A koronavírus-járvány jelentősen nem befolyásolta a tranzakciók számát a termőföldpiacon. A szerződéskötések száma tavaly is nagyságrendileg megegyezett az előző éviekével - közölte Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője. Hozzáfűzte: a tulajdonosváltások száma évente mintegy 100-120 ezer, ennek a felét függesztik ki – azaz teszik nyilvánossá - a gazdák számára a helyi közigazgatási szervezetek. De ennek a mennyiségnek is a jelentős hányada öröklés miatt vált tulajdonost.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a mezőgazdasági szolgáltatásoknál is megnőtt – a cég szakértőinek tapasztalatai szerint – a digitális termékek iránti kereslet. Amit az is jelez, hogy az Agrotax Kft. is új digitális innovációval, alkalmazással jelent meg a piacon. Emellett az osztatlan közös tulajdon felszámolásának első éves tapasztalatait is elemezte a vállalkozás.

Cél az osztatlan közös tulajdon felszámolása

Ez utóbbi nagyon bonyolult folyamat, és a szakemberek is úgy vélik, hogy ez külső – szakértő – segítség nélkül megoldhatatlan feladat – húzta alá az ügyvezető. Kiemelte: az Agrotax Kft. most már teljes körű szolgáltatást kínál a hozzáfordulóknak ezen a területen.

Elmondta: a várakozások ellenére sem robbant be az osztatlan közös területek megszüntetésének tömeges igénye 2022-re, pedig sok szakember erre számított. Korábban ugyanis jelentős igény mutatkozott ennek a tulajdoni formának a felszámolására, mivel a sok gazdálkodó úgy vélte, hogy ez akadályozza a hazai termőföldforgalom dinamikus bővülését. A szakértők szerint ezért van nagy jelentősége a szóban fogó piaci szegmensnek.

Emiatt felfokozott szakmai és piaci várakozás előzte meg az osztatlan közös területek megszüntetésének elindulását. Ez a folyamat mintegy 3,0-3,5 millió személyt, valamint hozzávetőlegesen 2,4 millió hektárnyi termőterületet érint. A szabályozás kínálta lehetőség kihasználásával ugyanis olyan mértékű birtokrendezés valósulhatna meg, amely tovább javíthatná a jövedelmező, fenntartható birtokméretek kialakítását Magyarországon, de várhatóan hasonló mértékű földpiaci mozgás nem lenne évtizedekig.

Az egyéves tapasztalat azonban azt mutatja, hogy jóval kevesebb eljárás indult el, mint amire számítottak a szakemberek. Az Agrotax, mint termőföld értékelő és igazságügyi szakértő iroda azt tapasztalta, hogy az osztatlan közös tulajdont birtokló gazdálkodók nagy részét érdekelné a tulajdonrendezés, de több szempont miatt óvatosak, illetve nem kezdeményezik az eljárást.

A piaci tapasztalat alapján már látható néhány akadályozó tényező. Az egyik mindenképpen az lehet, hogy a törvény szerint a közösségnek csak egyetlen tagja indíthatja el a megosztást, és az ő felelőssége, hogy a teljes adminisztratív folyamatot 90 nap alatt úgy fejezze be, hogy abba a közösség minden tagját bevonja és minden előírásnak eleget tegyen, ellenkező esetben sikertelenné válik az egyezségi eljárás. Emiatt a kezdeményező tulajdonosnak kellően ismernie és értenie kell a törvényi előírásokat, rá kell szánnia a kellő időt, hogy az esetenként több tíz tagból álló közösség minden tulajdonosát elérje, illetve kezelje a közösség tagjai között fennálló belső érdekellentéteket is. Emiatt egy nagyobb, esetleg kevésbé együttműködő osztatlan tulajdonosi körnél a 90 napos határidő jelentős visszatartó erő lehet, és talán ez a legfőbb oka annak, hogy nem indult meg a várt kivásárlási dömping.

Sáhó Ákos elmondta, hogy: „Az elmúlt hónapokban számos olyan tulajdonos keresett meg minket, aki élne a lehetőséggel, de egy tulajdonos számára megterhelőnek tartják a lebonyolítás feszített tempóját. Ez megerősíti azt a tapasztalatot, hogy az osztatlan közös tulajdonok sikeres és tömeges megszüntetéséhez szükséges felkészült, a hivatali és törvényi eljárásokban is jártas szakembereket bevonniuk a tulajdonosoknak. Meglátásunk szerint azon is múlik majd ennek a folyamatnak a piaci sikere, hogy az érdekelt tulajdonostársak mennyire gondolják át a feladatot és milyen segítséget vesznek igénybe.”

