Ezért különösen fontos, hogy az előttünk álló időszak során miként alakul a vízbevétel. A jövő évi termés nagyságát jelentősen befolyásolhatja az a tény, hogy a talaj vízkészlete hogyan alakul a hónap során. Sikerül-e a száraz talajoknak vízzel feltöltődniük.
Szerencsére, az úgynevezett másodlagos csapadékmaximum hazánkban ehhez a hónaphoz köthető. Ezt a megnövekedett csapadékossági hajlamot mediterrán hatásnak nevezi a szakirodalom. Ebben az időszakban ugyanis gyakorta érik el az országot mediterrán térségből származó ciklonok. Ennek eredményeképpen, különösen a délnyugati országrészben bőséges csapadékhullásra számíthatunk. Észak-kelet felé haladva csökken a lehullott csapadék mennyisége, azaz mérséklődik a mediterrán hatás. Novembert követő téli hónapokban mérséklődik a csapadék mennyisége, azaz ha november hónap végéig nincs kellő vízbevétel, akkor a tél hátralévő részében erre már kevesebb esély adódik. A fagyott talaj állapot miatt a víz mélyebb rétegbe való lejutása is nehézségekbe ütközik.
November hónapunk időjárásában, sokszor erősen érződik a télies jelleg. Különösen a hónap végén tapasztalható jelentősebb hőmérséklet visszaesés ami, ha nedvesebb időjárással társul gyakorta „meghozza” ez első összefüggő hótakarót is a síkvidéki területeken. Ahogy mondani szokták „Erzsébetkor (nov. 19) a föld fehérbe öltözik”.
Jóllehet a hónap elején, még előfordulhatnak akár 20 fok fölötti maximum hőmérsékletek, a hónap végén azonban már annak is örülhetünk, ha 5 °C-ig emelkedik a hőmérők higanyszála.
Az eddigi legmelegebb novemberi nap 1997 november 8-án köszöntött ránk, ekkor az ország számos pontján, a maximum hőmérsékletek a kora délutáni órákra elérték a 25 °C-ot.
Míg a leghidegebb napban 1988 november 24-én volt részünk, amikor is a hajnali órákban csaknem –20°C-ig süllyedt a hőmérők higanyszála és napközben sem emelkedett –7-8 °C fölé.
November hónap folyamán intenzíven csökken a hőmérséklet és a nappal hossza, növekszik ellenben a borultság és a ködhajlam. A hónap átlaghőmérséklete csaknem 6 °C-kal alacsonyabb az októberi értéknél. A nappalok hosszának rövidülésével csökken a napmagasság is a hónap folyamán. Az időjárás változékonyabbá, csapadékosabbá válik, mint októberben. Gyakoribbak a frontátvonulások, melyek általában több napos országos csapadékhullást,- mely többnyire eső- eredményeznek.
Az Azori-szigeteki magasnyomás fokozatosan leépül, így megnyílik a mediterrán térség áramlási mezeje, ahonnan egy-egy ciklon északabbi pályára kerülve, a Kárpát-medencében is csapadékosra fordítja az időjárást.
Szárazabb novemberben, mint 1902-ben előfordult, hogy nem hullott egyetlen mm csapadék sem, míg nedvesebb novemberi időjárásnál mint például 1919-ben, akár 145 mm-nyi csapadék is hullhat.
A napi átlaghőmérséklet a hónap eleji 6,5 °C-ról 1,5 °C-ra csökken. A csökkenés mellet megfigyelhető kisebb mértékű ingadozások, az előforduló melegedési és lehűlési periódusok a ciklonok átvonulásának köszönhető. Ezek előoldalán melegebb, hátoldalán hidegebb levegőt szállítanak a Kárpát-medence térségébe.
A sokéves átlag szerint hőmérséklet visszaesésre számíthatunk november 8-án, 10-12 között, 20-án, 23-án, 27-én illetve 29-én. Kisebb mértékű felmelegedésre számíthatunk november 9-én, 12-16 között, illetve 28-án.
A napi maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 11 °C körül fordulnak elő, míg a hónap végén általában csak 5 °C alatti értékekre számíthatunk. A hónap során átlagosan 3 olyan napra számíthatunk, amikor 15 °C fölé emelkedik a hőmérő higanyszála. Egyes években, mint például 2000-ben a hónap folyamán 14 nap mértek 15 °C fölötti hőmérsékleti értékeket. A minimum hőmérsékletek átlagosan 3 és -1 fok között alakulnak.
1988 novemberében 28 nap süllyedt 0 °C alá a hőmérséklet a hajnali órákban, míg 1996-ban csupán 1 fagyos nap volt a hónap során (átlagosan 13 ilyen nap szokott lenni).
Az eddigi legalacsonyabb napi átlaghőmérsékletet, -15 °C-ot, 1988 november 24-én mérték, míg a legmagasabb átlaghőmérsékletű napban 1997 november 8-án volt részünk, ekkor a napi átlaghőmérséklet 18,8 °C volt.
