A hízott máj (liba és kacsa) termelés száz százalékát adja az Alföld, elsősorban Bács-Kiskun, de Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyék tenyésztői is. Ennek 80 százaléka kárba veszett a madárinfluenza miatt. A vízi szárnyas (hízott liba mellett pecsenyekacsa, húsliba) termelés kétharmadát az Alföldön állítják elő, ennek 70 százaléka vált az enyészet martalékává – mondta a Magyar Hírlapnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. Úgy fogalmazott: „Annyi libát és kacsát kellett kiirtani az Alföldön, hogy lassan már nem lesz mit.” Az érintett 280 baromfitelepből csupán kettő-kettő foglalkozik pulykákkal, illetve csirkékkel.
A madárinfluenza miatt eddig hárommillió baromfit pusztítottak el az állategészségügyi hatóságok másfél hónap alatt, a közvetlen kár hárommilliárd forint. Az állam száz százalékban megtéríti a kiirtott baromfik piaci értékét és a megsemmisített takarmány költségét.
Vannak azonban közvetett károk is. A Baromfi Termék Tanács azt javasolja a kormánynak, hogy a közvetett károk miatt kapjanak ellentételezést a termelők, a kereskedők és a feldolgozók is.
Csorbai Attila hangsúlyozta: a termelőknek közvetett kárt okoz, hogy jelenleg áll a termelés hatósági intézkedések miatt, nem tudnak telepíteni állatállományt a tenyésztők. A terméktanács most azt számolja ki, hogy egy négyzetméter felületen egy napra vetítve milyen kompenzáció illetné meg a tenyésztőket a munkabér-kiesés és az amortizációs költségek, bankhitelek következtében. A cél: ne kelljen senkit sem utcára tenni, és képesek legyenek visszafizetni a kölcsönt. Szintén ellentételezést kérnek túltermelési költségekre, ugyanis a kórral nem fertőzött, de megfigyelési körzetben lévő cégek sem értékesíthetnek tojást, csak vágóhídra vihetnének baromfit, például napos csibét.
A madárinfluenza miatt több ország, Japán, Dél-Afrika is megtiltotta a magyar baromfiáruk bevitelét, ha egy szállítmány úton volt, azt visszaküldték, ami jelentős logisztikai költségeket jelent a kereskedőknek. A mélyhűtött termékeket egyáltalán nem, vagy csak csökkentett áron értékesíthetik más országban.
Az elnök-igazgató megjegyezte: tíz–tizenkét baromfifeldolgozónak hárommilliárd forintos közvetett kárt jelent csak az, hogy több ezer dolgozójukat heti öt nap helyett csak egy napon tudják foglalkoztatni a termeléskiesés következtében. A Baromfi Termék Tanács ezért kezdeményezi, hogy a munkaerő megtartása végett a feldolgozók kapják meg ezt az összeget. Ezt a javaslatot a múlt héten már továbbították a földművelésügyi tárcának. A baromfitartók és -kereskedők közvetett káraira vonatkozó ellentételezési érték milliárdos nagyságrendre tehető, most összegzik az adatokat, és napokon belül benyújtják az igényt a kormánynak.
Csorbai Attila szerint súlyos gondot jelent, hogy az elhúzódó, hatósági fertőtlenítési, épülettakarítási intézkedések miatt a baromfitartók nem tudják, mikor indulhat be a termelés.
A terméktanács azt is szorgalmazza, hogy kormányrendeletben szigorítsák a baromfitartás szabályait. A javaslat szerint mindenhol kötelező lenne a fedett etető-itató, így vadmadarak nem juthatnának be. A telepeket el kellene különíteni egymástól, és kötelezően kerítéssel körbevenni. A rágcsálóirtásra nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Kötelezővé válna a munkaruhacsere, illetve az autók fertőtlenítése is.