Piaci statisztikai árkalkulátor – az igény szülte

Az ügyvezető az Agrotax Kft. új fejlesztésű, innovatív mobil applikációjáról elmondta: az új alkalmazást a piaci igények hívták életre. Vagyis, a pandémia jelentősen felerősítette a digitális megoldások iránti piaci igényt, aminek az lett a következménye, hogy ezen megoldásoknak széles körben nő az elfogadottsága, és egy jelentős részük a koronavírus után is használatban marad. Emellett az agrárium digitalizálódása is felgyorsult, és az applikációk gyakorlatilag minden generációt elérnek, ugyanis azok használata a mindennapi munka részévé vált. A tájékozottság iránti magán és vállalkozói igény is sokszorosára növekedett, ami folyamatosan korszerűsíti a munkavégzést.

Sáhó Ákos részletezte, mit is nyújt a felhasználóknak az új alkalmazás, a Piaci statisztikai árkalkulátor. Ezt azért célszerű használni mert az applikáció a különböző közigazgatási egységekre vonatkoztatva kalkulálja a települési, járási, megyei, regionális statisztikai átlagárat, de nem helyrajzi számra, azaz nem értékbecslés – ismertette az ügyvezető, hozzátéve: ez azonban vonatkozik a területi statisztikai csomag egészére, az átlag, a minimum, a maximum és a trendértékékekre is. Így a leggyorsabb tájékozódást kínálja a felhasználónak.

Azaz hiteles és naprakész adatok alapján dolgozik azt Agrostat, ami jelentősen könnyíti és gyorsítja a kívánt adatokhoz való hozzáférést, valamint azok alkalmazását is. A szoftver mögött lévő adatbázis 5 percenként tölti le a kifüggesztett hirdetmények adatait az ország minden részére vonatkozóan, ez ma a piacon egyedülálló - monda a szakember, hozzátéve az alkalmazás a Google play áruházban érhető el, de hozzáférhető az agrostat.hu webcímen is.

Összegezve: Az új szolgáltatás 2022 februárjában  indult el, és ez az első naprakész, a különböző közigazgatási egységek területi statisztikai átlagárát bemutató mobil applikáció. A fejlesztés a modern és gyors tájékozódást segíti a földpiaci folyamatok után érdeklődőknek. Az applikáció - egyedülálló módon – a naponta frissülő országos gördülő adatbázisból állítja elő az adott körzetre - a lekérdezés napján - éppen jellemző statisztikai átlagárat. 

Termőföld-értékelés, a piac tavalyi jellemzői

A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2021-ben 1,969 millió forintig emelkedett, ami 14 százalékos drágulás az előző évhez képest (ami hektáronként 1,727 millió forintos átlagárat jelentett), a szántókért ennél többet, hektáronként átlagosan 2,097 millió forintot kellett a vevőknek adniuk, ami 9,7 százalékos emelkedés az előző évhez képest – tájékoztatott  Kovács Norbert közgazdász, a Smart Project Consulting Informatikai Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, aki összefoglalta a termőföldpiac legfontosabb múlt évi jellemzőit, megjegyezve: a szántók haszonbérleti díja tavaly átlagosan 81 957 forint volt.

A termőföld-értékelés online programjának hazai kifejlesztője és alkalmazója az Agrotax Kft. 2015 óta a kifüggesztett hirdetmények adatbázisa alapján elkészíti az éves országos termőföldpiaci körképét. Az Agrotax® Iránytű 2021. című kiadványban 20 209 értékesített, összesen mintegy 30 597 hektárnyi földterület adásvételének tisztított adatát használták fel.

Országos átlagárak

A múlt évben Magyarországon a termőföldek hektáronkénti piaci átlagára 1,969 millió forint volt, ami 14 százalékos drágulás az előző évhez képest (ez tavaly hektáronként 1,727 millió forintot jelentett). Eltekintve Észak-Magyarországra jellemző 1,488 millió forintos hektáronkénti átlagártól minden más régióban 1,5 millió forint feletti hektáronkénti átlagár alakult ki. A legmagasabb átlagárat Közép-Magyarországon (2,396 millió Ft/ha) kellett megfizetni a vevőknek, de 2 millió forint felett kértek az eladók a Dél-Alföldön (2,226 millió Ft/ha), illetve az Észak-Alföldön (2,128 millió Ft/ha) is.

A Budapesthez tartozó területekre ismét a viszonylag alacsony értékesítési szám (mindössze 48) és a legmagasabb, 3,495 millió forint hektáronkénti átlagár volt a jellemző. A megyék közül igen magas, 2,5 millió forint hektáronkénti átlagár Hajdú-Bihar (2,603 millió Ft/ha) és Békés (2,524 millió Ft/ha) megyét jellemezte. Másfél millió forint alatt Zala (1,356 millió Ft/ha), Borsod-Abaúj-Zemplén (1,442 millió Ft/ha), Heves (1,482 millió Ft/ha), valamint Nógrád (1,597 millió Ft/ha) megyékben adtak el földet.

„Tavaly év elején hatalmas volt a várakozás az akkor induló osztatlan területek felszámolásának elindulása miatt. Azonban nem robbant be ez a folyamat, így a földpiaci környezet a pandémia második évében az előzőhöz hasonló volt, és maradt az elmúlt évtized folyamatos és 10 százalék körüli átlagos áremelkedése.”- jegyezte meg Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.

