Tovább kell küzdeni a V4-eknek érdekeikért a KAP tekintetében

Agro Napló
Garanciákra van szükség, hogy az unió közös agrárpolitikája (KAP) stratégiai terveinek elfogadása méltányos, objektív és átlátható legyen – jelentette ki a magyar agrártárca vezetője a visegrádi négyek (V4) agrárminisztereinek budapesti csúcstalálkozóját követően, október elején.
Fotó: Pelsőczy Csaba

Nagy István arra emlékeztetett, hogy június végén az Európai Unió agrárminisztereinek sikerült elérniük az előzetes politikai megállapodást az Európai Parlamenttel a három Közös Agrárpolitika alaprendeletről, ez azonban még nem jelenti a jogalkotási folyamat végét. További erőfeszítéseket kell ugyanis tenni a V4-országok érdekeinek megvédéséért.

Hozzátette, a KAP stratégiai terveinek benyújtása és az Európai Bizottság általi elfogadása kulcsfontosságú kérdés az egész reform szempontjából. Nagy István szerint a magyar álláspont egyértelmű: a szubszidiaritás jegyében biztosítani kell a tagállamoknak a jogot, hogy az alapjogszabályok adta keretek között saját hatáskörben hozhassák meg azokat a szakpolitikai döntéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy nemzeti sajátosságaikhoz igazíthassák az új KAP végrehajtását.

Ehhez kapcsolódóan a stratégiai tervek elfogadása során meg kell akadályozni, hogy a Bizottság visszaéljen a ráruházott hatalommal és rákényszerítse a tagállamokra a saját akaratát, ami sokszor ellentétes az egyes országok nemzeti agrárérdekeivel – emelte ki a magyar miniszter. Éppen ezért a Visegrádi Négyek Bulgáriával, Horvátországgal, Romániával és Szlovéniával kiegészülve közös nyilatkozatban rögzítették alapvető elvárásaikat a Közös Agrárpolitika stratégiai terveinek elfogadási folyamatáról budapesti találkozójukon.

Az agrártárca irányírója a fenntartható élelmezési rendszerek kapcsán elmondta, hogy hazánk kiemelten kezeli a kérdést. Így lehet biztosítani ugyanis az egészséges és tápláló élelmiszerekhez való hozzáférést, az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi gazdasági szereplőjének méltányos kezelését, valamint figyelembe venni a termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásait.

Kifejtette: a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc fenntartható növekedése érdekében elengedhetetlen a digitalizáció, ami megoldást jelenthet az élelmiszer-pazarlás csökkentésére is. Jelenleg az Európai Unióban körülbelül 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente. Ennek aránya Magyarországon csökken, azonban természetesen sok még a teendő ezen a területen is, mint ahogyan abban is, hogy tovább emeljük a vidéki élet minőségét – hangsúlyozta a Nagy István, olvasható a szaktárca ismertetőjében.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!