Az eddig előfordult legmelegebb illetve leghidegebb november havi átlaghőmérséklet között több mint 10 °C-os különbség volt. 1988-ban –1,8 °C volt a hónap átlaghőmérséklete, ami 6 fokkal maradt el a sokéves átlagtól. 2000-ben a november hónap átlaghőmérséklete 8,6 °C volt ami 4,5 °C-kal haladta meg a sokéves átlagértéket.
A talaj vízkészletében további növekedést tapasztalhatunk. Tovább csökken a párolgás mértéke és növekszik a csapadék mennyisége is az előző hónaphoz képest.
A nappalok rövidülése tovább folytatódik a hónap folyamán. A hónap eleji 10,5 órás nappal hosszúság a hónap végére 9 órára csökken.
A napsütés havi mennyisége a síkvidéki területeken az előző hónapra jellemző értéknek csaknem a felére, 80-90 órára csökken. A napsütéses órák napi összege nem sokat változik a hónap során 2,5-3,5 óra közötti értékek jellemzők. 3,5 órás napfénytartamokra számíthatunk szárazabb, illetve 1,5 órás napsütésre kevésbé száraz időszakokban.
A hónap folyamán legkevesebb napsütésre 10-én, 22-én, 27-én számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 1,5-2 óra közötti.
A felhőzet előfordulási gyakorisága átlagosan 55-65%-os. A csapadék mennyisége az Alföldi területeken általában 45-55 mm között alakul. A hegyvidéki illetve a DNy-Dunántúli területeken a havi csapadék összegek átlaga eléri a 60-80 mm-t is. 1919 novemberében a havi csapadékösszegek az ország több helyén elérték a 150 mm-t, míg 1902-ben több helyen, főként a Tiszántúlon egyetlen millimétert sem regisztráltak a csapadékmérők.
Novemberben is előfordulhatnak jelentős csapadékot (20 mm fölötti) adó záporok, mint 1985 november 6-án, amikor 28 mm-nyi csapadék hullott a Tiszántúl nagy részén.
Az Alföld nagy részén, a hónap során azonban már nem számíthatunk zivatarra. Az alacsonyabb hőmérséklet mellett már nincs olyan nagymértékű légköri labilitás, ami mellett kialakulhatna zivatar.
Átlagosan 11 csapadékos nap fordul elő novemberben. De, 1979-ben 19, míg 1978-ban csupán 4 csapadékos nap volt a hónap során.
Legnagyobb valószínűséggel 13-14 között, 17-én illetve 21-22 között. November 1-én, 5-én, 8-án illetve 29-én csekély, 30%-os valószínűség körüli illetve alatti a csapadék hullásának esélye.
Nagyobb mennyiségű csapadékra 6-án, 14-én illetve 27-én számíthatunk. A havi párolgás kevesebb, mint a lehullott csapadék mennyisége. Síkvidéki területeken 14-18 mm-es a párolgás havi összege. A talaj nedvesedése tehát folytatódik. A mélyebb rétegek feltöltődése attól függően megy végbe, hogy mikor és milyen mértékben áll be a talajfagy a felső talajrétegekben.
Három alkalommal számíthatunk mezőgazdasági szempontból jelentős, 5-20 mm közötti, vízkészletet növelő csapadékra a hónap során. 1965-ben 9, míg 1963-ban, 1973-ban, 1986-ban, 1994-ben, 1996-ban nem volt jelentősebb (5 mm fölötti) mennyiségű csapadék november hónap folyamán.
Átlagosan maximálisan 9 napig tartó csapadékmentes periódusra számíthatunk a hónap folyamán, de 1978-ban 21, míg 1971-ban maximálisan 3 napig tartott a száraz periódus, azaz minden negyedik napon hullott valamennyi csapadék.
A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán kisebb ingadozásokkal ugyan, de emelkedést mutat. Ennek legfőbb oka a csökkenő hőmérséklet.
A hűvösebb hajnali órákban ezért gyakori a harmat illetve fagyos reggeleken a dér képződése. A relatív nedvességtartalom átlagos értéke síkvidéki területeken 80-85% közötti. A hónap folyamán legnagyobb relatív nedvességi értékekre 15-én, 20-24 illetve 29-30 között számíthatunk. Ezek a napok összefüggésben vannak a hónap csapadékosabb időszakaival.
A hónap folyamán a ködhajlam jelentősen megnő. A mélyebben fekvő területeken, szélcsendes időjárási helyzetekben, a késő esti óráktól a kora reggelig csaknem minden nap számíthatunk köd kialakulására.
A ködhajlam november 7-9, 15-20, 23-25 valamint 28-29 között tekinthető különösen jelentősnek.
Forrás: Agroinform.com
