MENÜ

Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium – Kaposvár, 2022.

2022.10.05.

A KÁN Egyetemi Napok egyik kiemelt programja volt 2022. szeptember 29.-én a hagyományosan, kétévente megrendezett Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium, amelynek ez alkalommal az Innovációk a takarmányozás és az élelmiszerelőállítás gyakorlatában címet adták a szervezők

 

Dr. Halas Veronika, tanszékvezető (MATE, Kaposvári Campus) köszöntőjével vette kezdetét a jubileumi rendezvény. Az első Nemzetközi Takarmányozási Szimpóziumra Kaposváron, 1992-ben került sor, az idei immár 20. alkalom volt. A konferencia előadásait mindig egy adott téma köré gyűjtik a szervezők, a találkozó célja, hogy a résztvevők elméleti és gyakorlati ismereteket kapjanak a takarmányozás aktuális kérdéseiről. Idén az innováció került a fókuszba. A köszöntőt követően Prof. Dr. Kovács Melinda (akadémikus, egyetemi tanár, az Élettani és Takarmányozástani Intézet igazgatója) hivatalosan is megnyitotta a konferenciát. A professzor asszony kiemelte, hogy az európai mezőgazdaságnak a jövőben is komoly kihívásokkal kell szembenéznie, köztük a globalizáció okozta változásokkal a fogyasztási szokások és a növekvő kereslettel az állati eredetű élelmiszerek területén. Ezért az állatitermék-előállítás hatékonyságának növelése érdekében rendkívül fontos, hogy a legújabb tudományos eredmények minél gyorsabban bevezetésre kerüljenek a gyakorlatban, ami azt jelenti, hogy az ötlettől a termék megvalósulásáig eltelt un. innovációs időt csökkenteni kell.

 

kovács melinda

Prof. Dr. Kovács Melinda

 

A plenáris előadások a levezető elnöke Prof. Dr. Mézes Miklós (akadémikus, egyetemi tanár, MATE) volt.  Elsőként a szimpózium alapítója, a korábbi tanszékvezető, Prof. Dr. Babinszky László, professor emeritus (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar) tartotta meg előadását Innováció a sertéstakarmányozási kutatásban: múlt, jelen és jövő címmel. Prezentációját a mai takarmányozás előtt álló fontosabb feladatok felsorolásával kezdte, definiálta az innováció fogalmát és szólt az innovációs tevékenységet befolyásoló fontosabb tényezőkről. Az előadás második felében olyan területeket emelt ki, melyek mélyebb ismeretével a korábbiaknál hatékonyabb takarmányozási stratégiák alakíthatók ki. Górcső alá került a takarmányozás és immunológia kapcsolata, a molekuláris takarmányozási eredmények alkalmazása a sertéstakarmányozásban, a takarmányozás és a bélmikrobiológia kapcsolata, valamint a genetikai profilra alapozott sertéstakarmányozás is. A professzor kiemelte a precíziós takarmányozás fontosságát, a környezeti viszonyokhoz adaptált, például a hőstressz során alkalmazandó takarmányozási stratégiák biológiai alapjait és ezek gyakorlati jelentőségét. Az előadó a jövőbeni potenciális innovációs tevékenységeket is előrevetítette. Megállapította, hogy a sertéstakarmányozási kutatások területén a jövő innovációs tevékenysége három irányban halad tovább. Ezek a takarmányokkal kapcsolatos kutatások (pl. új takarmánykomponensek), az új állatkísérleti és laboratóriumi módszerek kidolgozása a kapcsolódó tudományokkal együtt és új (biológiai, műszaki) elvek és koncepciók kimunkálása.

 

babinszky lászló

Prof. Dr. Babinszky László

 

Dr. Ajay Awati globális fejlesztésért felelős menedzser (EW Nutrition GmbH, Swindon, Anglia, Egyesült Királyság) Az antimikrobiális anyagoktól való függőség csökkentése természetes összetevőkkel a brojlercsirke-előállítás jövedelmezősége és fenntarthatósága érdekében című előadását az antibiotikumok használatának előnyeivel és hátrányaival kezdte. Elmondta, hogy az antibiotikum típusú hozamfokozók gyors elterjedését az magyarázta, hogy használatuk esetén nagyobb napi súlygyarapodást, jobb takarmányértékesítést, kisebb elhullást, egyenletesebb állományt és ezeknek köszönhetően nagyobb nyereséget lehet elérni. Ám a hosszú évekig tartó sikeres használatukat követően egyre több antibiotikum-rezisztens baktériumtörzzsel találkoztak a humán egyészségügyben, így napjainkra a legtöbb antibiotikum jellegű hozamfokozó betiltásra került. Az antibiotikumok alternatíváival régóta foglalkozik a szakma, egyre nagyobb az érdeklődés azon takarmányadalékok iránt, mint például különböző növényi kivonatokat tartalmazó alternatív hozamfokozók, melyek antimikrobás hatással rendelkeznek, de nem alakítanak ki rezisztenciát. Ezeknek az állatok immunálasz készségét javító és antimikrobiális hatású készítményeknek egyre nagyobb szerepe van, mivel a nagy állatlétszám még a legmodernebb technológia és a legnagyobb odafigyelés mellett is magában hordozza az állategészségügyi problémák előfordulásának lehetőségét. Minden olyan takarmányadalék, mely csökkenti a tápcsatorna energiafelhasználását, például azzal, hogy támogatja a bél antioxidáns védekező rendszerét, pozitív hatású a választott malacok teljesítménye szempontjából. Az előadó hangsúlyozta azonban, hogy gyengébb technológiai és higiéniai feltételek mellett sokkal inkább mérhető a készítmények kedvező hatása és a hozamnövekedés a kezeletlen állományhoz viszonyítva, mint a jó higiéniai státusz esetében.

