„A családi alapon szerveződő kis- és közepes gazdaságok teremtik meg a fenntartható, élelmezési problémáktól mentes világot” – hangsúlyozta José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója a „Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” megnyitó ceremóniáján, a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezvény fővédnöke, Dr. Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere a résztvevő miniszterek, kormányzati képviselők, tudósok és civil szervezetek mellett külön köszöntötte a magyar és külföldi kiállító gazdákat, akik kifogástalan minőségű termékeikkel igazolták, hogy a családi gazdálkodók segítése és támogatása globális, közös érdek.
Jelenleg a világ mezőgazdaságának egy igen jelentős része családi alapon zajlik, Európában ennek aránya 63 százalékot tesz ki, de az alacsony jövedelmű, fejlődő országokban még ennél is magasabb (pl. Ázsiában 85%). Ez a mezőgazdasági modell mélyen gyökerezik az adott tájegység hagyományaiban, annak biológiai alapjaira épít, hozzájárulva ezzel a terület ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez. A gazdák elemi érdeke, hogy megvédjék környezetük természeti erőforrásait, amelyek várhatóan gyermekeik és unokáik megélhetését is biztosítják majd.
A családi gazdaságok ugyanakkor meglehetően sebezhetőek: szembe kell nézniük a klímaváltozás kihívásaival, valamint az iparosodott, üzemi rendszerű mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok által támasztott erős versennyel. „A megoldás a haladó termelési technológiák biztosítása a családi gazdák számára úgy, hogy ne sérüljenek a családi gazdaságok értékei.” – emelte ki José Graziano da Silva.
A fórumon – melyen 104 ország képviselői vettek részt – több munkacsoport dolgozott a fenti problémákkal kapcsolatos kérdések konkrét megválaszolásán. Azonosították a családi gazdaságok társadalmi, környezeti és gazdasági erősödésének lehetőségeit, majd azt vizsgálták, hogy milyen befektetési és finanszírozási modellek támogathatják hatékonyan a családi gazdálkodókat. Egy külön munkacsoport foglalkozott a fiatal gazdák és a nők szerepvállalásának erősítésével, és bemutatásra kerültek a legsikeresebb példák a területről.
A kiállításon 83 kiállító mutatkozott be: közülük 33-an külföldről érkeztek (ázsiai, afrikai, latin-amerikai, óceániai és európai gazdák, továbbá nemzetközi gazdaszervezetek), 50-en pedig a Kárpát-medencéből, Magyarországról és a határon túlról (Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Muravidékről) egyaránt.
A kiállításon kínált termékek köre igen változatos volt: friss magyar élelmiszereket, közöttük hungarikumokat és biotermékeket, továbbá különleges külföldi termékeket, mint például azeri gránátalmaszörpöt, észt szárított gyümölcsöket, georgiai mogyorót, vagy ukrán teákat mutattak be a gazdák. A látogatók emellett megismerkedhettek a világ távoli országainak kertészeivel, halászaival, méhészeivel is. A kiállítást hagyományos kézműves programok is színesítették: hímzés, kosárfonás, mézeskalács-díszítés, fazekasság, levendula-termékek készítése, amelyekbe a látogatók is bekapcsolódhattak.
A magyarországi nyitóeseményt több helyi és nemzetközi rendezvény követi majd 2014-ben.
