MENÜ

ONFARM határszemle – fókuszban a nitrogén asszimiláció (Újpetre, 2021. március 5.)

2021.03.08.

Március első hetében a következő határszemle állomásunk Baranya megyében, Újpetre határában volt, ahol Ollós Gábor látott vendégül minket egy szépen bokrosodó őszi búza táblán. A szervezésben segítségünkre volt a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Baranya megyei Szervezete is.

 

Kissé szeles időben, fátyolos napsütésben kezdődött a kollégák kötetlen beszélgetése. Az első megállapítások egyike volt, hogy sajnos porzik a határ, a kiszórt fejtrágya beoldódásához is nagy szükség lenne egy kiadós esőre. A böjti időszakra jellemző módon a szél folyamatosan szárítja a felső talajréteget, illetve hatására szinte állandóan zárva vannak a növények légcsere nyílásai. Ennek oka, hogy a légmozgás szárító hatása ellen a növény a párologtatás minimalizálásával, azaz a sztómák (légcsere-nyílások) zárva tartásával védekezik. A szél itt ún. stressz-faktor, amire a búza vészreakcióval válaszol. A vészreakció, más néven alarm fázis, a stressz szindróma eleme. A környezeti hatásokra a növények általános módon reagálnak, illetve adott séma szerint változtatják meg a működésüket. Ezeknek a folyamatoknak az összefoglaló neve a STRESSZ-SZINDRÓMA. (A részletes leírása az ELTE szakmai kiadványában olvasható)

 

ujpetre-hatarszemle-20210305-1

ujpetre-hatarszemle-20210305-2

Az újpetrei búza állapotát növényi mintavételezéssel mértük fel. A főhajtás kalászkezdeményét kb. 0,5 cm-re találtuk meg a gyökérkorona fölött. A látható oldalágak mellett a rügyhüvely takarásában további kezdeményeket találtunk, amelyek egy része 1-2 mm-es nagyságú, és nyugalmi állapotban (ún. lag fázis) van. Akkor fog majd fejlődésnek indulni, ha a körülmények lehetővé teszik, illetve a főszárral történik valami, és a növény egy új oldalággal pótolja a kiesést.

 

ujpetre-hatarszemle-20210305-3

inkedbÚza_Újpetre_határszemle_20210305_091148_zoom_li-k

 

Szó esett a tavaszi tápanyag ellátásról, és ennek kapcsán a nitrogén felvételéről és a CO2 asszimilációról.  A növények esetében két fontos alapanyagot ismerünk, amire a vegetáció során folyamatosan szükségük van: az egyik az energiát biztosító cukor, a másik a fejlődéshez nélkülözhetetlen aminosavak. Az előbbit a fotoszintézis segítségével állítják elő a növények, és keményítő formában raktározzák. Az utóbbi nitrogénből (NO3-) és szerves savakból készül, és aminosav raktárakba kerül, vagy kész fehérje formájában a működési folyamatokat segíti (pl. enzimek, hormonok). A levelek nitrogén tartalmának kb.50%-a egyetlen fehérjében, a RUBISCO-ban található. Ez az enzim kulcs fontosságú a fotoszintézisben, hiszen a széndioxid megkötését katalizálja. A megfelelő nitrogén ellátás biztosítja tehát a fejlődő levelek RUBISCO tartalmát, ami pedig a fotoszintézis intenzitásáért és hatásfokáért felelős. Ha gátolt a nitrogén felvétele (pl. stressz állapot), akkor a meglévő fehérjék lebontásából származó aminosavakból tud csak enzimeket szintetizálni a növény. Ezt tapasztalhatjuk a tavaszi időszakban (aszály, szeles időjárás esetén), amikor a növény nem növekszik, csak tolja ki az új leveleket, de azok mérete, ill. a növény magassága (a megrövidült szárközök miatt) elmarad a szokásostól.

 

ujpetre-hatarszemle-20210305-4