Köszönhetően a kedvező kilátásoknak, főleg az alapvető gabonák esetében, a világ élelmiszerimport kiadásai hat éves negatív csúcsot érhet el, olvasható a FAO élelmiszerekkel kapcsolatos jelentésében.

A kiemelkedő gabona- és rizstermés, együtt a szintén ígéretes kukoricáéval, alacsonyan tartja az árakat és gondoskodik a teli raktárakról. A teljes globális gabonatermést 2 569 millió tonnára becsülik, ami 1,5 %-kal több a tavalyi eredményhez képest.

Várhatóan az élelmiszerimport-kiadások 11 %-kal csökkennek 2016-ban, így amerikai dollárban kifejezve 1,168 trillió lehet a végösszeg, ha összeadjuk a hús- és gabonafélék (tavalyhoz képest alacsonyabb) és a hal, gyümölcs és zöldségek, olaj és cukor (magasabb) vásárlási költségeit. Sok fejlődő országban azonban ezt a hatást a helyi valuta leértékelődése nem engedi érvényesülni.

Rekordtermés

A FAO tovább emelte a búzatermés-kilátásokat 742,2 millió tonnára. A vártnál erősebb lesz a szezon Indiában, az Egyesült Államokban és Oroszországban, utóbbi ezzel a világ legnagyobb gabonaexportőrévé válhat, megfosztva elsőbbségétől az Európai Uniót. A búzaigény globálisan 730,5 millió lesz mostani számítások szerint, amely mögött az olcsóbb állati takarmány iránti keresletnövekedés áll.

A rizstermelés is újra bővülő irányt vesz, 2013 óta először, és várhatóan a rekordértékű 497,8 millió tonnát is eléri, a kedvező ázsiai monszun esőzések és az afrikai bőséges termés hatására. Jól alakultak a körülmények az Egyesült Államokban, Argentínában és Indiában is, így a szemes terményekből 1,8 %-kal takaríthatunk be többet.

A gazdag termés csökkenő pályára állította a gabonaárakat. A búza és kukorica jegyzése a Chicagói Kereskedelmi Igazgatóság szerint év elején még 16 %-kal állt magasabban, míg a rizs ára 2008 óta nem látott alacsony szinten van.

A szója és más olajnövények termelése felpörgött világszerte, de leginkább az Egyesült Államokban, és ez a tendencia tovább folytatódik előrejelzések szerint. Az állattartás és a tejágazat a hosszú túlkínálat jellemezte időszak után visszatér egyensúlyi állapotába, miközben a szűkülő tejtermelés az EU-ban nagyot emelt a tejtermékek árain.

Érezhető volt a 2016-os árakban a stagnáló hústermelés hatása, hiába az egyre növekvő igény (különösen Kelet-Ázsiában) a sertés és szárnyas iránt.

Közel 2 %-kal bővül ellenben a világ haltermelés idén, köszönhetően az akvakultúrából származó fogás 5 %-os növekedésének, ami ellensúlyozza, hogy az El Nino miatt a vadon fogott halak mennyisége 1 %-kal kevesebb lesz.

FAO Élelmiszerár-index

A most megjelent FAO élelmiszerár-index közel 3 %-ot emelkedett előző hónaphoz képest, de 2015-öt tekintve 10 %-os az eltérés a pozitív irányba.

A tejtermékek ára 13,8 %-kal ugrott a vaj árának éles emelkedése miatt, aminek leginkább az európai uniós termelők örülhetnek, ahol a tejtermékek előállítása egyébként csökkenőben van.

A cukor ára 6,7 %-kal nőtt augusztushoz képest a legfontosabb brazil termőterület kedvezőtlen időjárásának hatására.

A pálmaolaj drágult, ahogy globálisan csökkentek a készletek, és ugyanígy alakult a szója és repce jegyzése is, így végeredményben a FAO növényiolaj-ár indexe is majd 3 %-ot erősödött.

A húsár-index változatlan maradt augusztushoz képest.

Csökkent ezzel szemben a gabonáké 1,9 %-kal, a jelenlegi érték így 8,9 %-kal alacsonyabb az egy évvel ezelőttihez képest.

A FAO által figyelemmel kísért öt alapvető élelmiszer alapanyag nemzetközi árából számított index a 2015 márciusa óta eltelt időszak legmagasabb szintjét mutatja, miközben a gabona részindex 10 éve nem volt ilyen mélyen.

Forrás: FAO