MENÜ

Véghajrá a felesbérleti és részesművelési szerződéseknél

2019.01.04.

A földforgalmi törvény változásai január 11-én lépnek életbe, vagyis már csak egy hétig köthetőek új, vagy hosszabbíthatóak meg a régi a felesbérleti és részesművelési szerződések. Igaz, már csak 10 évre, mivel 2028-tól megszűnik mindkét földhasználati lehetőség.

 

Az Országgyűlés 2018. december 12-i, meglehetősen zajosra sikeredett ülésnapján jelentősen módosította a földforgalmi szabályozásról szóló törvényeket. Ezek a módosítások 2019. január 11-én lépnek hatályba. Közülük a földhasználatra vonatkozó jogosultságokat leginkább érintő változás a felesbérleti és részesművelési szerződések kivezetése. Annak érdekében, nehogy úgy járjon a törvényhozás, mint a haszonélvezeti jogot biztosító szerződések „hirtelen likvidálásával” – amely miatt uniós kötelezettségszegési eljárás is indult –, most lassú átmenet biztosításával intünk búcsút ezeknek a megállapodásoknak - írta az Agrarszektor.hu.

 A felesbérletnek és részesművelésnek a haszonbérlettel szemben nagy előnye volt, hogy nem kellett 15 napra kifüggeszteni az önkormányzati hivatal faliújságjára, így attól sem kellett tartani, hogy egy, a földforgalmi törvény szerint előbbre sorolt előhaszonbérletre jogosult gazdálkodó elfogadó jognyilatkozat leadásával „beelőzi” a szerződés szerinti földhasználót. A földtulajdonosok körében is gyakran felmerül kérdésként: „de hol marad a bizalom?” Egy elfogadó jognyilatkozat ugyanis nem pótolja azt a tulajdonosi igényt, hogy jó kezekben szeretné tartani a saját földjét.

A jogalkotó ezzel szemben úgy gondolta, hogy a tulajdonost – ha nem gazdálkodó – kizárólag a haszonbérleti díj nagysága érdekli, az pedig érdektelen, hogy ezt az összeget kitől kapja meg. A gyakorlat azonban alaposan rácáfolt erre, mivel szinte teljesen eltűntek az újonnan kötött haszonbérleti szerződések a forgalomból. Volt ugyan egy adójogi rizikó a megszűnő szerződéstípusokban, hiszen a bérleti díjat kizárólag terményben, mégpedig az adott földön adott évben termett hozam egy részéből kellett kifizetni, amivel a földtulajdonosok többsége nem tudott volna mit kezdeni, de „kreatív kiegészítő megállapodással” ezt is el lehetett intézni. Túl kis tételek voltak ezek ahhoz, hogy a NAV „hadjáratot indítson” ellenük.

Ezek a szerződések tehát – néhány indokolt kivételtől eltekintve – tömegesen haszonbérleti szerződéseket lepleztek, ami súlyosabb indok volt a jogalkotó számára a bizalom elvénél. Azoknak a háztáji állattartó földtulajdonosnak, akinek tényleg csak a takarmány kellett, vagy részesművelés keretében egyes munkaműveleteket engedtek át másnak, de maguk is közreműködtek a termelésben, most más szerződéses konstrukció után kell nézniük, például termeltetési szerződést kell a jövőben kötniük, vagy olyan haszonbérleti szerződést, amelyben előre rögzített terménymennyiséggel fizet a bérlő. Nézzük sorra az átmeneti szabályokat lépésről lépésre!

  1. január 11-től új felesbérleti és részesművelési szerződés már nem köthető.

A legkésőbb 2019. január 10-i dátummal ellátott és aláírt szerződéseket azonban még 8 napon belül, azaz 2019. január 17-ig a földhasználati jogosultságot szerző fél benyújthatja az illetékes járási hivatalhoz hatósági jóváhagyás céljából. A jóváhagyott szerződéseket a földhasználat tényleges megkezdésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a földhasználati nyilvántartásba. Ez amiatt lényeges, mert a törvénymódosítás külön kimondja, hogy az e határidőn túl bejelentett felesbérleti vagy részesművelési földhasználat bejegyzését az ingatlanügyi hatóság visszautasítja.

A jelenleg fennálló felesbérleti és részesművelési szerződéseket szerződésmódosítás révén 2019. január 11-től meghosszabbítani sem lehet. (Az erre vonatkozó benyújtási határidő szintén 2019. január 17-én jár le.) Hiába kötöttek tehát a felek csak 5 vagy 10 éves szerződést, amit elvileg ugyanúgy 20 évre hosszabbíthattak volna hatósági jóváhagyással, mint a haszonbérletet, erre sem lesz a jövőben lehetőség. Ha pedig 2028. december 31-én még mindig hatályban volna felesbérleti vagy részesművelési szerződés, azok ezen napon, vagyis 10 év múlva a törvény erejénél fogva szűnnek meg. Ebből következően a „last minute”szerkesztett felesbérleti és részesművelési szerződéseket nem érdemes ennél hosszabb időre kötni.

Érdekes kérdés, és erre a törvény átmeneti szabályai nem adnak egyértelmű választ, keletkezik-e a felesbérlők és részesművelők lejáró szerződéseit követően ezeknek a földhasználóknak az adott földre előhaszonbérleti joguk. A jelenlegi szabályozás ugyanis a volt haszonbérlő, felesbérlő és részesművelő számára is – legalább 3 éves használat esetén – a rangsorban második helyen előhaszonbérleti jogot enged, ha a földrészletre új haszonbérleti szerződést kötnek. Csakhogy a felesbérlő és részesművelő fenti jogát kimondó törvényi rendelkezést is hatályon kívül helyezték, így ezen a téren jogértelmezési viták várhatóak. Valószínűbb azonban, hogy az eredeti felesbérleti és részesművelési szerződés keletkezésekor fennálló szabályokra a szerződés lejártakor még hivatkozni lehet.