésre álló dokumentációt határidőre benyújtották az EFSA-hoz. Az Európai Bíróság döntése a folyamatban lévő eljárásról május 17-én várható, a hazai szövetség ezért is ítéli elhamarkodottnak és megkérdőjelezhető tudományos eredményeken alapulónak a döntést.

A növényvédő szakemberek szerint azért is problémás a döntés, mert a méhes útmutató teljesíthetetlen vizsgálati előírásokat tartalmaz, vagy nincs is előírás az egyes vizsgálatok elvégzéséhez. Az útmutató jogilag nem elfogadott, így a szakértők szerint nem alkalmazható engedélyezési célra. Az is aggályos, hogy a hatóanyagok tulajdonosai által elvégzett szabadföldi vizsgálatokat, amelyek elfogadott módszerekkel készültek, az EFSA nem fogadta el.