MENÜ

Zérótól a precíziós gazdálkodásig I. - Egyedülálló precíziós gazdálkodási kísérlet az „alapoktól a termésig”

2016.03.22.

Néhány évvel ezelőtt még arról szóltak a híradások, hogy a tengerentúlon az információs technológia és a mezőgazdaság szorosabbra fűzi viszonyát, majd a nagy – elsősorban multinacionális – mezőgazdasággal, nemesítéssel, gépgyártással, növényvédő szerrel foglalkozó cégek „bevásárolták” magukat az információtechnológia világába.

precíziós gazdalkodasig

Termékeiket egy olyan integrált rendszerbe építik be – legyen az műtrágya, vetőmag, növényvédő szer, erőgép, vagy munkagép –, ahol minden művelet egymásra épül, a döntéseket számok és mérések alapján hozzák meg (sokszor teljesen automatizálva), tudatosan felhasználva az információs technika és technológia által adott lehetőségeket, mind a kommunikáció, mind az adatfeldolgozás területén.

Gyorsan elért hazánkba is a technika, a gépek ellátottsága a megfelelő szenzorokkal, kevésbé a technológia és az azt megalapozó tapasztalatok. Egyre többet hallani, olvasni a lehetőségekről, előnyökről, hátrányokról, ugyanakkor keveset hallani a ténylegesen megvalósult projektekről és eredményekről. Pontos adataink nincsenek, így biztosan nem tudhatjuk, hogy ma Magyarországon mekkora területen hány gazdálkodó építette ki a precíziós gazdálkodás feltételrendszerét, illetve ennek a feltételrendszernek az egyes elemeit. Egy kicsit olyan ez, mint Columbo, a híres nyomozó felesége – mindenki beszél róla, de még soha senki nem látta.

Az elmélettel sokat foglalkoztunk már, de idén úgy döntöttünk, hogy megmutatjuk a gyakorlatban is, hogy mit jelent a precíziós gazdálkodás, mit jelent meghozni egy döntést, és a „hagyományos” termesztéstechnológiai folyamatok helyett bevezetni a precíziós gazdálkodást. Idei cikksorozatunkban megmutatjuk a teljes folyamat egyes egységeit, lépcsőfokait, a szükséges döntési pontokat, eszközöket, egyéb lehetséges alternatív megoldásokat a döntési helyzetekben.

A cikksorozat során végigkövetjük a precíziós gazdálkodás bevezetésének útját, amivel azt szeretnénk megmutatni, hogy mindenkinek lehetősége van belekezdeni a precíziós gazdálkodásba. A tapasztalat azt mutatja, hogy az indulásnál a technológiával meg kell ismerkedni, el kell indulni az első táblán, felmérni a lehetőségeket és korlátokat, ha indokolt, akkor változtatni a jelenlegi, megszokott technológián. Megnézzük ennek költségvonzatát, megtérülését, hozamra és minőségre gyakorolt hatását.

Minden hónapban részletesen leírjuk, képekkel dokumentáljuk az abban a hónapban elvégzett lépéseket, elemezzük az egyes döntéseket (legyen az jó vagy rossz), választ adunk a „miért ezt választottátok?” kérdésekre. Leírjuk a következő hónapra vonatkozó folyamatokat, az előttünk álló kérdéseket és alternatívákat megoldásukra.

Termelő partnerünk a Hartmann Farm Kft., a Komárom-Esztergom megyei Szákszenden gazdálkodik. A kiválasztott 12 hektáros terület nagyfokú heterogenitást mutat, második éves kukorica lesz a területen, a tavalyi évben az átlagtermés 9 tonna volt. A Hartmann Farm Kft. esetében bizonyos lépések már történtek a precíziós gazdálkodás irányába. A gazdaság rendelkezik hozamtérképes betakarítógéppel, saját RTK bázisállomással, robotpilótával felszerelt erőgépekkel, szekcionálható vetőgéppel, amelyet Down-force technológiával kiegészítettek. A gazdaság vezetői azt szeretnék, ha megvalósulna a változó tőszámmal, és differenciált nitrogén kijuttatással történő gazdálkodás a kukoricaterületeken.

