MENÜ

Püski profizmus: talajismeret, pontos vizsgálatok és gazdafórum

2022.11.24.

Közel 30 fő vett részt a Digitális Agrárakadémia rendezvényén a Győr-Moson-Sopron megyei Püski község Faluházában. A házigazda az Agrofil-SZMI Kft. volt, a cég szakemberei több, különleges felszereltségű talajszkennert, egy változó mélységű művelésre alkalmas talajlazítót, valamint az ezek mozgatására szolgáló traktorokat és terepjárókat mutattak be az épület mögötti murvás-füves területen.

 

A programot Derdák Gábor óvári gazdász és precíziós mezőgazdasági szakmérnök, a Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazdák Gazdakör elnöke nyitotta meg, aki a fejlesztés és a változás fontosságát emelte ki. Elmondta, hogy a MAGOSZ részéről is kiemelten fontosnak tartják az agrárdigitalizáció támogatását, ezért igyekeznek a Digitális Agrárakadémia programjain a legújabb technológiai megoldásokat, a gyakorlatban hasznosítható tudást átadni.

 

Derdák Gábor, a Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazdák Gazdakör elnöke beszél a Püski Faluházban, a DAA helyi rendezvényén

 

Lajos Mihály óvári gazdász, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója a saját rendszereikben gyűjtött adatokról, a tapasztalataikról és az általuk alapított termelői klub feladatairól beszélt bővebben. Felvázolta az agrárdigitalizáció elterjedésének és pontos működésének kihívásait, amelyekkel meg kell küzdeni a gyakorlatban lehető legjobban működő, adatalapú gazdálkodás megvalósítása érdekében. Ennek eléréséhez többféle út van a termelők és a témában aktív szakemberek előtt.

A jó választáshoz körültekintően, a gazda szemét támogatva kell fontos és pontos adatokat szerezni, majd azokból szakmai döntést hozni. Ezért a megfelelő döntések megalapozott előkészítést és odafigyelést igényelnek – mondta.

Elhangzott az is, hogy a szakember és csapata közel 20 éve foglalkozik a precíziós technológiákkal, ezalatt rengeteg olyan nehézséggel találkoztak, ami akadályozta és elbizonytalanította a termelőket. Azonban az évek során az emberek, a gépek és a programok is fejlődtek, tanultak és tapasztaltak, ez elősegítette a haladást és a technológia javulását. Az alap azonban mindig a talaj- és a területismeret, amihez megfelelő mérési módszereket kell társítani. Ezek után lehet a rendelkezésre álló adatokból döntéstámogató rendszerek és szakmai javaslatok segítségével jó megoldásokat választani – fogalmazott.

A technológiával kapcsolatos elképzelések és a gyakorlat nem mindig egyeznek, ezért az összefüggések megfigyelése, felismerése és a döntéstámogatásban való felhasználásuk elengedhetetlenül fontos a precíziós sikerhez. A gyakorlatban tapasztalatokat szerezve kell együtt fejlődni a traktorossal, az agronómussal, a szaktanácsadóval és a művelt területtel – mondta Lajos Mihály.

A szakember egy megszemélyesítést is használt a hazai helyzet és a pontos gyakorlati megvalósítás jellemzésére:

„Egyelőre sok helyen még nem ér le a földig az agrárdigitalizáció lába. Ha nincs meg a megfelelő alapismeret és a készségszintű tudás, csak lebeg az egész történet, mint egy nagyra fújt lufi.”

Ezért változtatni kellene a szakemberek pontossághoz való hozzáállásán, tenni szükséges a hazai oktatás gyakorlatiasabbá alakításán, valamint beszélgetni, elemezni, vitázni kell a helyspecifikus technológia működő és nem működő megoldásairól – mondta.

A talajmintavételek elvégzése és a tápanyagutánpótlási tanácsadás mellett a cégnél 900 hektárra készítettek vetéstervet az idén. Lajos Mihály beszámolt a változó tőszámmal kapcsolatos tapasztalataikról is, amiknél a drótféreg sokszor nyomás értelmetlenné tette a tőszámszabályozással kapcsolatos elvárásokat. Kitért a változó mélységű talajművelés megoldásaira is, amit az országban még kevesen használnak, de a lehetőség és a technológia megvan hozzá a Püski cég szakembereinél.

 

Balról jobbra Dr. Kalocsai Renátó, Dr. Milics Gábor és Lajos Mihály a Digitális Agrárakadémia rendezvényén, Püski község Faluházában, 2022. november 7-én.

