A sertéságazat a magyar mezőgazdasági kibocsátás 8 százalékát tette ki 2018-ban, a magyarországi sertésállomány a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján pedig megközelítette a 2,9 milliót.
Az ősszel megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár látogatói körében végzett kérdőíves kutatásból kiderült, hogy a válaszadók több mint fele úgy véli, alacsonyabb jövedelem mellett is lehet egészségesen táplálkozni, amelybe a sertéshús fogyasztása is beilleszthető.
A megkérdezettek több mint 65 százaléka megbízhatóbbnak tartja a magyar termékeket a külföldről érkezőknél és ezt szívesebben is emelik le a polcokról. Bár a válaszadók 1/3-a nyitott az újdonságokra és szívesen próbál ki új ízeket, vásárlásnál leginkább egy már jól ismert márka felé nyúl.
A húsfajták közül legnépszerűbb a csirkehús, a megkérdezettek több mint 90 százaléka naponta fogyasztja, ám a sertéshús sincs sokkal lemaradva, 80 százalékos napi, heti szintű fogyasztási aránnyal a dobogó második fokán áll. Marhát, pulykát, halat inkább csak havonta, kacsa, liba és vadhús pedig még ennél is ritkábban kerül a válaszadók asztalára.
A megkérdezettek felének a sertéshús megvételekor számít az ár, kétharmaduk pedig tudatosan figyel a szavatossági időre, a termékek összetevőire és az élelmiszerbiztonságra is.
Lényeges még a vásárlási döntés meghozatalakor az áruk származási helye, a családtagok véleménye, a termék kinézete és a tartósítószerek feltüntetett értékei. Meglepő módon a koleszterin-, energia- és zsírtartalmat nem tartják annyira fontos befolyásoló tényezőnek.
