vágyó lakosság számára (fotó: Orbán Zoltán)
A bagolyszámlálásra a lakosság bevonásával országosan, évenként megismételt módon kerül sor. Ekkor veszik számba az erdei fülesbagoly telelőhelyet. A felmérésben bárki részt vehet. Az MME az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít. Az egyesült azt kéri a résztvevőktől, hogy a baglyok számlálása közben tartsák szem előtt a madarak nyugalmának biztosítását.
Ezért lehetőleg ne menjenek be, különösen csoportosan ne a nappalozófák alá, vagyis oda, ahol a baglyok csapatosan ülnek a faágakon - ha a számolás miatt ez nem elkerülhető, a lehető leghalkabban egy ember végezze azt -, a fatörzstől tartsanak a lehető legnagyobb távolságot, amit egy távcső használata megkönnyít.
Ha azt tapasztalják, hogy az addig békésen, felborzolt tollal pihenő baglyok a testükhöz lapított tollakkal (ilyenkor a madarak vastagsága a felére-harmadára csökken), felmeresztett tollfülekkel kezdenek figyelni, húzódjunk még hátrább. Így tudják elkerülni, hogy a nappalozó baglyok megriadva felrepüljenek. Ha ez mégis megtörténik, hagyják ott a helyszínt, hogy a madarak néhány kör megtétele után vissza tudjanak ülni.
A bagolycsapatokról ugyanis egész télen várja az MME az adatokat, amiket akár utólag, így a tavasz folyamán is érdemes beküldeni az egyesületnek, mert ezek is bekerülnek az éves összesítésbe – hívják fel a figyelmet a szakmai szervezetnél. Hozzáteszik: készül ugyanis egy éves összesítés az adatok alapján a témáról, így minden információ bekerül az országos Madáratlasz Program adatbázisába, ami pedig részét képezi egy európai szintű MAP összesítésnek. A felmérés Facebook közösségi oldalon, a www.facebook.com/erdeifulesbagolyszamlalok webcímen csatlakozhat bárki.
A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Ezek közül az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő fontos információ lehet, hogy a baglyok igen nagyszámú kisrágcsálót pusztítanak el évről-évre. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérések alapján biztosan Magyarországon tartózkodó mintegy 16 ezer bagoly több, mint 4 millió mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el egy télen. Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege - 25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva – több, mint 100 tonna.
A gazdálkodóknak tehát ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok (nem számolva a már néhány hetes korában ivaréretté váló kisrágcsálók utódait, melyekkel ez a szám nagyságrendekkel nagyobb) ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.
A baglyok jelenléte tehát gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke, hogy jelenlétük a környezetben biztosított legyen. Így a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszthat.
A telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állati viselkedésről, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.
