MENÜ

Új irányítási struktúrát alakítanak ki a nemzeti parkokban

Agro Napló 2020.01.29.

A nemzeti parkok fenntartása és megóvása az agrártárca alapvető feladata és kötelessége – hangsúlyozta a tárca irányítója január végi Budapesti sajtótájékoztatóján, ahol bejelentette: új struktúrát alakítanak ki a nemzeti parkokban és bevezetik a tájegységi modellt.

 Fotó: AM/Pelsőczy Csaba

 

Nagy István közölte: az igazgatósági intézményrendszer hatékony működtetését és átszervezését is ennek tudatában hajtják végre. Mindennek érdekében az Agrárminisztériumban (AM) felelős, fenntartható és a jövőre összpontosító döntést hoztak.

A miniszter emlékeztetett, hogy Magyarország szerencsés helyzetben van: különleges természeti tőkével rendelkezik, ami kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból is nagy jelentőséggel bír. Fontos, hogy ezekre a kincseinkre mindenki büszke lehessen. Ezért a szaktárca megkülönböztetett figyelmet fordít rájuk, mivel az ország természeti értékeinek minőségi és mennyiségi megőrzése nemcsak a  ma élő magyar embereknek, hanem a következő generációk számára is elemi fontosságú. Ennek a szemléletnek a letéteményesei és gyakorlati megvalósítói a nemzeti parkok, amelyek a létbiztonság ökológiai alapját  jelentik mindenkinek. Ezért is fontos a fenntartásuk, megóvásuk a tárca számára.

Az átszervezéssel a minisztérium a mindenek előtt a racionalizált működést kívánja biztosítani. Ennek szellemében az igazgatósági feladatellátás fókuszát a központokról a munkák megvalósulásának tényleges helyszíneire, a tájegységekre helyezik át. A stabilitás megteremtésével pedig a tárca segíteni kívánja a hosszú távú működőképességet, a stratégiai célok megvalósítását. A korábbinál nagyobb átláthatóság kialakításával pedig az a cél, hogy olyan rendszer működjön, amely támogatja az igazgatóságokat abban, hogy szolgáltató, tanácsadó, támogató, partnerségi együttműködésekre alapozó intézményként még jobban kiteljesedhessen tevékenységük például munkáltatóként, beruházóként, valamint egy-egy térség fejlesztésének központi szereplőivé váljanak.

Az előkészített Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) értelmében mind a 10 nemzeti park igazgatóságon belül létrehozzák a tájegységeket, mint a gyakorlati természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó szervezeti egységeket, igazgatóságonként 3-6, azaz összesen 41 tájegység jön létre.

Az új struktúrában fontos feladat hárul a tájegységvezetőkre. A tájegységek személyi állományát úgy alakítjuk ki, hogy a tájegység vezetőjének felelősségi köre alatt jelenjenek meg a vagyonkezelést, a monitorozást, a területi őrzést és az adott tájegységben éppen jellemző speciális tevékenységet végző munkatársak.

Ennek alapján bővítik a természetvédelmi őrök szerepkörét: a hatósági jellegű fellépés helyett a szolgáltató, tanácsadó szerep érvényesül majd munkájukban. Jelenleg 252 főből álló természetvédelmi őrszolgálat működik az igazgatóságok szervezeti keretein belül. Emellett a szakértők felülvizsgálták az igazgatóságokon létrehozott osztályok működését is. Ennek alapján a megújított SzMSz egységessé vált abban a tekintetben, hogy a fő feladatköröket mindenhol azonos tematika mentén megjelenő osztályokhoz került. Továbbá a korábbi, sokféle elnevezést megszüntetve, a szervezeti egységek azonos elnevezésében is kifejezésre jut az intézményrendszer koherenciáját.

Az új struktúra bevezetését az igazgatóságok által eddig elért eredmények és az ellátott feladatok nagyságrendi növekedése is indokolja. A nemzeti park igazgatóságok 300 ezer hektár országos jelentőségű védett természeti terület vagyonkezelői. Ennek a területnek körülbelül a felén, mintegy 2 ezer gazdálkodó bevonásával, haszonbérleti szerződések útján biztosítják a területek megfelelő fenntartását. A speciális kezelést igénylő további 150 ezer hektárnyi területet az igazgatóságok maguk fejlesztik és tartják fenn. Az őshonos állatállományok nagysága 2018-ra meghaladta a 14 ezres egyedszámot, ami 2010-hez viszonyítva 45 százalék feletti növekedést jelent.

Az igazgatóságok természetvédelmi célú vadgazdálkodást is végeznek a vadászati  jogosultságuk alatt álló összesen 197 ezer hektárnyi területen. A természeti környezet állapotáról és változásairól több milliós adatállományra épülő, folyamatosan frissülő monitorozó rendszer ad tájékoztatást. A nemzeti park igazgatóságok az előző ciklusban mintegy 100 ezer hektáron értek el javulást az élőhelyek állapotában. Jelenleg az operatív programokban 92 igazgatósági projekt megvalósítása van folyamatban, összesen 100 ezer hektár védett természeti területet, számos barlangi helyszínt érintve, csaknem 40 milliárd forint összértékben.

A nemzeti park igazgatóságok által üzemeltetett ökoturisztikai létesítmények száma 276-ról 349-re emelkedett. A fejlesztések eredményeképpen a nemzeti park igazgatóságok éves regisztrált látogatószáma 2010 óta 1,3 millióról 1,6 millióra emelkedett, vagyis csaknem 25 százalékkal több a látogató a nemzeti parkokban, mint 10 évvel ezelőtt. Az igazgatóságok számos nemzetközi fajmegőrzési projektben dolgoznak együtt más országok szakembereivel. A fejlődéssel párhuzamosan az intézményrendszer működtetéséhez szükséges személyi állomány, valamint a büdzsé nagyságában és összetételében is jelentős változások következtek be. Az igazgatóságok éves költségvetése a pályázati tevékenységhez kötődő forrásokkal együtt mintegy 20 milliárd forintot tesznek ki. Az intézményrendszerben dolgozó munkavállalók száma pedig jelenleg 1372 fő.

Ebből következik, hogy a megnövekedett feladatokhoz és létszámhoz a napi működés szabályozásának és a szervezeti struktúrának is igazodnia kellett. A tájegységi modell bevezetése mindezekre a változásokra ad megfelelő választ.

Nagy István bízik abban, hogy az új struktúra még nagyobb lendületet ad nemzeti parkokban folyó munkának és a hazai természetvédelemnek.