MENÜ

Podcast beszélgetés a jégkármérséklő rendszerről

Agro Napló 2020.08.10.

Az agrár-köztestület közzétette azt a  podcast beszélgetést az országos jégkármérséklő rendszerről, amelyet Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és Szobonya Nikolett, a NAK meteorológusa folytatott egymással a közelmúltban.

 

A beszélgetés során többek között elhangzott, hogy az időjárás változása, az extrém időjárási jelenségek megszaporodása tette szükségessé az országos jégkármérséklő rendszer kiépítését. Ez a rendszer pedig nemcsak a mezőgazdasági területeket védi meg, hanem a lakosság, a vállalkozások és az állam ingatlanjait és ingóságait is. A rendszert a NAK üzemelteti, működését az Agrárminisztérium (AM) finanszírozza a Kárenyhítési Alapból.

Győrffy Balázs emlékeztetett: a különböző jégkármérséklő technológiákat évtizedek óta alkalmazzák hazánkban. Mindehhez Szobonya Nikolett hozzátette: a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) 1976-1990 között Baranya megye egy részén rakétás, majd 1991-től a három dél-dunántúli megyében (Baranya, Somogy, Tolna) talajgenerátoros védekezési rendszert működtetett, ezt bővítette ki a NAK az ország teljes területére. A NEFELA által üzemeltetetett rendszer hatására 73 százalékkal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben.

A meteorológus elmondta még azt is, hogy a talajgenerátorok az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztására lépnek működésbe, a zivatarok kialakulása előtt 2-3 órával. Idén megnehezíti a pontos előrejelzést a lecsökkent légi forgalom, és így a repülőgépek által szolgáltatott meteorológiai adatok hiánya. A részletekről szólva ismertette: a generátorok acetonos ezüst-jodidot párologtatnak el. A hatóanyag a feláramlással a felhőkbe jut, és ott növeli a jégszemek számát, ezáltal csökkenti a méretüket. A védekezi időszak minden évben április 15-től szeptember 30-ig tart. Nincs olyan technológia, amely meg tudná szüntetni a jégesőt, az viszont garantálható, hogy a kisebbek lesznek a jégszemek – mutatott rá a szakember.

Összefoglalta: a jégszemek a felhők megközelítőleg -30 Celsius-fokos hőmérsékleti tartományában alakulnak ki, ezek – erős feláramlás esetén – össze is tapadhatnak, és a talajra búza, borsó nagyságban érhetnek le. Egyes esetekben akár -50 és -60 Celsius fok alá hűl a levegő a felhőben, ez már akár teniszlabda nagyságú jeget eredményezhet.

Elhangzott továbbá: a rendszerrel csak részben, vagy egyáltalán nem lehet védekezni a Magyarország területére a határon túlról érkező, „nem kezelt” zivatarcellák ellen, hiszen ezekben a jégmagvak már kialakultak, illetve a szupercellák ellen sem. Utóbbiak több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Megjegyezte: a határon túlról érkező jég ellen a jégkármérséklő rendszert nem lehet hatásosan védekezni, mert ott ez a rendszer nincs kiépítve.

A meteorológus elmondta: az országos jégkármérséklő rendszer egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Tavaly a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. Az eredményes védekezést például az is mutatja, hogy júniusban a hazánkon is átvonuló, és néhol búzányi vagy borsónyi nagyságú jeget okozó hidegfrontok határainkon túl (Horvátország, Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia) többfelé okoztak nagyobb jégkárokat, ezekből az országokból több mint 50 helyről jelentettek 4-5 centiméter átmérőjű jeget.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a jégkármérséklő rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső, vagy hogy miatta van aszály. A védekezéshez használt ezüst-jodidnak sincsen semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve – húzták alá a beszélgetés résztvevői -, a hatóanyagot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák.

A NAK a jégkármérséklő rendszer társadalmi beágyazottságát igyekszik növelni azzal, hogy elindította a rendszer – minden érdeklődő által elérhető – online felületét, amely, többek között, számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról. Mindemellett – a társadalmi edukáció jegyében – egy meteorológiai kisokos is segíti a jobb tájékozódást. A leglátványosabb információs elemek a valós idejű térképek.

A beszélgetés megtekinthető itt: