MENÜ

További telepekre lenne szüksége a baromfisoknak

Szinte korlátlanul növelhető lenne a hazai baromfitartás, mert az Európai Unió piacáról kiszorult brazil áru miatt akkora lyuk keletkezett a kínálatban, ami a magyar vállalkozásoknak kiváló lehetőséget teremt a fejlődésre – írja a Magyar Idők szerdai számában. Ehhez azonban új telepek építésére lenne szükség, az ágazat ugyanis a kapacitásai egészét kihasználta. A terméktanács a beruházások megvalósításához a kormányzat segítségét kéri.

 

Fordulat következett be a korábban Brazíliából Európába szállított csirkehús ügyében. Míg korábban a dél-amerikaiak trükkjeinek köszönhetően tonnaszám érkeztek az élelmiszer-biztonsági szempontból igencsak megkérdőjelezhető hús a közösség piacára, az európai hatóságok az elmúlt hónapokban a legszigorúbb ellenőrzéseknek vetik alá a Brazíliából érkező árukat.

Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke a Magyar Időknek elmondta: mára egyértelművé vált, hogy a brazilok az elmúlt 6-8 évben megtévesztették az Európai Uniót, és tonnaszám érkezhetett a kontinensre szalmonellával fertőzött hús. Ennek azonban vége szakadt. Emiatt körülbelül 150 ezer tonna csirkemell nem tud bejutni az unióba a dél-amerikai országból. Ezt a mennyiséget pedig valahonnan pótolnia kell az uniónak.

A szakember szerint a kínálatban keletkezett rést a távol-keleti és más egzotikus országokból származó áruval sem lehet betölteni, hiszen a brazil húshoz hasonlóan ezek sem biztonságosak. A hiányzó tételek pótlásának egyetlen módja, ha az európai baromfitartók maguk termelik meg. Ez pedig a magyar állattartóknak és feldolgozóknak is kiváló lehetőséget teremt a fejlődésre.

Bárány László szerint minden adott ahhoz, hogy akár 20-30 százalékkal bővítsék a termelést a magyar baromfisok. Az állományok növelésének csak egyetlen akadálya van: hiányoznak a baromfinevelő épületek és -istállók.

A szövetség elnöke szerint az ágazat jelenleg minden kapacitását száz százalékban kihasználja, egyetlen üres istálló sincs az országban. A baromfitelepek kialakítására szolgáló európai uniós pályázati keret gyorsan kimerült, a Baromfi Terméktanács pedig azt szeretné, ha erre a célra a kormányzat egy újabb keretet különítene el – európai uniós vagy nemzeti forrásból.

A szervezet mai elnökségi ülésén is szó esik a kérdésről, az ágazati érdekképviselet az agrárminisztérium illetékes szakembereivel egyeztet a beruházások támogatásának lehetőségéről.

– Hazánknak a gabonahelyzete, földrajzi adottsága és a minőségpolitikája miatt korlátlan lehetőségek állnak az ágazat előtt. A baromfitenyésztés nagyon gyorsan fejleszthető tevékenység, a befektetett összeg pedig öt éven belül garantáltan megtérülhet – mutatott rá Bárány László. Megjegyezte: ha a magyar baromfisok több terméket állítanak elő, azzal stabil szinten tarthatók a belföldi árak és folyamatosan növelhető az export is.

Az Európai Unió piacáról kieső brazil import jelentős áremelkedést hozott, az elmúlt 3-3,5 hónapban a közösségen belül 15-18, esetenként 20 százalékkal drágult a csirkemellfilé. Az áremelkedés hazánkat sem kerülte el, a következő hetekben pedig további 100-150 forinttal drágulhat a kedvelt húsféle. Bárány László szerint az áremelés mértéke természetesen attól is függ, hogy a kereskedelem mekkora árréssel teszi polcaira a terméket.

Ha sikerült önmérsékletet gyakorolniuk az áruházláncoknak, akkor 8-10 százaléknál nem lesz nagyobb drágulás. A csirkemell árának emelkedése az úgynevezett helyettesítő termékeknél is dráguláshoz vezethet. Így pél­dául szinte biztos, hogy a csirkecombfilé ára is hasonló nagyságrendben emelkedik a következő hetekben.

A belpiaci drágulást a külföldi hatások mellett a kereslet élénkülése is hajtja. – Az a bérkiáramlás, amelynek mértéke még a várt szintet is felülmúlta, növelte a fogyasztást.

A baromfihús piacán pedig egyfajta minőségi átrendeződés tapasztalható: azok, akik korábban csirkecombot vettek, ma már a mellfilét is megengedhetik maguknak, akik eddig jellemzően csak szárnyat vásároltak, már a csirkecombot részesítik előnyben – mondta a broilerszövetség elnöke.

Azt ugyanakkor leszögezte, hogy a következő hetekben sem kell csirkemellhiányra számítani a boltokban. A hazai termelés mintegy negyven százaléka eddig a külpiacokra került. A belföldi drágulásnak köszönhetően a feldolgozóknak nem jelent különösebb előnyt, ha külföldön értékesítik az árut. Sőt, bizonyos időszakokban a termékért kilónként 30-50 forinttal többet adnak a magyar felvásárlók, mint a külföldiek.