A hajdani Jugoszlávia területén Németh József farmergazdaságok orvosaként szerezte szerteágazó tapasztalatait, hiszen minden állat nyavalyájához értenie kellett, így gyógyított lovakat, teheneket, kecskéket, libákat, de kutyákat, macskákat is, amit elé hozott az élet.
Az óbudai Reménység Állatklinika olyan rendelő, ahová a visszatérő kutyákat nem szükséges pórázon bevonszolni, hanem ha kinyitják előttük az ajtót, besétálnak a saját lábukon. Emlékeznek rá, hogy itt jutalomfalatot és simogatást kaptak, szurkálás és mindenféle kellemetlen kezelések helyett. Sőt, a vizsgálóasztalra sem erőszakolják fel őket, így semmilyen stresszel sem jár a látogatás. Ez azért fontos, mert az állat akkor árul el a legtöbbet a betegséghez vezető állapotáról és körülményeiről, ha azt a vizsgálati módszerek nem zavarják meg feleslegesen. A helyzet szokatlanságától feszült kutya vagy macska pulzusa bizonyára nem a valós értékeket mutatja, így a barátságtalan légkör a diagnózis felállítását nehezítené meg.
A póráz mindkét vége fontos
A doktor úr a póráz mindkét végét alaposan szemügyre veszi. Az állat és gazdája viszonyában is nagyon sok hasznos információ rejtőzik a betegségek lehetséges okainak feltárása szempontjából. További értékes adatokat szolgáltat az aggódó gazdi beszámolója az etetésről, az élettérről, a kis jószág viselkedéséről, pszichés állapotáról. Hiszen aki hobbyállatok közelében élt valaha is, nem árulunk el nagy titkot, hogy mind-mind külön egyéniség. De így van ez pl. a sportlovak esetében is. Egy- egy sérülés, esés, törés, ficam visszavezethető a túlzott megterhelésre, sokszor a lovas figyelmetlenségére, idegességére.
De mire jó ez a gondolatmenet egy haszonállattartó számára?
Nem is kérdéses, hiszen az egészséges tyúkok többet tojnak, a jó körülmények között tartott tehenek teje tápanyagokban gazdagabb lesz, a sertések húsa pedig finomabb. Mindezeket az élelmiszereket elfogyasztó embereknek, azaz nekünk is javunkra válik, sőt a gazda hírnevét is öregbíti, megkönnyíti az eladást ezen a szűkös piacon. A költségmegtakarításról nem is beszélve, ugyanis ha a beteg állat elhullik, a tyúk nem tojik, a tüszőgyulladásban szenvedő tehén nem ad tejet, ez mind anyagi veszteséget jelent, valamint a sokszor későn érkező orvosi segítség költségei is a kiadásokat növelik. A doktor úr szerint a megfelelő takarmányozással, állattartási körülményekkel az állományt tizedelő betegségek, vagy a fentebb említett tüszőgyulladás is elkerülhető. Ez nem áll távol a „Gazda szeme hizlalja a disznót” szemlélettől.
Meglepő módszerek
A homeopátia mellett a gyógynövény terápiát, az akupunktúrát, a biorezonanciát, a mágnesterápiát és az ayurvédikus módszereket is előszeretettel használja Dr. Németh József. Ezeknél a gyógymódoknál nem a gyógyszer kiválasztása, inkább a gyógymódok alkalmazása okozza a legtöbb fejtörést. Azt könnyedén el tudjuk képzelni, hogy a homeopátiás gyógyszereket, gyógynövényeket bele lehet keverni az állatok ivóvizébe, táplálékába, de hogyan lehet például a lovaknál a biorezonanciás terápiát alkalmazni? Kevésbé ritka feladat, ugyanis a nagy anyagi és eszmei értéket képviselő sportlovak gyakori páciensei a doktor úrnak. Elég futurisztikusan hangzik, de a valóságban egy laptop és egy speciális takaró segítségével megoldható ez a nehéznek tűnő kérdés.
Mit szól mindehhez a szakma?
Az Orvosi kamarán belül 40-50 fő él ezzel az alternatív lehetőséggel, amelyet a homeopátia tudománya nyújt a gyógyászatban, de az ún. „kemény mag”, akik elkötelezett hívei az irányzatnak, az legfeljebb 10 főre tehető. Az évek alatt folyamatosan csökkent az orvostársadalom felháborodása és ellenállása, de még mindig nincs elég nyitottság és elfogadás. Lassan, de biztosan szélesedő táborához tipikusan úgy csatlakoznak a kollégák, hogy saját praxisukban ők is találkoznak olyan esetekkel, amikor már egyszerűen nem ad további megoldásokat a hagyományos orvoslás. Ilyenkor szoktak tőle tanácsot kérni.
Egy hatalmas értéket képviselő sportló gazdája pedig úgy áll hozzá, ha már mindenki lemondott az állatról, bármivel, akár sámántánccal, füsteregetéssel, bármivel, de mentsék meg kedvence életét.
A mai válságos időkben egy haszonállattartó, ha arról van szó, hogy egy fertőzés elterjedése miatt le kell vágni az állományt, ami hatalmas jövedelem kiesést okoz, továbbá évekbe telhet a hiány pótlása, szintén nem mond nemet a lehetséges megoldásokra, bármilyen furcsának tűnjék is az első pillantásra.
De nem szabadna idáig jutni. Nagyon sok gond és baj megelőzhető és elkerülhető a megfelelő körültekintéssel, a tudatosabb tartási módszerekkel, takarmányozással, az egészségesebb élettér kialakításával. Hobby és haszonállatok egyaránt, mindegyik a maga módján egészen biztosan meghálálja az odafigyelést, a gondoskodást.
Szívesen átadná szemléletét és tapasztalatait, de nincs kinek. Főleg a városi emberek annyira elszakadtak a természettől, hogy sokszor fogalmuk sincs, mi kerül a tányérjukra, mi az amit megesznek, ami aztán rombolja, vagy jobb esetben építi az egészségüket. Egy osztálykirándulás keretein belül megtartott tehéngazdaság bemutatón egyszer komolyan elhangzott az a kérdés: „Az látszik, hol jön ki a tej a tehénből, no de hogy megy be?” Pedig éppen a válság miatt nagyon-nagy szükség lenne a természet közelibb életre, arra a képességére az embernek, hogy szükség esetén meg tudja termelni az élelmét, mert a doktor úr is megélte már, hogy egyik pillanatra nem volt áram és a boltok polcairól kifogyott az élelem. Továbbá a természet közelibb szemlélettel rengeteg pénzt meg lehet spórolni, például a trágyát nem kell elszállítani költség árán, inkább ki lehet vele váltani a drága műtrágyát. A környezetvédelmi és egészségügyi szempontokról nem is beszélve.
Miért Patadoki néven emlegetik? Furcsa módon semmi köze nincs a klasszikus patához. Egyszer Szarvas környékén tartott egy ismeretterjesztő előadást gazdáknak, mikor megkérdezték tőle, hogyan gyógyított, amikor még normális doktor volt és nem afféle „pata” doktor, ami a homeopata kifejezésből származik.
Berkó Zsófia
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/patadoki_-_szelid_modszerek_az_allatgyogyaszatban
