A tájékoztatatás szerint – tette közzé a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az információt – György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Komáromban elmondta: a szóban forgó ügylet az első külföldi tulajdonszerzés egy stratégiai ágazatban, amit a kormány engedélyezett az ellenséges felvásárlások megakadályozására hozott törvény értelmében. A törvény megszületése óta a kormányhoz 80 megkeresés érkezett, eddig tíz esetben született határozat, ebből kilenc ajánlat nem minősült a törvény hatálya alá tartozónak.

Csorba Zsolt, a Sano ügyvezetője arról beszélt, hogy a komáromi cég részvényeinek 80 százalékot meghaladó részét vásárolták meg. A fejlesztések során a Solum szarvasmarhatelepén a tejelő tehenek számát 900-ról 2000-re növelik, a Sano saját sertéstelepén pedig 500 kocáról 1200-ra emelik az állományt. A Sano digitalizált, a mesterséges intelligenciára alapuló mintagazdaságokat alakít ki. A létesítmények működtetése érdekében részt vesz a helyi szakképzésben, valamint kutatás-fejlesztési megállapodást köt a győri egyetemmel.

A Solum Zrt. a komáromi Klapka György Termelőszövetkezet utódjaként alakult, 122 résztulajdonosa van, 155 embernek biztosít munkát. A társaság 1600 szarvasmarhát tart, amelyből 770 tejelő tehén. Évente 7 millió liter tejet értékesítenek. A társaság egyik legjövedelmezőbb ágazata a burgonyatermesztés, 350 hektáron évente 15 ezer tonnát termelnek, a mennyiség 90 százalékát áruházláncoknak értékesítik. A vállalkozás összesen 1500 hektár szántót művel, ebből 1200 hektáron gépesített öntözőberendezések működnek – tartalmazza az összefoglaló.