Nagy István kiemelte: a magyar kutatók fejlesztéseinek eredményeként egy olyan hazai – mikrobiológiai alapokon nyugvó - aszályt mérséklő és talajállapot javító komplex technológia áll rendelkezésre, aminek segítségével a gyakorlatban is igazolható, hogy a talaj állapotának jobb minősége az eredményesebb termelés alapja lehet.

Mindennek pedig azért van jelentősége – mint mondta -, mert egy olyan korlátos „kincsről”, a termőföldről van szó, amellyel éppen ezért nagyon hangsúlyos módon kell foglalkozni. A termőföld ugyanis több szempontból is veszélyben van. Egyrészt a megművelhető méretek miatt, mivel az iparosodás és az urbanizáció is földigényes, ezt a szükségletet pedig a termőföldekből elégítik ki. Másrészt pedig a talajban levő mikroorganizmusok száma rohamosan csökkent. Az elmúlt 50 év alatt a mikroorganizmusok korábbi aránya mára 10 százalékra csökkent. Rámutatott: éppen ezért a szaktárca az idén hangsúlyosan kíván foglalkozni a termőtalaj állapotával, annak minden módon lehetséges védelmével. Amihez elengedhetetlen a talaj tápanyag-gazdálkodásának javítása.

A Homokhátság, ami gyakorlatilag félsivatagos terület – jelezte a miniszter – megmentése az egyik olyan feladat, amelyet szükségszerűen végre kell hajtani az itt élő emberek érdekében. Most pedig a magyar kutatók összefogásának eredményeként egy olyan világszínvonalú technológia alkalmazására nyílik lehetőség, amely itt számottevően teremthet jobb gazdálkodási körülményeket a jelenlegieknél.

Egy talajbaktérium, egy talajalga és maga a vízőr-technológia együttes komplex használata olyan hatással bír, ami a Homokhátság talaja víztartalmának növelését eredményezi a talaj állapotának javítása mellett. Mindez pedig azt mutatja, támasztja alá, hogy a XXI. század a mikrobiológia évszázada lesz. Le kell számolni ugyanis azzal a korábbi nézettel és gyakorlattal, hogy csak vegyi anyagok használatával lehet eredményesen gazdálkodni. A továbbiakban sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a környezetben megtalálható természetes elemek alkalmazására, a termelés növelésének érdekében. A miniszter gratulált a kutatóknak, akik létrehozták a világszínvonalú magyar technológiát.

Újságírói kérdésre mindehhez hozzátette: fontos, hogy minél szélesebb körben megismerjék a gazdák a szóban forgó technológiát. Ennek érdekében az Agrárminisztérium (AM) bemutató projekteket szervez a szóban forgó technológia megismertetésére. Ez olyan nagyüzemi kísérleteket jelent,, amelyek megerősítik a gazdálkodókat abban, hogy ez a technológia a gyakorlatban is alkalmazható, és akinek lehetősége van rá, éljen is vele.

Az Agro Napló kérdésére a tárcavezető elmondta azt is: a külföldön – Afrikában – létrehozandó mintagazdaságokban ezt a technológiát szintén alkalmazni fogják azért, hogy az ott élők láthassák, milyen pozitív eredményeket lehet elérni az alkalmazásával. Ez ugyanis gyakorlati példa lehet arra, hogy az éghajlat-változásra Magyarország agrárgazdasága egy lehetséges, a gyakorlatban alkalmazható, pozitív választ tud adni.

A hazai növénytermesztésben a termésmennyiséget csökkentő környezeti tényezők közül az aszály a legjelentősebb a szakemberek szerint. A különböző fenológiai fázisokban jelentkező szárazság eltérő mértékű terméscsökkenést és gazdasági károkat okoz a szántóföldi és kertészeti kultúrákban. Így a gazdálkodók számára a homoktalajokra kidolgozott Komplex Talajkezelési Technológia adhat megoldást a problémára – állítják a szakértők.

A most Budapesten ismertetett, a homokhátsági homoktalajok nedvességmegőrző képességét akár 35 százalékkal is javító Homokhátsági Demo Projekt során az AlgaTer és VízŐr készítmények együttes használatának eredményeit vizsgálták, amibe később kapcsolták a BactoFil B10 készítmény hatásmechanizmusát is. A kísérletben részt vett az Albitech Kft., az AGRO.bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft.

A komplex technológia alkalmazása során a homoktalaj nedvességmegtartását és a párolgási veszteségének csökkentését üvegházi körülmények között vizsgálták. A Homokhátságról származó homoktalajt műanyag csövekbe töltve (8-10 kg talaj/cső) víztelítettségig nedvesítették. Az előkészített tesztcsöveket AlgaTer és VízŐr 10 liter/ha dózisával kezelték 6 párhuzamban, mellé kezelés nélküli kontroll kísérletet is beállítottak. Az inkubációt üvegházban, szobahőmérsékleten végezték 6 héten át. Az utolsó 4 hétben a BactoFil B10-zel is kombinálva folyt a talajnedvesség mérése.

Az eredményt tekintve megállapítható volt, hogy a homokhátsági homoktalaj AlgaTer és VízŐr készítményekkel történő együttes kezelése a talaj a nedvességtartalmát tovább megőrzi, ami 6 hétnyi kezelés után mind gravimetriás módszerrel, mind digitális nedvességméréssel vizsgálva a nem kezelt kontroll homoktalajokhoz képest statisztikailag bizonyíthatóan kimutatható. A kezeletlen kontrollhoz képest 14,8-23,5% százalékkal, BactoFil B10-zel kiegészítve 35 százalékkal magasabb talajnedvesség tartalmi értékek voltak megfigyelhetőek a vizsgálatok során.

A kutatók szerint könnyen igazolható: a környezet kímélése és a gazdasági, megtérülési szempontok összefüggenek. Azaz, az eredmények alapján az öntözéses növénytermesztés esetén kisebb vízfelhasználás, az öntözés nélküli technológiában pedig magasabb terméshozam és jobb termelésbiztonság prognosztizálható a szóban fogó komplex technológia alkalmazásával.