A harmadik felkért előadó, a svéd származású Belgiumban élő Prof. Dr. Anna Catharina Berge, tudományos tanácsadó (Genti Egyetem / Berge Veterinary Consulting, Galmaarden, Belgium) A borjútakarmányozás kulcskérdései a jövőbeli termelékenység optimalizálása érdekében című plenáris előadásában elmondta, hogy a tejelő tehenészetekben kiemelt szerepe van az „utánpólás” zökkenőmentes biztosításának, vagyis a nagy odafigyelést igénylő borjú- és növendéküsző nevelésnek. Nagyobb figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére, mint a gyógyításra, mivel a betegségek tartósan csökkentik az állatok későbbi termelését, ami jelentős gazdasági veszteséget okozhat, de legalábbis a gazdasági haszon elmaradását eredményezheti. Az ellést követő első két hétben a borjak különösen fogékonyak a betegségekre, ami a növekedésben való lemaradásukhoz vezet. A bél mikrobiális kolonizációban szerepet játszik a szülőutak nyálkahártyájával való érintkezés, de a kolosztrum, az átmeneti tej, a teljes tej/tejpótló, valamint az indító tápok minősége is hozzájárul a jól működő bél- és immunrendszer kialakulásához. Hangsúlyozta, hogy a föcstej felvétele létfontosságú a borjú számára. Az átmeneti tej (a második fejés és az azt követő fejések során nyert tej)  itatása az első élethétben javasolt, mert ez a tej különféle bélaktív összetevőket és immunglobulinokat tartalmaz, amelyek segítenek az emésztőrendszer kifejlődésében és javítják az immunitást. A borjak egészségi állapotát és fejlődését nagymértékben meghatározza az emésztőrendszerük zavartalan működése és az elfogyasztott takarmányok táplálóanyag-tartalmának az emészthetősége, de a sikeres tejitatás alapja a mikrobiológiai szempontból megfelelő tej biztosítása. A tejitatási időszakban etetett takarmány minőségét leghatásosabban a borjú elválasztása utáni súlygyarapodása alapján tudjuk ellenőrizni. Az előadás számos gyakorlati példával szemléltette azokat az irányelveket, melyeket a sikeres borjúnevelés során szem előtt kell tartani.

 

cat berge

Prof. Dr. Anna Catharina Berge

 

Dr. Tóth Tamás, kutatóprofesszor (Széchényi István Egyetem, Agrár- és Élelmiszeripari Kutató Központ) A tejelőtehenek takarmányozásának új aspektusai, innovatív takarmányvizsgálati megoldások című előadása következett. Az előadó szerint a klímaváltozás hatására át kell értékelni a jelenlegi takarmánybázisunk összetételét (silókukorica-kukorica alapú takarmányozás), és olyan tömegtakarmánynövényeket is célszerű termeszteni (pl. újtípusú/szárazságtűrő/bmr silókukorica hibridek, cirokfélék, silókukorica-cirok keverékek, korai betakarítású gabonafélék, olaszperjék, gabonagabona, gabona-pillangós, gabona-fűkeverékek stb.) melyeket vagy a nyári időszak előtt be lehet takarítani, vagy jobban bírják a szárazabb, melegebb időjárási körülményeket. Egy nemrégiben végzett kutatás keretében, 2017-2021 között több, hazai körülmények között is termesztett gabona- és gabona-fűkeverék-szilázs szárazanyag- és táplálóanyag-tartalmának bendőbeli un. in sacco lebonthatóságát és emészthetőségét értékelték. Megállapították, hogy az egyes gabona- és gabona-olaszperje szilázsok között a szárazanyag- és a táplálóanyag-tartalom lebomlás tekintetében jelentős eltérések lehetnek. Az emészthetőségi vizsgálatokban a fontosabb táplálóanyagok emészthetőségi paraméterei kedvezőnek tekinthetők (70-71%). Dr. Tóth Tamás előadásában beszélt a tejelő tehéntartás környezetterhelésre gyakorolt hatásáról is. Elmondta, hogy a jelenlegi kutatási eredmények alapján úgy tűnik, hogy a precíziós állattartás és takarmányozás, kiegészítve a racionális földhasználattal, ill. a korszerű trágyakezelési stratégiákkal jelenthetik a megoldást ebben a kérdésben. A műszaki-technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már a tejelő szarvasmarha telepeken nemcsak a fejés, hanem a takarmányozás teljes automatizálása is megoldható ún. keverő-kiosztó robotokkal (pl. szenzorokkal vezérelve), melyre vonatkozóan azonban kevés számú hazai eredmény áll rendelkezésre. A külföldi vizsgálatok adatai szerint a napi takarmányadag kiosztás gyakorisága külön figyelmet érdemel, mert az állatok természetes etetési ritmusának megzavarása negatív hatással lehet a termelési paraméterekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy az automata takarmányozási rendszerek használata esetén az etetett tartósított tömegtakarmányok, teljes és részleges takarmánykeverékek (TMR, PMR) minőségét folyamatosan vizsgálni kell. A gyakorlat számára a takarmányozás hatékonyságának fokozására megoldást jelenthet az ún. precíziós takarmánykorlátozás is, mely kellő körültekintés esetén javítja a takarmányhasznosítást a termelési eredmények romlása nélkül és egyben mérsékelhető a tejelő tehéntartás metánkibocsátása.