 

„Talajvizsgálat és tápanyagellátási szaktanácsadás” témáiról a Széchenyi István Egyetem docense, Dr. Kalocsai Renátó ismertette a helyes és okszerű talajművelés fontos kérdéseit és megoldásait, amivel a termelők rengeteget nyerhetnek és javíthatják a költséghatékonyságukat. A soproni erdész és óvári gazdász szakember a szenzorokról és az oktatás fejlesztéséről is beszélt, valamint kiemelte, hogy rá kell állni az öntözésre. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Mosonmagyaróváron ezért Mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki és Mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki szakra is lehet jelentkezni a tématerület tudásának megszerzéséhez. Elmondta, hogy komoly talajvédelmi problémákat okoz a művelés minősége. Sokan 5-6 év öntözési gyakorlat után tapasztalják, hogy 10 milliméter kijuttatása után már nem nyel el több vizet a talaj. Ezért is kiemelten fontos odafigyelni a talajegészségre és a szerkezetességre. A laborvizsgálatok jelentőségéről is beszélt, hogy a harmonikus tápanyagellátás érdekében meg kell ismerni a művelt területek adottságait, adatait, a bennük található mikro- és makroelemek mennyiségét.

Dr. Kalocsai Renátó arra kérte a gazdákat, hogy mindent szkepszissel, kételkedve fogadjanak el, több oldalról is vizsgáljanak meg. Figyeljenek a technológia helyes megvalósítására, végezzenek megfigyeléseket és elemezzék az eredményeket.

A humusztartalom, a magnéziumellátottság és a mikroelemek jelentőségéről is beszélt, a tapasztalatai, mintegy 3 millió vizsgált hektár alapján a magyar talajok közel 50 százaléka ugyanis rézhiányos, 75 százalékánál pedig cinkhiány mutatható ki. Ezeket lombtrágya alkalmazásával lehet feljavítani, ami főleg az erre igényes növényeknél kulcskérdés.

 

Veris talajszkenner Püski községben, a DAA helyi rendezvényén

 

Majd Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense beszélt az agrárdigitalizáció helyes és helytelen gyakorlatáról is. Kifejtette, hogy a használható, helyesen gyűjtött adatok jó felhasználása a historikus elemzésektől kezdve egészen az aznapi állapotok gyors megjelenítéséig kiemelten fontos feladat. Oda kell figyelni a pontosságra, mindig igényesnek maradni a rögzítésnél és a tárolásnál is, hogy felhasználhatóak és a gyakorlatba illeszthetőek legyenek az adatok – mondta. Bemutatta a Digitális Agrár Stratégia és a Digitális Agrárakadémia történelmét és a fejlődés mérföldköveit, valamint felajánlotta a DAA szakmai előadók, továbbá a Digitális Bemutató Gazdaságokat vezető szakemberek segítségét azoknak, akik érdeklődnek a változás és a fejlődés iránt. 

 
Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense beszél a Püski Faluházban tartott DAA bemutatón

 

A három előadást után gazdafórum következett, amin több termelő is elmondta, hogy milyen kihívásokkal találkozott a területein. A fórumbeszélgetés során sok szó volt az adatgyűjtés pontosságáról, az információk raktározásáról és kezeléséről. A javuláshoz sok helyen szintlépésre van szükség a felhasználásban és a gyakorlatba illesztésben egyaránt. A technológiai elemeket pedig csak akkor érdemes alkalmazni, ha azok plusz jövedelmet hoznak, bár ebben a megtérülés ideje is sokat számíthat. Elhangzott, hogy a helyspecifikus gazdálkodás helyes megvalósításához „kiművelt fő és hasznos adat” szükséges. Ezekhez változás kell az oktatási és a tudásátadási folyamatokban, hogy minden érintett annyira érdekelt és képzett legyen, hogy működőképes legyen a technológia a földeken és az üzemekben.

 

A talajvizsgálat (elöl, Veris szkenner) és a változó mélységű talajművelés (hátul a piros, továbbfejlesztett talajlazító) eszközei a Püski DAA-bemutatón

 

Több példán hallgathattuk meg, hogy mennyire komoly jelentősége van a csapadék hasznosulásának, valamint a fejtrágyázás, a tápanyagutánpótlás és a szaktanácsadás fontosságáról is beszéltek. A zónalehatárolás kérdése sokakat megmozgatott, itt az egyik legfontosabb alap, hogy az adatgyűjtő és a gépkezelő személy eljusson arra a szintre, hogy átlássa, van értelme a feladatnak. A beszélgetés legnagyobb haszna az volt, hogy a termelők és a szakemberek által felvetett problémákra kerestek és adtak megoldásokat. Itt is elhangzott, hogy a digitális gazdálkodás akkor jó, ha helyettesíti, támogatja a gazda szemét, mert ahogy a mondás tartja, az növeli a termést, hizlalja a jószágot. Minél több ismeret, tapasztalat és adat áll rendelkezésére a döntéshozónak, annál gyorsabb és jobb reakciókat tud adni egy-egy adott helyzetre a termelés során. A beszélgetés egyik legfontosabb üzenetét Lajos Mihály fogalmazta meg: „A helyspecifikus gazdálkodástól ne csodát, hanem segítséget várjunk!”

 

Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 2021, 3-as csoport

 

Forrás: digitalisagrarakademia.hu