A precíziós gazdálkodás bevezetéséhez egy konzorciummal kezdtük meg a munkát. A konzorcium tagjai már rendelkeznek tapasztalatokkal a precíziós gazdálkodásban. A tápanyag-utánpótlás szakértőjeként a TIMAC AGRO Hungária Kft., felhasználva az általa fejlesztett Yield Service programot vesz részt a kísérletek megvalósításában. Az AgriDron Kft., amely nemcsak szakmai, hanem tudományos igényességű partner is egyben a mezőgazdasági térinformatika, a távérzékelés, az UAV (drón) technológia, és a precíziós tápanyag-utánpótlási tapasztalata révén vált partnerré. További partner a megvalósításban az Agro Aim Hungária Kft., amely talajmintavételezéssel, tápanyag-utánpótlással, talajjavítással, illetve a különböző kukoricahibridekhez kidolgozott változó tőszámmodellel dolgozik a hazai piacon. Természetesen az év folyamán folyamatosan bevonunk olyan cégeket, szakértőket a projektbe, akikre szükségünk van akár gépes vagy növényvédelmi területen. Megvizsgáljuk a hazai piacon elérhető szolgáltatásokat, összehasonlítjuk egymással, kiválasztjuk a megfelelőnek tartott szolgáltatást, terméket. A célunk nem az, hogy bármely szolgáltató, vagy kereskedelmi cég kizárólagosságát hangsúlyozzuk, ellenkezőleg: a precíziós gazdálkodás megvalósításához szükséges feladatokat vizsgáljuk.

 A kísérletben megpróbáljuk az összes olyan precíziós műveletet és részletet betenni, amely ma hazánkban elérhető. A terület pontos feltérképezése után, a kapott adatok alapján két „alap-változót” teszünk be: változó tőszám a területen, és differenciált nitrogén kijuttatás a kukoricatáblán belül. A vegetációs fázis végén hozammérős betakarítógéppel takarítjuk be a kukoricát – természetesen hagyunk egy kontroll részt –, amely a termelő jelenlegi üzemi technológiája. Köszönhetően a hozammérőnek, összehasonlítható lesz a hozam (és a betakarításkori szemnedvesség) az üzemi technológia és a precíziósan kezelt rész között.



Alaplépések, a következő 3 hétben elvégzendő munkafolyamatok:

  1. A kísérleti tábla kiválasztása. Ez minden esetben a termelővel egyeztetve kell, hogy történjen. A jelenlegi kísérletben egy 12 hektáros táblát választottunk ki, amelyen az elővetemény kukorica volt. A tavalyi termésátlag 9 t/ha.
  2. A terület (mezőgazdasági tábla) elemzése műholdas felvételek alapján. Ekkor az elmúlt 5–7 év zöldtömeg-indexe alapján megnézzük, hogy az elmúlt években (száraz, nedves és normál évjáratokban) a tábla egyes pontjai milyen zöldtömeg/vegetáció kinevelésére voltak képesek.  Ebből következtetni lehet az egyes pontok „potenciáljára”. Az azonos „potenciállal” rendelkező pontok feltételezhetően hasonló tulajdonságokkal (pl. vízháztartás, bizonyos talajtani tulajdonságok) bírnak, így azonos művelési zónába sorolhatóak. Az azonos művelési zónába tartozó pontokat azonos kezelésben fogjuk részesíteni (tőszám és nitrogén differenciálás). Amennyiben rendelkezésünkre állnak egyéb térképek (pl. vízháztartási térkép, hozamtérkép) azokat is számításba kell venni a művelési zónák kialakításánál.
  3. Az elemzés alapján a művelési zónák kialakítása. A zónák kialakításánál figyelembe kell venni a rendelkezésre álló gépek munkaszélességét! A munkafolyamat részeként az egyes homogén egységek térképre illesztése is megtörténik.
  4. Talajmintázás. Pontosabban: az egyes művelési zónák talajmintázása. A tervek szerint 3 ha/20–25 részminta sűrűséggel (csak az összehasonlíthatóság kedvéért: az MSZ által meghatározott és elvárt mintázási sűrűség: 5 ha/20–25 részminta). A mintaterek nagysága természetesen csak átlagosan 3 ha. Amennyiben nem indokolt ez a sűrűség, úgy a mintavételezés ritkábban, amennyiben indokolt, úgy a mintavételezés sűrűbben történik. A talajmintákat bővített talajvizsgálatra laboratóriumba küldjük. A vizsgálat kiterjed a pH, Arany-féle kötöttség, összes só (vízoldható), szénsavas mész, nitrit/nitráttartalom, káliumtartalom, foszfortartalom, Na, Mg, (SO4)-S, Mn, Zn, Cu mennyiségekre.

