Horvátország nem tiltja ki ugyan a Magyarországról származó sertés eredetű termékeket piacáról, de arra kér mindenkit, hogy az afrikai sertéspestis (AFP) felbukkanása miatt ne hozzon be élősertést a szomszédos országból – mondta Tomislav Tolusic horvát mezőgazdasági miniszter csütörtökön Zágrábban – tájékoztatott az MTI.
Az ukrán határ melletti Tiszakerecseny község határában elhullottan talált vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. A fertőzés feltehetően Kárpátaljáról, a fertőzött, vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén került át Magyarországra.
A sertéságazatra vonatkozó embargó pillanatnyilag az export 20-22 százalékát érinti, és ez az összes termelés 6-8 százaléka, tehát nemzetgazdasági szinten számszakilag nem jelent nagy gondot. Azokat a cégeket ugyanakkor, ahol magas az árbevételen belül a távol-keleti, főként japán export, érzékenyen érintheti az embargó – mondta a Magyar Hírlapnak Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője.
Fejlesztésekkel és beruházásokkal biztosítható a baromfiágazat versenyképessége, a termelés és export növekedése – mondta Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke csütörtökön Budapesten a Baromfi világnap alkalmából szervezett szakmai tanácskozáson – közölte az MTI.
Az idén ötödik alkalommal rendezi meg a Baromfi Termék Tanács (BTT) a Baromfi Világnapot. Az esemény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a baromfiágazati szereplőkre, akik egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ élelmiszer-ellátásában.
Jól bevásároltak magyar marhából a külföldi partnereink az év elején: a Törökországba irányuló export a négyszeresére nőtt, míg Horvátországba 71 százalékkal több élő állatot szállítottak a hazai tenyésztők – írja a Magyar Idők csütörtöki számában. A szarvasmarhatartók mellett a baromfisok is fellélegezhettek, a tavalyi madárinfluenza-járványt követően ismét fellendült a kivitel.
Bár még csak vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát, már mérhetők a sertéságazatot ért gazdasági károk – írja a Világgazdaság szerdai számában. Az exportőrök alternatív piacokat keresnek az éves húskivitel egyharmadának, a termelők pedig jó ideig veszteségeket hozó felvásárlási árakkal kénytelenek számolni.
Változott az Európai Bizottság 2016/2080 végrehajtási rendelete. Ennek alapján értékesíthető a 2016. május 1. előtt betárolt sovány tejpor – közölte a nak.hu.
2018. április 26-án Szarvason a NAIK Halászati Kutatóintézetben került megrendezésre a V4 Édesvízi Akvakultúra Konferencia, melyen 11 ország (Ausztria, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) 45 szakembere vett részt. A rendezvényt a magyar V4-elnökséghez kapcsolódóan a Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztályával közösen szervezte meg a NAIK HAKI.
Ideiglenes korlátozást vezetett be május 7-ével az orosz állategészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálat (Rosszelhoznadzor) a Magyarországról származó élő sertések és sertéshúsból készült hústermékek, sertésembrió és reprodukciós anyagok bevitelére – közölte az MTI.
„Az EU-ban 42 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez”