 

tóth tamás

Dr. Tóth Tamás

 

Az előadások sorát Prof. Dr. Friedrich László (egyetemi tanár, MATE, Budai Campus, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet) Innovációk az élelmiszerelőállításban című előadása zárta. Az előadó szerint az állati eredetű élelmiszerek fejlesztése az új technológiák alkalmazása kiemelt szerepet játszik az élelmiszeripari innovációban. Elsődleges cél az élelmiszeripari műveleti időket csökkentő technológiák fejlesztése. Ezek között szerepel a táplálkozás-élettanilag és gazdasági tekintetben is egyaránt nagy értéket képviselő és egyre népszerűbb marhahús érlelési technológiájának fejlesztése. A hús érlelésére sok szabadalom született, legtöbbjük a hőmérséklet-páratartalom kombinálásán és/vagy fehérjebontó enzimek alkalmazásán alapul. Ezen kívül más technikák is ígéretesnek mutatkoznak az érlelés gyorsítására, mint pl. az aktív ultrahanggal vagy a nagy hidrosztatikus nyomással történő kezelés. A marhahús hagyományos érlelési technológiája mellett a húsipar másik hosszabb technológiai időt igénylő területe a hagyományos, lassú pácolású termékek előállítása. Az ultrahang pácolási technológiában történő alkalmazása témakörében végzett kísérleteink eredményei bizonyították, hogy az ultrahang kiemelt szerepet játszik a só húson belüli egyenletesebb eloszlásában. Az aktív ultrahang marhahús érlelésben és húsok pácolásában való technológiai idő csökkentő hatására más eljárások is alkalmazhatók a húsipari fejlesztésekben. Az előadás kitért arra is, hogy a termék és technológia fejlesztések mellett az alapanyagok minőségének ismerete az egyik legfontosabb értékmérő tulajdonság. Az előadó és munkatársai olyan mérési módszer kidolgozását végezték el, amely objektív módon határozza meg a sertés és marha hosszú hátizom márványozottságát. A hiperspektrális mérési módszer által meghatározott objektív mérőszámok ismeretében elvégzett minősítés alapján egységes és kiszámítható rendszert lehet kialakítani a húsok nagy- és kiskereskedelmi értékesítése során.

A hozzászólásokat követően Dr. Halas Veronika a rendezvény házigazdája foglalta össze az elhangzottakat és köszönte meg a szervezőknek s a jelenlevőknek azt, hogy igen értékes és érdekes konferenciának lehettek részesei. Kiemelte, hogy ez a maga nemében egyedülálló szakmai rendezvény most is (mint 30 éve folyamatosan) teljesítette a küldetését, vagyis tudományosan megalapozott információkat adott át a gyakorlati szakemberek, az egyetemi hallgatóknak, az oktatóknak és a kutatóknak egyaránt. Hozzátette, hogy az előadásokon elhangzottak egy e-proceedings formában a közeljövőben elérhetőek lesznek mindenki számára.

 

halas veronika

Dr. Halas Veronika

 

A plenáris előadások után poszter szekcióval folytatódott a szimpózium, melynek levezető elnöke Dr. Tóthi Róbert, egyetemi docens (MATE, Kaposvári Campus) volt. A szekció célja, hogy lehetőséget teremtsen az új kutatási eredmények bemutatására a szakmai közönség számára. Összesen kilenc fiatal szakember, elősorban doktorandusz (PhD) hallgató élt a lehetőséggel, a bemutatott vizsgálatok a gazdasági haszonállatok, mint a sertés, a brojler csirke, a tojótyúk, pecsenyekacsa és a tejelőtehenek, valamint egyéb állatok, ló és kutya takarmányozási és/vagy tartási rendszerének értékelésével foglalkoztak. A poszterek rövid, 2 perces bemutatását követően résztvevőknek lehetősége volt kérdésekre, amiket az előadók örömmel megválaszoltak.

 

tóthi r

Dr. Tóthi Róbert

 

A következő, 21. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium két év múlva, 2024-ben kerül ismét megrendezésre.