    A mintavételezés precíziós eszközökkel történik.

Amikor a talajvizsgálati eredmények elkészülnek a kialakított művelési zónákra rá tudjuk illeszteni a laboreredményeket, azaz egy térinformatikai rendszer segítségével az egyes vizsgálati elemeket eltérő fedvényekre helyezzük. Az eredmények alapján tisztán látszanak azok az alapvető tényezők, amelyek egy-egy ponton meghatározzák a potenciált, pozitív vagy negatív irányba tolják el az adott pont „terméslehetőségét”. Alapvetően a legtöbb tőszámmodell a talaj összes só- és szervesanyag-tartalmát veszik alapul a változó tőszám esetében, azonban ezek a modellek elsősorban az USA területén készültek, ahol a talajtani viszonyok – eltérően hazánktól – nem mutatnak ilyen fokú heterogenitást egyes táblákon belül. Kevés helyen okoz gondot a nátrium vagy a magnézium, illetve ahol ez megjelenik, azokon a helyeken korlátozottan termelnek kukoricát, így a modell egyes részeit meg kellett változtatnunk, adaptálnunk kell azt a hazai viszonyokhoz.

A jelenleg használt tőszámmodell 28 különböző változóval számol (éghajlati, talajtani, agrotechnikai, ahol minden tényező lokális méréseket vesz alapul), valamint a kiválasztott hibridhez kapcsolódó hibrid-karakterizáció (sűríthetőség, flexibilis cső, tőszámreakciós kísérletek eredményei, fattyasodási hajlam, duplacsövűség, optimális tőszám – talajtípusonként stb. – ez hibridenként eltérő számú változóval számol, minimum 7, maximum 16 változó). Egyes nemesítőházak különösen nagy figyelmet fordítanak a megfelelő hibrid-karakterizációra, mások nem tartják ezt lényegesnek. Az amerikai cégek (és azok a multinacionális cégek, akik jelen vannak az US piacon) tekintettel a helyi termelői igényekre lefolytatják a tőszámreakciós kísérleteket a bevezetett, vagy bevezetés előtt álló hibrideken. Az európai, kisebb nemesítőházaktól nehéz megbízható eredményt kapni, sokszor saját kísérleteket kell beállítani. A kísérletekhez olyan hibridet választottunk, amelynek ismerjük a tőszámreakcióját. A választott, jól karakterizált hibrid az adott területnek, termesztéstechnológiának megfelelő éréscsoportban van.

A tőszámajánlásokat ezek alapján végezzük el.

Minden egyes lépésről a következő hónapban beszámolunk Önöknek, pontosan dokumentálva, hogy mi is történt, megindokoljuk döntéseinket, ismertetjük az adott lépésben alternatívaként megjelenő megoldásokat, eszközöket.

 

PG konzorcium

Szabó Szilárd, Dr. Milics Gábor