Szántók

A szántóföldek átlagára tavaly átlépte a hektáronkénti 2 millió forintos határt (2,097 millió Ft/ha), ami 9,7 százalékos növekedés az előző évihez (1,891 millió Ft/ha) képest. Az átlagárak itt is minden régióban emelkedtek. A legjobban, 17,5 százalékkal Közép-Magyarországon, de 10 százalékot meghaladta a Nyugat-Dunántúlon is. A legkisebb mértékben, 8,2 százalékkal az Észak-Alföldön nőtt a szántók hektáronkénti ára. Összességében tavaly az országban mindenütt 1,5 millió forint feletti átlagár alakult ki. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbbet a Dél-Alföldön (2,348 millió Ft/ha), a legkevesebbet Észak-Magyarországon (1,557 millió Ft/ha) kell fizetni. Budapest általában az országos átlagtól jóval eltér áraival, ez tavaly sem volt másként, az elemzésbe bevont 39 budapesti tranzakció hektáronkénti átlagára 3,623 millió forint volt, de kiemelkedő átlagár született még Hajdú-Bihar megyében (2,852 millió Ft/ha) is.

Gyep

A gyepterületek 1,699 millió forint hektáronkénti átlagáron keltek el, ami 18,3 százalékos emelkedés egy év alatt (2020:1,436 millió Ft/ha). A legmagasabb árat a Közép-Dunántúli régióban (1,976 millió Ft/ha), míg a legkevesebbet Észak-Magyarországon (1,488 millió Ft/ha) kérték az eladók.

Erdők

Az erdők országos, hektáronkénti átlagára meghaladta az 1 millió forintot (1,116 millió Ft/ha), ami 14,2 százalékos drágulás a 2020-as (977 ezer forintos hektáronkénti) átlagárhoz képest. A legmagasabb árat a Közép-Dunántúlon (1,264 millió Ft/ha), a Dél-Alföldön (1,243 millió Ft/ha), valamint az Észak-Alföldön (1,240 millió Ft/ha) fizettek a vevők. A legalacsonyabb átlagár, és egyben egyedüli régió Észak-Magyarország, ahol nem érte el az átlagár az 1 millió forintot (956 000 Ft/ha). Megyék közül a legmagasabb, másfél millió forintot meghaladó átlagár Békés megyében (1,552 millió Ft/ha), míg a legalacsonyabb Heves (922 000 Ft/ha), Borsod-Abaúj-Zemplén (944 000 Ft/ha), Jász-Nagykun-Szolnok (952 000 Ft/ha), valamint Vas megyében (963 000 Ft/ha) alakult ki. 

Gyümölcsös

A gyümölcsösért hektáronként átlagosan 2,590 millió forintot kellett fizetni, ami 8,5 százalékos drágulás egy év alatt (2,385 millió Ft/ha). A legdrágábban, hektáronként átlagosan közel 3 millió forintért a Dél-Dunántúlon (2,91 millió Ft/ha), míg a legolcsóbban, 2 millió forint alatt Észak-Magyarországon (1,906 millió Ft/ha) keltek el gyümölcsösök. Tavaly 426 piaci tranzakció született, összesen 686 hektárnyi területre.

Szőlő

2021-ben a szőlők országos hektáronkénti átlagára közel két és fél millió forint volt (2,496 millió Ft/ha). Regionális bontásban nézve, három millió forint feletti átlagár a Dél-Dunántúlon (3,625 millió Ft/ha) és a Közép-Dunántúlon (3,287 millió Ft/ha) alakult ki. míg két millió forint alatti átlagár Észak-Magyarországon (1,812 millió Ft/ha) és az Észak-Alföldön (1,842 millió Ft/ha).

A szántók haszonbérlete

A szántóföldek éves hektáronkénti haszonbérleti díja 2021-ben átlagosan 81 957 forint volt, ami 9,2 százalékos emelkedés az előző évihez képest (75 003 Ft/év/ha). A legmagasabb átlagár a Dél-Alföldön (90 149 Ft/ha/év), míg a legalacsonyabb Észak-Magyarországon (70 064 Ft/ha/év) volt. A legdrágábban Tolna megyében (96 054 Ft/ha/év), de 90 ezer forint felett szerződtek Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Békés megyékben is a bérlők a földekre. A legalacsonyabb átlagár Zalában (63 394 Ft/év/ha) volt, de 70 ezer forint alatti éves díjakat fizettek Nógrád, Heves és Veszprém megyében is átlagosan egy hektár föld használatáért a bérlők.

Az Agrotax Hozamindex értéke 2021-ben a nyilvános kifüggesztések alapján 4,15 százalék volt. A mutató a szántók bérbeadásából származó országos átlagos éves hozamot, a települési átlagos hozamok súlyozatlan átlagaként mutatja meg – közölte az egyetemi docens.